Valószínű, hogy a 2004 második felében kialakult gazdasági folyamatok fogják jellemezni a 2005-ös év nagy részét is - áll a GKI Gazdaságkutató Rt. prognózisában. A GDP 2005-ben 3,8 százalékkal emelkedik. Ez továbbra is 2 százalékponttal meghaladja az EU-átlagát, de mégis azt jelzi, hogy a magyar gazdaság 2001 óta nem képes kiugróan gyors fejlődésre. A növekedés szerkezete egészséges marad: az export és a beruházás a fő húzóerő. Az export 14 százalékkal, az ipari termelés 8 százalékkal bővül.

A beruházási kereslet valószínűleg a tavalyinál kissé erőteljesebben emelkedik. Az üzleti szférában és a lakáspiacon ugyan némileg lassul az ütem, de az állami infrastrukturális építkezések miatt 10 százalék körüli beruházás-növekedés várható. Kockázatot jelent azonban, hogy tényleg sikerül-e PPP formában már idén úgy meglódítani az autópálya-építést, hogy ez ne tegye tönkre az államháztartás deficit-csökkentési terveit.

Átlagos időjárási körülményeket feltételezve szükségszerű a mezőgazdasági termelés 10 százalékos mérséklődése. A foglalkoztatás a különböző intézkedések nyomán kb. 0,5 százalékkal bővül. Az EU-tól származó nettó támogatás 400 millió euró körüli szintre emelkedik. Így a magyar gazdaság külső finanszírozási igénye euróban nagyon hasonló lesz a 2004-eshez, a GDP arányában pedig tovább, 8% alá csökken. A finanszírozási szerkezet kissé tovább javul, a tartós források aránya kétharmad körülire nő.

A bruttó keresetek 6-7 százalékkal emelkednek. Ez a várható 4 százalékos inflációt figyelembe véve 3,5-4 százalékkal közötti reálbér-növekedést jelent. A nyugdíjak és más jövedelmek ennél mérsékeltebben nőnek. Jövedelmi oldalról a tavalyihoz képest élénkül a fogyasztói kereslet.

Az államháztartás egyensúlya csak szimbolikusan javul, ez is főleg a kamatkiadások mérséklődésének lesz az eredménye. A deficit a GDP 4,9 százaléka környékén, a magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel korrigálva 4 százalék alatt lesz. A külső pénzügyi egyensúly kedvezőbb lesz.

Az infláció februárban jóval 4% alá zuhant, az év közepétől viszont átmenetileg kissé emelkedik. Összességében az éves átlagos és az év végi áremelkedés is 4 százalék körül várható. A gyorsan mérséklődő inflációval és a javuló bizalommal a kiugróan magas kamatok időszaka lezárul.

Az erős forint ingadozásokkal, de az év egészében fennmarad, éves átlagban 246 forint valószínű. Ennek több oka van: egyrészt a piacon folyamatos forintvásárlási nyomást jelent a külföldi devizában való hitelfelvétel, másrészt a pénzpiac nagy nemzetközi szereplői a konvergencia játék keretében befektetőként jelennek meg a magyar pénzpiacon. A tőzsde idén is nagyon jól teljesít.

A magyar gazdaság idén az európai konjunktúra megtorpanása és a 2006. évi választások közelsége miatt közepesen kedvező pályán halad. A külföldi kereslet lassul, a belföldi kissé gyorsul. Az EU-tagság élénkebb versenyt, nagyobb piaci stabilitást és erősebb differenciálódást eredményez. A makromutatók szerényen javulnak, a vállalkozások üzleti környezete alig változik. Nagyobb reformokra 2006-2007-től lehet tér.