szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Jóváhagyták kedden az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei az Európai Bizottság Magyarországnak szóló ajánlásait, amelyekben a brüsszeli testület az államháztartási hiány mérséklésének gyorsítására szólította fel az országot.

A miniszteri tanács egyúttal - brüsszeli ülésén - elfogadta az euró majdani bevezetésének előkészítését célzó, módosított magyar konvergenciaprogramot. A program szerint a magyar gazdaság 2008-ra teljesíti az euró bevezetésének feltételeit, és a közös valuta 2010-ben felválthatja a forintot. Draskovics Tibor pénzügyminiszter a tanácskozás után leszögezte, a kormány elkötelezett azt illetően, hogy az ország időre teljesítse az euróövezeti csatlakozás kritériumait.

Az EU-tanács azért foglalkozott a magyar deficit témájával, mert korábbi megállapításai szerint a kitűzött célokat nem sikerült teljesen elérni. Az EU még tavaly júliusban döntött a túlzott - a GDP 3 százalékát meghaladó - államháztartási hiány miatti procedúra megindításáról, majd idén a folytatásáról, mert úgy ítélte meg, hogy a hiány leszorítására tavaly hozott intézkedések nem bizonyultak kellően hatékonynak.

A pénzügyminiszterek most elismerték a kormány eddigi intézkedéseit, amelyek hatására mérséklődtek a kiadások, és a tervek szerint az államháztartási hiány is idén már - a nyugdíjreformmal korrigált értékkel számolva - a bruttó hazai termék 3,6 százalékára csökken.

Ajánlásaiban a tanács kéri, hogy a kormány tegyen további erőfeszítéseket annak érdekében, hogy ellensúlyozza a költségvetésben rejlő kockázatokat. Javasolja a költségvetési tartalék növelését is, szintén a kockázatok mérséklésének érdekében. A miniszterek egyúttal jelezték: olyan adóreformot támogatnak, amely nem veszélyezteti a program hiánycéljainak megvalósulását. Az ajánlások közt szerepel a reformok továbbvitele is - az államháztartási egyensúly javítása és a fenntartható növekedés érdekében - a közszféra, az egészségügy és az oktatás területén.

Mekkora lehet a költségvetési tartalék? (Oldaltörés)

Draskovics az ülés után tartott sajtótájékoztatón kijelentette: a tanács által megfogalmazott ajánlások egybeesnek a kormány szándékával, így például a költségvetésbe olyan tartalék épül, amely fedezi a kitűzött célok végrehajtását veszélyeztetni tudó kockázatokat.

Hozzátette: a kormány az idei költségvetés tervezésekor már figyelembe vette azokat a kockázatokat, amelyek a tervezés idején az ez évi folyamatokkal kapcsolatban láthatók voltak. A tartalék mértékét, felhasználásának idejét és módját a kormány az ajánlásnak megfelelően fogja meghatározni.

Emlékeztetett arra, hogy a tartalékképzést a törvény előírja, jóllehet a kormány felmentéseket ad e tekintetben. Hozzátette, az uniós ajánlás nyomán szűkebb körű felmentéseket fog javasolni, mint amellyel a minisztérium eredetileg számolt. Felmentések nélkül egy százalék lenne a tartalék, kivételekkel 0,5 és 1 százalék között fog alakulni.

A reformokat illetően leszögezte: "Biztonsággal és tartósan csak akkor lehet teljesíteni a konvergenciaprogramban megfogalmazott célokat, ha 2006-2007-ben jelentős reformlépések történnek az államháztartás fontos területein."

A magyar miniszter az ülésen hangoztatta: a kormány végrehajtja az államháztartási egyensúly javítását szolgáló, az ország felzárkózását elősegítő programját, a felvázoltaknak megfelelően évről évre mérsékli a hiányt. Kifejtette, hogy a magyar gazdaság gyorsan növekszik, a makrogazdasági adatok gyors ütemű és kiegyensúlyozottabb fejlődésről, javuló hazai és némileg kedvezővé váló külső egyensúlyról tanúskodnak.

Draskovics Tibor elmondta: tavaly a gazdasági növekedés fenntarthatóságát a belföldi kereslet szűkítésével, a növekedési szerkezet radikális átalakításával sikerült erősíteni, a versenyképesség javítása révén 3-ról 4 százalékra gyorsult a növekedés, és javult a befektetői bizalom is. Ezek részeként végrehajtott Magyarország egyszázalékos hiánycsökkentést is, a deficit a nyugdíjreform hatását kivéve 4,2 százalékra, azt beszámítva 5,1 százalékra esett - mutatott rá, ismét elismerve mindazonáltal, hogy ez az érték nagyobb, mint amelyet Magyarország maga elé tűzött.

Leszögezte: tavaly szeptemberben mérlegelni kellett, pusztán azért, hogy tartsa a kitűzött hiánycélt, tegyen-e a kormány újabb beavatkozást. Erről végül a kabinet szerinte azért mondott le, mert úgy ítélte meg, hogy az veszélyeztetné a gazdaságpolitikai célok elérését. Az idén is - a bizottsági ajánlásnak megfelelően - kemény munkát kell folytatni azért, hogy a költségvetési tervben előirányzottakat betartsák. Idén egyébként - 3,6 százalékkal számolva - Magyarországé lehet a legkisebb a hiány a visegrádi országok között.

A pénzügyminiszterek négy hónap múlva újra megvizsgálják a magyar deficit alakulását. Draskovics Tibor megismételte, az ajánlások nyomán a kormány nem tervez gyökeresen új intézkedéseket, de ezt az unió sem várja. A miniszter szerint a magyar program betartásának újabb, nyári ellenőrzésekor azt kell majd bizonyítani, hogy a bevételek és a kiadások az előírt szinten vannak. Draskovics kitérően válaszolt azokra a kérdésekre, hogy várható-e az eljárás befejezése az újabb felülvizsgálatnál. Úgy vélte: "úgy gondolom, hogy négy hónap múlva viszonylag kevés fog látszani, de ... a kormánynak elég sok új eszköze van arra, hogy év közben befolyásolja a kiadások lefutását".

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Négyszázmilliárdos költségvetési hiány az első három hónapban?

A Pénzügyminisztérium (PM) februárra - önkormányzatok nélkül - 171,2 milliárd forintos hiányt vár, márciusra 46,2 milliárdot, így az első háromhavi várható deficit összege 415,8 milliárd forint lehet, amelyből mintegy 60 milliárdot tesz ki a májusról márciusra előrehozott másfél heti többletnyugdíj kifizetése - hangzott el a tárca keddi sajtótájékoztatóján.