Ne adjon alkalmat a visszaélésekre, tegye lehetővé a bajba jutott, de működőképes cégek újraélesztését, harmonizáljon más jogszabályokkal - főleg ezeknek a kívánalmaknak kell megfelelnie az új csődtörvénynek, amelynek előkészítése a minap kezdődött meg.

Kétséges, hogy mekkora vagyonon osztozkodhatnak majd beragadt követeléseik után a január végén felszámolási eljárásra jutott Hajdú-Bét Rt. szállítói. A több milliárd forintos adósságot felhalmozó cég legnagyobb hitelezője, a Raiffeisen Bank Rt. ugyanis opciós jogával élve rátette a kezét a legértékesebb ingatlanokra, más telephelyeit pedig a társaság bérbe adta, illetve adja. A Hajdú-Bét felszámolásának kimenetelét minden bizonnyal nagyobb nyilvánosság kíséri, mint a több ezer hasonló sorsra jutott gazdasági társaságét, amelyek szállítói és hitelezői általában szinte csak morzsákhoz jutottak.

"A 2001-ben elkezdődött és jogerősen befejezett 75 ügyben összesen 2 milliárd forint körüli volt a hitelezői igény, a kifizetett összeg viszont alulról súrolta a 2 millió forintot" - idézett a HVG-nek saját statisztikájából Csőke Andrea, a Fővárosi Bíróság bírája. Vagyis nem egészen egyezrelékes a kielégítési arány, de az adóhatóság is mindössze 0,3 százalékát látja viszont követeléseinek a felszámolási eljárások befejezését követően, pedig a csődtörvény szerint a hitelezők között a hivatal egyenlőbb az egyenlők között. Németországban például a hitelezők a fizetésképtelenségi eljárások során a hazainál jóval többhöz, eredeti követelésük mintegy 10 százalékához jutnak hozzá.

Akadnak tulajdonosok, akik sportot űznek a csődtörvény hiányosságaiból; újabb és újabb cégekbe menekítik felszámolt társaságuk vagyonát, miközben beszállítóik követeléseikkel hoppon maradnak. Filip György, a Felszámolók Országos Egyesületének alelnöke említett olyan tulajdonost, aki évek óta egyre újabb sorszámmal különbözteti meg - változatlan székhellyel és eszközökkel működő - vállalkozása nevét a felszámolt előzőktől, a hitelezők és a bíróságok pedig tehetetlenek. A csődtörvény ugyanis ezer sebből vérzik - hajtogatják évek óta a felszámolók, bírák és követeléskezelők. E kritikát megszívlelve a minap Keller László közpénzügyi államtitkár vezetésével kodifikációs bizottság alakult az új jogszabály megalkotásának előkészítésére, és 2006-tól hatályba léphetnének az új előírások. "Pontos statisztika nincs róla, de becslések szerint az elmúlt évtizedben mintegy ezermilliárd forint értékű vagyon szivárgott ki így a gazdaságból, s vált köddé, pontosabban magánvagyonná" - mondta a HVG-nek Horn Péter, a követeléskezelésekkel foglalkozó Fakthorn Pénzügyi Rt. vezérigazgatója.

A felszámolások ugyanis nem feltétlenül a veszteséges gazdálkodásból fakadnak, jócskán vannak, akik tudatosan, jó előre készülnek rá, nem csupán a vagyont tüntetve el, hanem a cégpapírokat is. "Száz felszámolási esetből 90-95 egyszerűsített eljárással fejeződik be, ilyenre akkor kerül sor, ha nincs értékesíthető vagyon" - példálózott saját gyakorlatából Filip. Továbbra is működik a "Kaya Ibrahim-módszer"; a kiürített cégeket hajléktalanoknak, ukránoknak, románoknak szokás "eladni". Valójában semmis szerződésekről van szó, egyebek között azért, mert nem az eladó, hanem a vevő kapja a pénzt, mint azt nemrégiben egy, az újvidéki piacon bontott csirkét áruló magyarországi cég új "tulajdonosa" is beismerte egy felszámolónak. A semmisséget azonban a legtöbbször a vevők utolérhetetlensége miatt lehetetlen bizonyítani, hacsak az ügyvédi segédlettel készített szerződésekben nem követnek el valamilyen szarvashibát. Másfajta banánhéjon csúszott el az a vállalkozó, aki hónapokkal a szerződéskötést követően a papíron új tulajdonos helyett maga írta alá "eladott" cége adóbevallását.

Nemcsak a hitelezőket, az adósokat sem védi a csődtörvény - vélekednek a HVG által megkérdezett szakértők. Nincs ugyanis igazi csődmoratórium; a bajba jutott cégeknek legfeljebb 180 napjuk van arra, hogy - hitelezőikkel egyezkedve - talpra álljanak, ami rendkívül rövid idő a reorganizációra. Ezzel is magyarázható, hogy évente legfeljebb két tucat társaság kér maga ellen csődeljárást, miközben a felszámolás alá vontaké több ezerrel növekszik (lásd táblázatunkat). Egyes cégek némi levegővétel - azaz a hitelezőktől kapott engedmény - után jó eséllyel újra visszavezethetők lennének a gazdaságba, ahogy például a Mizo Rt.-nek is sikerült. Ebből a megfontolásból az amerikai csődtörvény például inkább adós-, mint hitelezőpárti, jóllehet nemrégiben a tengerentúlon is az előbbiek hátrányára születtek módosítások. A hazai csődtörvény viszont sem a hitelezőknek, sem az adósoknak nem kedvez. Miután az előírások nem nyújtanak segítő kezet a szakadék szélén állóknak, a helyzetet idejében felismerő hitelezők előnyös helyzetbe kerülnek, s még a felszámolási eljárás kezdete előtt külön alkukkal, mutyizásokkal mentik ki maguknak - más, elvben velük egyenrangú hitelezők elől - a menthetőt.

