Négyszer száz

Mobil lelátók felállításáról kellett határoznia a Magyar Atlétikai Szövetségnek (MASZ), akkora az érdeklődés a március 5-én kezdődő budapesti fedett pályás atlétikai világbajnokság (vb) iránt. Fájdalom, a háromszáz extra helyre nem az egyszerű nézők, hanem a VIP-vendégek - szponzorok, néhány későn ébredő nagykövetség potentátjai -, illetve a versenyzők pályázhatnak. A tavaly október közepétől 7 ezer, illetve 11 500 forintért árult bérletek január elejére mind egy szálig elkeltek, igaz, ezekből csupán 3200-at dobtak piacra, ami 30 millió forintot hozott a konyhára. A 890 férőhelyes VIP-terasz szolgáltatásait a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF), illetve a MASZ delegáltjai és támogatói élvezhetik, további 1900 helyet vesz el a hatszáz újságíró számára kialakított sajtóterasz, ötszáz ülést az éppen versenyző sportolóknak különítettek el, a fennmaradó székeken pedig az edzők és segítők osztoznak.

Az arénából kiszorulók a közeli Syma rendezvénycsarnokban óriáskivetítőkön követhetik az eseményeket, és találkozhatnak személyesen is az autogramosztásra átruccanó sztárokkal. Köztük a vb húzóneveiként említik a kétszeres olimpiai bajnok etióp futót, Haile Gebrselassiét, vagy a női 800 méteren a világcsúcstartó szlovén Jolanda Ceplakkal összecsapó mozambiki Maria Mutolát. Szerencsére nemcsak a nézők, hanem a sportolók is nagy számban mutattak érdeklődést az esemény iránt: a 140 ország közel nyolcszáz versenyzője rekordot jelent a fedett pályás vb-k történetében.

Erősen meg van kötve tehát a magyar szervezők keze, de ez nem csupán a helyek elosztására igaz. "Az IAAF évi 11 millió dollárért értékesítette minden reklámjogát a japán Dentsu médiakonszernnek, amely mindent elkövet, hogy befektetése megtérüljön" - állította a HVG-nek Szalay Péter, a szervezőbizottság ügyvezető elnöke, aki egyben a verseny megrendezésével megbízott PromoSport Kft. résztulajdonos-ügyvezetője. Ennek megfelelően például a televíziós jogdíjakból a MASZ egyetlen fillért sem kasszírozhat. Pedig a vb idejére 62 kommentátorállást foglaltak le a televíziós társaságok az arénában, köztük az Eurosport és az Ázsiában működő japán TBS, ami a szervezők becslése szerint azt jelenti, hogy körülbelül 180 országba jut el a közvetítés a vb-ről.

A hasonló világversenyeken szokásosnak mondható módon a nemzetközi szövetség ide is magával hozza a kiemelt elbánást igénylő támogatóit, az viszont mindenképpen új elem, hogy a Dentsu a szervezők által "befogott" szponzoroktól befolyó készpénzbevétel felére is rátenné a kezét. "Megalkudtunk velük" - mondta erre a HVG-nek Szalay. A japánok így megelégszenek 250 ezer dollárral, azaz valamivel több mint 50 millió forinttal, miközben a szervezők büdzséjét a mintegy 20 százaléknyi természetbeni juttatással is számolva 400 millió forint körüli összeg gazdagítja a magyarországi szponzoroktól. Az IAAF persze nemcsak az üzletileg kevésbé előnyös elszámolási szabályokat hozza, hanem 2,5 millió dollár pénzdíjat is kioszt az 1-6. helyen végzett versenyzők között: a győzelemért 40 ezer, az esetleges világcsúcsért pedig 50 ezer dollár jár.

A Dentsuval kötött egyezség teljesítésébe beszáll a sporttárca is, amelyik szintén 400 millió forinttal toldja meg a vb büdzséjét. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) ezen felüli támogatásként számolja - bár a HVG kérdésére nem számszerűsítette - a múlt heti tesztverseny két napjával, a vb két edzés-, illetve három versenynapjával a Budapest Sportaréna hét eseménynapját is, amit abból a 26-ból adott át a rendezőknek, amivel a létesítményt építő, francia érdekeltségű Bouygues Hungária Kft.-vel kötött szerződése alapján rendelkezik (HVG, 2003. január 18.). Az ingyenesség itt csak a bérleti díj elengedésére vonatkozik, a rezsit a vb rendezőinek kell állniuk.

