Vonulási irányok

Némi csúszással, de gyakorlatilag minden az előzetesen kiszivárogtatott forgatókönyv szerint történt a múlt péntekre összehívott nemzeti agrárkerekasztal alakuló ülésén. Az egyik bent ülő ellenzéki honatya előzetesen háromnegyed 11-et jelölte ugyan meg az általa kedvelt napilapot tudósító újságírónak, hogy "addigra feltétlenül érj oda", de nem lehetett elkésni, mert a Fidesz-MPSZ és az MDF kivonulása csak valamivel dél után történt meg. Ez nem is keltett nagy meglepetést, mivel mindkét párt előzetesen feltételül szabta, hogy először az aktuális ügyeket - jelesül a sertés-, a tej- és a baromfiszektor válságát, valamint az agrárágazat idei finanszírozási nehézségeit - vitassák meg, míg a kormányoldal az úgynevezett stratégiai kérdésekre helyezte volna a hangsúlyt.

E frontvonalak közé próbált beékelődni az agrárminiszter Németh Imre azzal a javaslatával, hogy az egyébként is bizottságokra oszló kerekasztalon belül külön testület foglalkozzon a napi gondokkal. Erre volt válasz a kivonulás, ami után a két ellenzéki párt bejelentette, hogy felfüggeszti részvételét a tanácskozáson, amíg az egyébként már e hét keddre összehívott, az aktuális problémákat kibeszélő bizottság nem fejezi be a munkáját.

Addig azonban sok minden történik, kivonulásból például nem lesz hiány valószínűleg az utakon sem. A Mádl István, az előző kormány idején privatizált pápai Agroprodukt Rt. vezérigazgatója által vezetett "tejtermelők országos gyűlése" a múlt héten arról határozott, hogy február 16-a és 18-a között hatvan-kilencven helyen tiltakoznak félpályás útlezárásokkal, ha nem teljesítik követeléseiket. Ezek között szerepel, hogy az agrártárca a csatlakozásig hirdesse meg a tej intervenciós és irányárát, méghozzá literenként 72, illetve 75 forintos szinten. Számukra ez azért lenne fontos, mert irányár híján a feldolgozók most 60-62 forintos áron veszik át tőlük a számításaik szerint 80 forintos áron megtermelt tejet.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségénél (MOSZ) is betelni látszik a pohár: Horváth Gábor főtitkár múlt hét közepén az MTI-nek demonstrációérettnek nevezte a tej- és a sertéságazatban kialakult helyzetet. E hét hétfőn több érdekképviselettel - köztük a gazdakörökkel - közösen tárgyaltak az agrártárcával a tej irányárának meghirdetését szintén tartalmazó követeléseikről, az esetleges tiltakozó akcióról pedig még e héten döntenek.

E fejleményekből is látszik, hogy az agrártárca folyamatos védekezésre kényszerül, miközben mozgásterének szűküléséről szólnak a hírek. Közigazgatási államtitkára, Benedek Fülöp a Világgazdaságnak elismerte, hogy a Pénzügyminisztérium az idei agrárbüdzséből további 20 milliárd forintot vonna el, amit később Németh Imre úgy finomított, hogy szerinte a kijelölt pénzügyminiszter szakmai érveiket el fogja fogadni, és a február végi döntéskor az agrártárca ennél jóval kevesebbet lesz kénytelen beáldozni. A földművelésügyi kormányzat számára az esetleg az utakra vonulók e tekintetben még segítséget is nyújthatnak.

Ha lesz elvonás, ha nem, a tárca meglehetősen szűkös keretet használhat fel saját döntése alapján, ráadásul az EU-tól remélt pénzek egy része is csak sikeres pályázatok, illetve a brüsszeli piaci beavatkozások függvényében hívható le. A tárca eredetileg tervezett 293 milliárd forintos költségvetése már a büdzsé elfogadásakor csökkent 3 milliárd forinttal. Ebben a 290 milliárdban benne van a 76 milliárd forint brüsszeli pénz, amelyet 2004. december 1-je után közvetlen kifizetésre fordíthatnak, illetve a különböző pályázatok révén, valamint az esetleges uniós piaci támogatásokra lehívható - a tárca számításai szerint - közel 60 milliárd forint. A szakértők ez ügyben már szkeptikusabbak; nem csupán az elnyerhető összeg nagyságával kapcsolatban vannak kétségeik, hanem azért is, mert szerintük az agrárbüdzsébe piaci támogatásra betervezett 18-20 milliárd forintnál is valószínűleg kevesebb jut majd e célra. További 80 milliárdot a tavalyról áthúzódó kötelezettségekre kénytelen kifizetni a minisztérium, a különböző - a termelők befizetéseiből élő - alapok kötelezettségei után viszont már csak 50 milliárd forintot tud az ágazat finanszírozására fordítani. Igaz, hogy ezt az összeget megnövelheti az uniós támogatások nemzeti kiegészítésére fordítható 91,3 milliárd forint. Az érdekképviseletek és az ellenzék vitatják, hogy ez az összeg szerepel a költségvetésben, a kormányzat viszont állítja, hogy a kincstári egységes számla kiadásaiba betervezték (HVG, 2003. október 25.), és egy részét előlegként már ősztől elkezdik kifizetni - amihez meg kellene szerezni Brüsszel beleegyezését is.