A felszámolási eljárások gyakori oka, hogy a cégek többsége vagyon- és forgóeszköz-hiányosan alakul, például a kft-k egy része csak a cégbejegyzés idején rendelkezik az előírt 3 millió forintos törzstőkével. Általában működésük során sem javul a helyzet, bevételeik éppen csak kiadásaikra elegendőek, szállítóiknak folyamatosan fizetniük kell, mert legközelebb nem kapnak árut, ezért aztán az adó- és járulék-kötelezettségeken spórolnak - és csúsznak el. A kényszervállalkozók meg egész egyszerűen "a bt én vagyok" alapon azonosítják magukat cégükkel, és bevételeikből személyes szükségleteiket finanszírozzák. Ha viszont vészhelyzet áll elő, tartalék híján nincs mihez nyúlni. A mezőgazdasági cégeket hol az aszály, hol az árvíz sodorja a tönk szélére, az építőiparban pedig - például a lakáshitel-támogatás módosítása miatt - egy-egy cég bedőlése ránthat magával sokakat, a hosszú technológiai sor miatt. A közeljövőben olyan élelmiszer-ipari társaságok megingására lehet számítani, amelyek nem tudnak eleget tenni az EU-szabványoknak.

A "füstbe ment" cégvagyonok árát közvetve valamennyien megfizetjük. Végtére is az így kiesett adó- és járulékbevételeket a normálisan fizetők állják, azaz emiatt sem csökkenthetők kellőképpen a közterhek. Továbbá ezért kérnek magas kamatot és horribilis biztosítékokat a bizonytalannak ítélt hitelek után a bankok, s ezért építik be áraikba vevőik megkérdőjelezhető fizetési hajlandóságát a termelők és a szolgáltatók is.

A csődtörvény rosszul viszonyul más törvényekhez is. Hiányos például a kapcsolata a büntető törvénykönyvvel, mivel az utóbbi nem szabályozza megfelelően a csődbűntett fogalmát, nem fogható meg az, aki a felszámolás előtt, illetve alatt kimenekíti a vagyont a hitelezők elől. Előfordul, hogy ebben maga a felszámoló is közreműködik, akit a hitelezőnek és a bíróságnak sincs módjában megfelelően ellenőrizni. Patthelyzetek sokasága adódik a környezetvédelmi törvényből, amely arra kötelezi a felszámolót, hogy a felszámolás alatt lévő cég okozta környezeti károkat az adós vagyona terhére szüntesse meg. Ha azonban üres a kassza, erre nincs mód - például - sem az olajszőkítéshez használt egykori téesztelephely, sem a nehézfémekkel szennyezett bőrgyár esetében. Emellett a törvény fölösleges aktamunkát is generál. Az adójogszabályok előírásai miatt ugyanis a felszámolás alatt lévő cégeknek is bevallásokat kell készíteniük, illetve az adóhatóság köteles megvizsgálni valamennyi megszűnő céget. Így egy-egy társaságról akár éveken át is mehetnek a nullás bevallások, és a hivatal szakembereinek több ezer órányi munkaidejébe kerül a "tripla nullás" - üres - vállalkozások ellenőrzése.

Bár az új törvényre még várni kell, az uniós csatlakozással több változás is bekövetkezik. Az EU-ban ugyanis 2002. május 31-én lépett hatályba a fizetésképtelenségi eljárásról szóló rendelet, amely a több tagállamot érintő eseteket szabályozza. E szerint az adós cég ellen - leegyszerűsítve - főeljárás, illetve másodlagos eljárás indítható. Az előbbi abban a tagállamban folytatható le, ahol az adós fő érdekeltségi központja van, a másodlagosat pedig a főeljárást követően ott, ahol telephellyel rendelkezik. A főeljárás a teljes vagyonra kiterjed, míg a másodlagos kizárólag az adott tagállamban lévőre. Ez a magyarországi kényszerhitelezők egy részénél májustól azt eredményezheti, hogy mondjuk német bíróságra járhatnak - megfizethetetlen költségekkel - a jussukért, hiszen az adós jó előre áttelepítheti máshová a vagyont, mint tette azt például a szentgotthárdi GFP Mezőgépgyár Kft. tulajdonosa, a Küpa GmbH (HVG, 2002. január 10.). A rendelettel kapcsolatban legkorábban a britek ébredtek, akikre ezért most a franciák és a németek is fújnak, mert az egyesült királyságbeli bíróságok máris több ügyet elhappoltak előlük.

MOLNÁR PATRÍCIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Alapfogalmak

Csődeljárást a fizetési nehézségekkel küzdő cég vezetője kérhet a bíróságtól.

Matolcsy hozzányúlna az euróhoz, ám ez egyelőre nem több játszadozásnál

Matolcsy hozzányúlna az euróhoz, ám ez egyelőre nem több játszadozásnál

Hibriddé válnak a dízel BMW-k és jött egy olcsó új 3-as

Hibriddé válnak a dízel BMW-k és jött egy olcsó új 3-as

Munkaerőhiány van a papoknál, imádkoznak, hogy változzon a helyzet

Munkaerőhiány van a papoknál, imádkoznak, hogy változzon a helyzet

Renault Twingóból is hamarosan itt a full elektromos

Renault Twingóból is hamarosan itt a full elektromos

Újabb videó jött Schobert Norbitól, nem akar bocsánatot kérni

Újabb videó jött Schobert Norbitól, nem akar bocsánatot kérni

A nap autós videója: 94 éves nagymama a Teslában, ami önálló életre kel

A nap autós videója: 94 éves nagymama a Teslában, ami önálló életre kel