Tetszett a cikk?

A Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) listáján mind a természetes személyek, mind a vállalkozások adatait nyilvántarthatják. Kérdés azonban, hogy kik és miért kerülhetnek fel erre a listára, meddig maradnak BAR-osok, és belenézhetnek-e a róluk nyilvántartott adatokba.

A BAR egy adatbázis, amelyen a hiteladatszolgáltatók (pénzügyi intézmények, befektetési társaságok, Diákhitel Központ, stb.) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) rendelkezéseinek megfelelően helyezik el elsősorban az adósaikra vonatkozó adataikat.

Természetes személy akkor kerülhet fel a BAR listára, ha a hiteladat-szolgáltatóval kötött szerződésben vállalt kötelezettségeinek kilencven napot meghaladóan, összegszerűségében pedig a minimálbért meghaladóan nem tesz eleget (Hpt. 54. § (2)).

Ezen kívül még nyilvántartják azokat a bankkártya- vagy csekkbirtokosokat is, akik visszautasított bankkártya igénylés, illetve bankkártya használata körében valótlan adatot közöltek, vagy más személy adatait használták fel, továbbá ha a bankkártyát a minimálbér összegét meghaladóan használták fedezet nélkül, vagy a letiltott bankkártyával tranzakciót hajtottak végre.

Azok a bankkártya-birtokosok is felkerülnek a listára, akik egy éven belül legalább három esetben megalapozatlanul reklamáltak, továbbá akik ellen bankkártyával összefüggő büntetőeljárás folyik, valamint azok a bankkártya- vagy csekkbirtokosok is, akik a szerződésben vállalt kötelezettségüknek hatvan napot meghaladóan, összességében pedig a minimálbér összegét meghaladóan nem tettek eleget (Hpt. 54. § (3)).

A természetes személyeken kívül azokat a vállalkozásokat is nyilvántartják, amelyeknek bankszámláján fedezethiány miatt harminc napot meghaladó időszak alatt, egymillió forintnál nagyobb összegű sorbanállást tartanak nyilván (Hpt. 54. § (6)).

A hiteladat-szolgáltató köteles az ügyfelét a hitelszerződés megkötésekor írásban tájékoztatni arról, hogy milyen esetekben kerül fel az adós a BAR listára. Az adós ügyfelet haladéktalanul tájékoztatni kell, ha a BAR részére róla adatokat szolgáltattak. Az adóst nem csak a késedelme alatt, hanem a késedelem megszűnésétől számított öt évig nyilvántartja a központi hitelinformációs rendszer.

Az adós a róla nyilvántartott adatokat a vele szerződött hiteladat-szolgáltató közvetítésével tekintheti meg. Ehhez egy ún. ügyféltudakozványt kell kezdeményeznie egy formanyomtatvány kitöltésével. A hiteladat-szolgáltató a kitöltött nyomtatványt elküldi a BAR-t üzemeltető Bankközi Informatika Szolgáltató Rt.-nek, amely a választ a hiteladat-szolgáltatónak küldi meg. Az ügyfél a választ a hiteladat-szolgáltatótól személyesen veheti át.

dr. Benkő Ferenc
Benkő és Boros Ügyvédi Iroda

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Jogi tanácsok

Ki fizeti a kárt, ha azt ismeretlen jármű okozta?

Ha gépjárművel olyan személy okoz nekünk kárt, aki rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással, a biztosító megtéríti a kárunkat. De kártérítést akkor is kaphatunk, ha a járműnek nincs biztosítása, illetve ha ismeretlen.

Gazdaság

Közös költség tartozás miatt mikor jegyezhetnek be jelzálogjogot?

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény lehetőséget ad a társasház közgyűlésének arra, hogy a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonát és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadát a közgyűlés határozattal jelzálogjoggal terhelje meg, a hátralék megfizetésének biztosítékául (30. § (1)).

Jogi tanácsok

Jár-e kártérítés, ha szórakozóhelyen lopnak tőlünk?

Miközben egy étteremben, kávéházban gyanútlanul beszélgetünk, előfordulhat, hogy ellopják a kabátunkat, táskánkat, vagy esetleg a pénztárcánkat. Ilyen jellegű bűncselekmények esetén csekély az esély arra, hogy a rendőrség elkapja a tettest. Mégis van lehetőség arra, hogy a kárunkat megtérítsék.

Jogi tanácsok

Jár-e kártérítés az utasnak természeti katasztrófa esetén?

A délkelet-ázsiai természeti katasztrófa miatt sok magyar utas kényszerült lemondania éppen esedékes külföldi útját, ám számos utazási iroda „vis maior” kárra hivatkozva nem, vagy csak részlegesen fizette volna vissza a részvételi díjat. De mi számít vis maiornak a jog szerint és mit tehetünk, ha például természeti katasztrófa miatt hiúsul meg külföldi nyaralásunk?