Nemre nem

,,Támogatja-e ön, hogy Hévízgyörk közigazgatási területén, a Hátulsó-dűlőben hulladékkezelő telep létesüljön?" - a múlt vasárnap erre a kérdésre a szavazásra jogosult 2400 lakosból az urnához járuló 1418 fő közül mindössze 22 százalék voksolt igennel. 2002 óta még hat helyen utasították már el a Pest és Nógrád megyére kiterjedő, 300 ezer ember szemetét befogadni tervezett monstre létesítményt (lásd térképünket). Valkó december elején 73 százalékos többséggel igent mondott ugyan, de a régió peremén lévő település vélhetően alkalmatlan a központi lerakó szerepkörére, mivel az évi 50 ezer tonna szemetet Gödöllő centrumán kellene átutaztatni, vagy pedig mintegy 20 kilométert kerülni. Bizonytalan az egyelőre utolsó, január végére kitűzött romhányi népszavazás kimenetele is.

Hajszálon múlhat, hogy Brüsszel kasszájában marad a regionális programra odaítélt 12,3 millió eurós, azaz több mint 3 milliárd forintos támogatás. Az EU előcsatlakozási alapjából (ISPA) nyújtott, a 6,6 milliárd forintos beruházás közel felét fedező segítséget ugyanis azzal az általuk vállalt feltétellel nyerték el a pályázó önkormányzatok, hogy további 40 százalékos magyar állami támogatással a ma közel negyven település szemetét fogadó csörögi és aszódi, korszerűtlen, szigetelés nélküli lerakókat rekultiválják (azaz bezárják, de úgy, hogy előbb biztosítják, az ott elhelyezett hulladék ne kerülhessen a környezetbe), bevezetik a szelektív hulladékgyűjtést, a szerves anyagokat komposztálják, a maradékot pedig egyetlen, mintegy 2 milliárd forintba kerülő központi lerakóban helyezik el.

Ez utóbbi feltétel már-már teljesíthetetlen. Pedig már a pályázati dokumentáció 2002. májusi kiküldése előtt négy nappal pontosan tudta a környezetvédelmi tárca azóta eltávolított illetékes főosztályvezetője, hogy a helyszínnek kiszemelt Püspökszilágyon leszavazták a létesítményt (HVG, 2003. január 25.). Nagyjából azzal egy időben, hogy kilenc önkormányzat hulladékgazdálkodási társulása létrehozta a "csoport" 51 százalékos és az osztrák hulladékfeldolgozó ASA cég kezében levő ASA Hungária Kft. 49 százalékos tulajdonában álló Börzsöny-Cserhát Kft.-t (BCS). Megállapodásuk szerint a BCS - gyakorlatilag az ASA Kft. - megelőlegezi a beruházásokhoz szükséges 10 százalékos önkormányzati önrészt, cserébe húsz évre megkapja a majdani lerakó üzemeltetési jogát. Ez a hulladékgazdálkodási törvény szerint jogszerű ugyan - mivel az önkormányzatok e szolgáltatással pályáztatás nélkül bízhatnak meg többségi tulajdonukban álló céget -, de sokakat visszatartott a tényleges együttműködéstől, holott a társulás 99 település szándéknyilatkozata alapján és nevükben adta be pályázatát.

A mai gondok részben abból fakadnak, hogy a BCS finanszírozta az előzetes megvalósíthatósági tanulmányt is, a megbízott Geohidroterv Kft. pedig a megrendelő szájíze szerinti megoldásra tett javaslatot: egyetlen központi lerakóra. Ezt egyébként a beruházási támogatásnak köszönhetően a BCS olcsó - 2002-es áron tonnánként 4350 forintos - lerakási díjjal üzemeltetné, ami jóval alacsonyabb a régióban szokásos 6-7 ezer forintnál. Ráadásul a befogadónak szánt püspökszilágyi önkormányzatnak 150 millió forintos egyszeri kompenzációt - hivatalosan bérletidíj-előleget - is ajánlott a BCS, amit a lakossági ellenállás-sorozatot látva jócskán megemelt, Hévízgyörk esetén például 300 millióra.

