Hasztalan igyekezett több képviselő a jogszabályok fellazítására felhasználni az áfatörvénynek az uniós harmonizációs kötelezettség miatti újbóli módosítását. A hétfői parlamenti szavazáson számottevő sikert csak az agrárágazat könyvelhetett el.
Vesztettek a tejimitátumok - azaz az úgynevezett reggeli italok - gyártói, de összességében jól járt a mezőgazdaság, alulmaradt az önkormányzati lobbi, ugyanakkor a kormánynak sem sikerült mindent lenyomnia az országgyűlési képviselők torkán. Nagyjából ez a mérlege az általános forgalmi adóról (áfa) szóló törvény módosításának, melynek bizottsági ajánlásairól hétfőn határozott a parlament, zárószavazása pedig március 8-án lesz.
A kezdeti lanyha érdeklődés után az elmúlt hetekben felizzott a levegő az áfatörvény módosítása kapcsán, mely eredetileg jószerével csak az EU-n belüli ügyleteknek a csatlakozástól alkalmazandó szabályváltozásaira és néhány - jelenlegi értelemben vett - belpiaci kiigazításra szorítkozott. Az utóbbi érthető is, hiszen egyfelől novemberben a többi adójogszabállyal együtt az áfatörvény is átesett a menetrendszerű változtatásokon, másfelől az adók bármilyen évközi változtatása, még ha kihirdetése 45 nappal megelőzi is hatálybaléptetését, rossz szájízt hagy az érintettekben. Egyetlen ilyen lépésre most mégis sor kerül; az elmúlt hetek demonstrációit követően a tejlobbi kiharcolta, hogy májustól a mostani 15 helyett 25 százalék legyen az állati zsiradék mellett permeátumot (a sajtgyártás melléktermékét) tartalmazó "műtej", a boltokban reggeli italként árusított imitátumok áfája (a növényi zsiradékokat tartalmazóké most is 25 százalékos). A hazai gyakorlatban egyébként van példa évközi áfamérték-emelésre: 1993 augusztusától az addig 6 százalékos kedvezményes kulcsot 10 százalékra növelte a parlament. Mégpedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azon igényére hivatkozva, hogy a hazai áfarendszer hasonuljon a nyugati országokéhoz. Ezzel szemben akkor és azóta sem valósult meg az IMF másik elvárása, a 25 százalékos általános kulcs mérséklése.
Aratott a mezőgazdasági lobbi abban is, hogy - ellentétben a január 1-jétől hatályba léptetett rendelkezésekkel - meghatározott körben visszaigényelhető lesz az állami támogatásokból finanszírozott beszerzések áfája. Ezek szerint a SAPARD-programból és az úgynevezett determinációs - vagyis a 2003-ban benyújtott, de csak ezt követően kifizetett - támogatásoknál ér az áfával többet az állami pénz. Ugyanez a helyzet az úgynevezett "vonal alatti" (az uniós forrásból származó, parlagon hagyási) támogatással, illetve az erre rakódó, Koppenhágában 2002 végén a Medgyessy-kormány által kilobbizott 30 százalékos hazai támogatással. Visszaigényelhető továbbá az áfa a mezőgazdasági cégek befizetéseiből képződő decentralizált alapokból táplált támogatásokkal finanszírozott beszerzések után is. A Pénzügyminisztérium illetékesei cáfolták azokat a lapértesüléseket, hogy az említett módosítások 30 milliárd forinttal csökkentenék a büdzsé bevételeit, mondván, a költségvetés elfogadásakor eleve kalkuláltak a mostani változtatásokkal. Ugyanakkor a tejimitátumok áfamértékének emeléséből származó többletbevétel kétséges, ugyanis több áruházlánc leállította forgalmazásukat. Miután a képviselők hétfőn leszavazták, nem hoz több pénzt az a Varga Mihály volt pénzügyminisztertől származó, a kormány által is támogatott javaslat sem, amely azt indítványozta, hogy a cégek a vélelmezett magánbeszélgetések miatt telefon- és internetes költségeik után csak az áfa felét írhassák le, szemben a mostani 70 százalékkal. De nem nyerte el a honatyák tetszését Márfai Péter szocialista képviselő erre a költségre javasolt, 100 százalékos áfaleírást szorgalmazó indítványa sem.
Kudarccal végződött az önkormányzati lobbi próbálkozása; az állami támogatásokból finanszírozott beszerzéseknél ugyanazt igyekeztek elérni, mint az agrárszféra - sikertelenül. Pedig a fővárosban szombaton még rendkívüli közgyűlés is volt a témában, támogatva Demszky Gábor főpolgármester indítványát, mintegy utat mutatva a parlamentnek, holott a közgyűlés két nappal korábban a hasonló tartalmú fideszes előterjesztést még elutasította. Hétfőre aztán újból fordult a kocka: némelyik kormánypárti parlamenti (és egyúttal fővárosi) képviselő valószínűleg meggondolta magát, máskülönben aligha lett volna ez a végeredmény. Az ügyön Gy. Németh Erzsébet, az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint az önkormányzatok együttesen mindössze 10 milliárd forintot buknak, ezzel szemben Demszky pusztán Budapest veszteségét 32,5 milliárd forintra taksálta.
Pozitívan érintik a változások az idegenforgalom egy részét, ugyanakkor a parlament ezután sem teszi lehetővé, hogy például a kamionok sztrádahasználati díja utáni áfát vissza lehessen igényelni. Az eredeti előterjesztéssel szemben az eladónak csak az unió által minimumként elvárt speciális esetekben (közösségen belüli értékesítéskor, illetve szolgáltatásnyújtáskor) kell a vevő adószámát a számlán feltüntetnie. Pénzintézetek és biztosítótársaságok számára előnyös lehetőségeket kínál - például könyvelésük közös társaságba történő kiszervezése esetén - az úgynevezett csoportos áfaalanyiság.
A cégek unión belüli ügyleteinél májustól a főszabály szerint a vevő áfamentesen vásárol, majd ezt követően a saját országa szerinti áfamértéket kell önbevallás alapján megfizetnie. Ha a vevő magánszemély, neki a vásárlás helyszínén, az adott országban érvényes áfát számítják fel az árban. Kivétel ez alól, ha valaki a közösségen belül új autót vásárol vagy értékesít. Ilyenkor mindig a vevő magánszemély (vagy cég) országa szerinti adómérték érvényes.
MOLNÁR PATRÍCIA
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
