Tetszett a cikk?

A forint szerdán bejelentett 2,26 százalékos leértékelése után mind a bankközi, mind pedig a lakossági piacon gyengült a magyar valuta, s magával rántotta a lengyel zlotyt és a szlovák koronát is. A Pénzügyminisztérium valamelyest rontott gazdasági előrejelzésén, így az idei évben legfeljebb 3,5 százalékos GDP-növekedésre számít - feltéve, hogy az export és a versenyképesség javul.

A Magyar Nemzeti Bank kész megvédeni a 250 forint/eurós árfolyamot, és szükség esetén emelni fogja a kamatot - idézte Járai Zsigmondot, az MNB elnökét a Dow Jones hírügynökség csütörtökön. A központi bank elnöke szerint a gyengébb forint néhány napig elviselhető, és csütörtökön nem várható beavatkozás vagy kamatemelés. Járai meg akarja várni, milyen hatással lesz a forintra az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön várható kamatdöntése - tette hozzá a Dow Jones. (Időközben az EKB fél százalékponttal 2,00 százalékra csökkentette a változó kamatú repotenderhez rendelt kéthetes refinanszírozási kamatminimumát.)
Mind a bankközi, mind a lakossági piacon csütörtökön reggel 250 forintnál gyengébben állt a magyar valuta. Az euróval reggel 267,50 és 271,00 forint között kereskedtek, kilenc órakor 268,50/80 forinton állt az euró jegyzése, szemben a szerdán fél négykor jegyzett 263,00/263,60 forintos árfolyammal. A dollár árfolyama 230,05/50 forintig erősödött a szerda délutáni 224,40/225,00 forintos jegyzéshez képest. Ugyanakkor a bankok is drágábban adják el az eurót a lakosság részére. Csütörtökön reggel mindenütt több mint tíz forinttal drágábban vehetik meg az eurót az utazni vágyók, mint egy nappal korábban.
A szerdán meghirdetett leértékelés és a takarékossági intézkedések indoklásaként is felfogható, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) csütörtökön nyilvánosságra hozott gyorsjelentése szerint a gazdasági növekedés az idén csak akkor érheti el a 3,5 százalékot, ha az év hátralévő részében mind a kivitel, mind a vállalati beruházások jelentősen növekednek. Az idei első negyedévben mindössze 2,7 százalékos növekedést produkált a magyar gazdaság. Az év elején a PM a bruttó hazai termék (GDP) legalább 4 százalékos, vagy annál gyorsabban növekedésére számított, a 2003-as költségvetést pedig 4,4 százalékos bővülést feltételezve állította össze. Olyan gazdaságpolitikai intézkedések szükségesek, amelyek elsősorban a versenyképesség növekedését helyezik előtérbe - hangsúlyozza a jelentés.
A forint gyengülése hatott a zloty árfolyamára is. A lengyel bankközi devizapiacon a csütörtöki nyitáskor megmaradt a félsz, amit a forint árfolyamsáv-eltolása utáni külföldi reakciók váltottak ki. A lengyel zloty 4,48/euróig gyengült, újabb 0,3 százalékkal a szerdai későihez képest, ez 1999 óta nem látott szint. A szerdai váratlan magyar döntés valamennyi kelet-európai valutát gyengítette, és a hét végi EU-népszavazás előtt növelte a zloty sebezhetőségét. Elemzők szerint sikertelen referendum esetén az árfolyam akár 4,50-ig is eljuthat - a legutolsó közvéleménykutatási adatok azonban azt mutatják, hogy nő a részvételi hajlandóság. A zloty/euró csütörtök délelőtt 4,4615 volt a szerda délutáni 4,4485 után, a zloty/dollár 3,8230-ra változott a szerdai késői 3,8093-ról. Gyengébben nyitott a szlovák korona is, ám a kereskedők szerint újra erősödésnek indulhat, miután a térséget ért magyar hatás elenyészik. A magyar sáveltolást követő eladási nyomást már néhány napos gyengülés előzte meg, hiszen sokan zárták pozícióikat a folyamatos forintgyengülés és a lengyel népszavazás bizonytalansága miatt. A szerdai esés után a szlovák valuta vonzóvá vált a befektetők számára: várakozásaik szerint ugyanis az árfolyam visszatér majd a 41,300-as szint alá. A korona/euró 41,840/890-re módosult csütörtök délelőtt a szerdai késői 41,775/882-ről; a korona/dollár 35,886/938-re változott 35,197/240-ről.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!