"A testületet az vezényelte, hogy a lerakó befogadásából a falunak anyagi előnye származik" - utalt a december közepén tartott közmeghallgatáson Tóth Tibor, Hévízgyörk polgármestere arra, hogy a község jelenleg még épp hogy egyensúlyban levő költségvetése jövőre 30 millió forintos deficitbe fordul át, ezért "mindenkinek azon kell gondolkodnia, hogyan tudjuk ezt, például iparűzési adóval, pótolni". Csakhogy az érv nem hatott. "Megfér az üdülőfaluval - amivé fejlődni szeretnénk -, vagy az egyre terjedő biotermesztéssel egy szeméttelep?" "Erkölcstelen, hogy Kartal ellenezte, mi pedig megszavaznánk a lerakót. Nem kell a pénz, amikor errefelé van a legtöbb rákos, asztmás ember" - záporoztak a bírálatok a három hévízgyörki egyesület által szervezett december 17-ei "ellenrendezvényen". Ráadásul 32 aranykoronás területre szánták a lerakót, bár a bírálatok hatására a polgármester kijelentette, tulajdonképpen nem is a Hátulsó-dűlőben, hanem egy értéktelenebb területen lenne a depónia. A népszavazás eredménye azt a megosztottságot is tükrözte, hogy a tiltakozók élére állt Bobál István, az Összefogás Hévízgyörkért Egyesület elnöke a legutóbbi választásokon csak 3,92 százalékkal maradt alul a polgármesterrel szemben.

A püspökszilágyi elutasítás után a térségben gazdálkodó állami Ipolyerdő Rt. felkérte Dobó Istvánt, a Pilisi Parkerdőgazdaság Rt. egykori igazgatóját, jelenleg a Rajumakk Tanácsadó Bt. vezetőjét, segítsen alkalmas helyszínnek látszó erdőrészletet keresni. "Így »fedeztem fel« a sződi, a kosdi, a keszegi telepített erdőket, amelyek jótékonyan eltakarták volna a lerakót a falvaktól. Lezárása után a 20-30 méter magas depónia tetejére cserje- és fatelepítéssel újra erdő került volna" - idézi fel a történteket Dobó. Az Ipolyerdőt az általa eltakarítandó illegális szemételhelyezés zavarta, persze a terület igénybevételéért járó bérleti díj is jól jött volna a gyenge minőségű faállománnyal rendelkező rt forráshiányának pótlására. Több település vezetése magától jelentkezett, hiszen a kommunális hulladék elhelyezése olyan önkormányzati feladat, amihez nincs normatív támogatás, így minden pénzt hozó lehetőséget meg kell ragadni.

Az önjelölt helyszínek alkalmasságának - a sződit és a kosdit kivéve - még az előzetes vizsgálata sem történt meg. "A fennmaradt potenciális helyszínekre majd elvégezzük ezeket a vizsgálatokat. Nem ez a jó menetrend, de a kialakult helyzetben már sajnos nincs sem idő, sem pénz minden lehetséges helyszínre előre elvégezni ezeket. Az unió természetesen csak a környezetre ártalmatlan megoldásokat támogatja" - mondta a HVG-nek Donáth Béla, a zöld tárca fejlesztési igazgatóságának vezetője. Tipikus tyúk-tojás probléma: hatástanulmányra költeni kidobott pénz, ha utóbb a lakosság elutasítja a helyszínt; de megéri, ha épp a tanulmány szerelné le a kétkedőket. A vehemens zöld mozgalmak támadásainak ismeretében az utóbbira aligha lett volna esély. A be nem jegyzett, másfél tucat tagot számláló Másik Oldal-Ökoszociális Mozgalom Illés Zoltán fideszes parlamenti képviselővel megerősítve szinte minden településen, a verőcei központú Magyarországi Zöld Párt főleg Sződön és Keszegen aktivizálta magát, elsősorban azt hangoztatva, hogy a szelektív gyűjtést kellene támogatni, s akkor a meglevő lerakók kapacitása is elegendő volna. Kampányukba azonban hamis hangok is keveredtek, mintha egy korszerű, szigetelt lerakó a betegségek és a bűn melegágya lenne: koporsókkal, kutyakoponyával tüntettek. Keszegen még - aligha spontán módon - idegen romák is megjelentek, érdeklődve, hol van az új lerakó, ahol majd guberálni lehet. Holott az új depóniákra ilyen célból tilos belépni.