A tízmilliós nagyságrendben adakozó legbőkezűbb hazai támogatók a "nemzeti partner" címet viselhetik, ide a Westel Mobil Távközlési Rt., az OTP Bank Rt., a Mol Rt. és a Samsung Electronics Magyar Rt. mellé két többségi állami tulajdonú cég, a Szerencsejáték Rt. és a Magyar Villamos Művek Rt. is beférkőzött. Ebből a körből az OTP már a verseny előtt is igen aktív volt: médiakampánnyal igyekezett tudatosítani, hogy a legeredményesebb magyar egyéni versenyzőknek 300-300 ezer forintot ajánlott fel, illetve hogy a bank támogatásának köszönhetően indult el a vb-t megelőző tesztversenyen a már említett Ceplak.

A nemzeti partnereknél kevésbé mélyen nyúltak a zsebükbe a "nemzeti szállító" kategóriába sorolt szponzorok, akik közé szintén becsúszott két állami támogató, a Volánbusz Rt. és a Magyar Turizmus Rt. is. A vb körül kirobbant egyetlen komolyabb botrányszagú eset egyik szereplője, a francia Dimasport sportszergyártó cég is ebben a szponzorcsoportban szerepel. Tavaly novemberben Angyal János azért mondott le a MASZ elnökségi tagságáról, mert a vb szervezői kizárólagos szerződést kötöttek a franciákkal, ami lehetetlenné tette, hogy cége, az A-P Rekord Kft. által gyártott, a somoskői ugrógálán és a 2002-es bécsi Európa-bajnokságon használt ugróléceket használják a versenyzők.

Különös próbát jelent a vb a sportegészségügy számára is, Magyarországon ugyanis először a vb-n, illetve ahhoz kapcsolódva vérdoppingteszthez is vesznek mintát. Mivel azonban Magyarországon nincs a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által akkreditált laboratórium, a mintákat Bécsben vizsgálják meg. A vérdoppingteszt a tavaly októberben az Egyesült Államoban kirobbant THG-botrány (HVG, 2003. november 8.) miatt vált kulcsfontosságúvá, mivel ezt az új, az izomszövet képződését gyorsító szintetikus anabolikus szteroidot - teljes nevén tetrahidrogesztrinont - csak így lehet kimutatni.

A vb szervezői 2-3 millió forint nyereségre számítanak, ezt azonban a verseny végeztével egy végkiárusítás keretében még néhány millióval megtoldják: eladják ugyanis például a feleslegessé váló számítógépeket, illetve a Samsung által felajánlott projektorokat és televíziókat. A versenyrendezés nyeresége a MASZ-t illeti, ahol abban bíznak, hogy így sikerül egyenesbe hozni a büdzsét. "Erre az évre 450 millió forintos költségvetést terveztünk, amiből 10-10 százalékot a szponzoroktól, illetve a nemzetközi szövetségektől érkező pénzek tesznek ki, a többi pedig az állami támogatás" - mondta a HVG kérdésére Rábold Gusztáv, a MASZ elnöke. Bár a GYISM-től még nem adtak nekik pontos tájékoztatást - csak arról, hogy az olimpiai felkészülésre ígért 89 millió forintot megkapják -, számításaik szerint a Draskovics-csomag (HVG, 2004. február 28.) 3-4 millió forinttal kurtította meg az atlétáknak járó pénzt.

Lehet bármennyire nézett és sikeres a vb, a MASZ-elnök nem bízik abban, hogy hatására tömegével kezdenek el atletizálni a gyerekek. "Diákversenyeken sokan indulnak, de személyes tapasztalatom, legtöbben már úgy állnak rajthoz, hogy más sportágak igazolt versenyzői" - állítja Rábold. Az atléták mindössze négyezer igazolt versenyzőt tartanak számon Magyarországon, így kisebbfajta csoda, hogy a fedett pályás vb-n húszfős csapattal induló magyar versenyzők közül három-négynek reális esélye van a döntőbe jutásra, például a középtávfutó Varga Juditnak, a vágtázó Dobos Gábornak és Németh Rolandnak, illetve a súlylökő Bíber Zsoltnak. A szakértők az éremesélyt a távolugró Vaszi Tünde sérülésével látták elveszni, aki azért rúdugrásban rajthoz áll. Az idei athéni olimpián a remények szerint még inkább elszakadnak a hátország adta realitásoktól a magyar versenyzők, hiszen az előreláthatóan 30-35 fős csapatból két dobóatlétának - a diszkoszvető Fazekas Róbertnek és a kalapácsvető Annus Adriánnak, akik versenyszámaik jellegéből adódóan fedett pályán nem versenyezhetnek - komoly esélye van akár az aranyérem megszerzésére is.

KELEMEN ZOLTÁN