De fellázadtak az említett Geohidroterv-tanulmány által figyelmen kívül hagyott lerakók kezelői, tulajdonosai is. A csömöri lerakót néhány éve saját forrásaiból megépítő, a francia kézben levő Ereco Rt. többségi tulajdonában levő Ker-hu Kft. felkínálta területe egy részét az önkormányzatoknak a központi szeméttelep céljára - a nagylelkűség oka, hogy magántulajdonú lerakó fejlesztése EU-pénzből nem támogatható -, s az ASA hasonló ajánlatot tett Gyál képviselő-testületének. Ugyanilyen javaslattal állt elő az osztrák Rumpold AG érdekeltségébe tartozó Pyrus-Rumpold Rt., amely - illetve jogelődje, az ugyancsak osztrák Porr cég - 1993-ban 180 millió forint készpénzért és az alacsony kamatozású beruházási hitelek átvállalása fejében jutott 70 hektár területhez, az ország egyetlen központi veszélyeshulladék-lerakójához Aszód, Galgamácsa és Iklad határában. Most - ugyancsak vitatható módon - úgy véli, gazdaságosabb lenne ennek egy részét kommunális hulladékkal feltölteni. Mindhárom magáncég maga kívánja üzemeltetni a leendő lerakót. Gödöllő a tulajdonában levő, Kerepes területén található depónia bővítése esetén fogadná a térség hulladékát; a Balassagyarmat és 15 önkormányzat társulásának a tulajdonában álló nógrádmarcali lerakó - fejlesztése esetén - további 19-44 település hulladékát tudná befogadni.

Ha nem erőltette volna a társulás a monstre depóniát, már rég futhatna az ISPA-program, hiszen a meglevő telepek kapacitása az eredetileg 2 milliárd forintra tervezett lerakóépítési költség töredékéből a kívánt mértékűre bővíthető. Így viszont még óriási hajrával összehasonlíthatóvá kell tenni az ajánlatokat, ki kell választani a legjobbat, ami még a tervezett, összességében 6,6 milliárd forintos projekt költséghatárán belül marad, s sürgősen be kell adni az új javaslatot Brüsszelnek.

"Ha sikerül 2004 májusáig jóváhagyatni a módosítást, akkor továbbra is nyitva marad a már megítélt keret, és egy ízben újabb kiegészítéssel lehet előállni. Május utáni jóváhagyás esetén viszont további változtatások már nem lehetségesek, mert akkor már az EU-tagság után megnyíló kohéziós alap szigorúbb szabályai lesznek érvényesek. Ha 2004 végéig sem sikerül elfogadtatni a módosított pályázatot, akkor ez az ISPA-támogatás elveszne. A kohéziós alapból folyósítanának ugyan támogatást ilyen beruházásra is, de legkorábban 2007-től, mert a keret 2006-ig már ki van töltve jóváhagyott pályázatokkal. Ezentúl pedig csak jól előkészített, az önkormányzatok és a lakosság által teljes mértékben elfogadott pályázatokat szabad továbbítani Brüsszelbe" - vonta le az ügy egyik tanulságát Donáth Béla.

SZABÓ GÁBOR