Az vállalkozások az egészségügyi hozzájárulást (eho) bevezetése óta sérelmezik, hiszen növeli a foglalkoztatás közterheit. Erős a gyanú, hogy ezzel a járulékkal megvalósul a megszerzett jövedelem kettős adóztatása, ami ellentmond minden adózási alapelvnek.

A bér és személyi jellegű kifizetéseket terhelő számtalan adó- és járulékfajta közül a legfiatalabb az 1999-ben bevezetett egészségügyi hozzájárulás. A hozzájárulást annak idején átmeneti finanszírozásra szánta költségvetés, mégis mind a mai napig kell fizetni ezt az „átmeneti” terhet.

Érdemes végigtekinteni ezen adónem fejlődéstörténetén, mert jól mutatja, hogy egyrészt az átmeneti intézkedéseknek nem mindig hihetünk, másrészt önmagában is rávilágít arra a tényre, hogy nehéz következetes, hosszútávon kiszámítható adópolitikát érvényesíteni Magyarországon a költségvetés elsődlegessége miatt.

A hozzájárulás két típusa, a tételes és a százalékos egészségügyi hozzájárulás eltérő karakterisztikát mutatott az elmúlt években.

Tételes hozzájárulás

A tételes hozzájárulást, mivel ennek mértéke fix összegben meghatározott, és kötődik a munkaviszonyhoz, munkavégzéshez, akár egészségügyi adóként is felfoghatjuk. Mértéke az elmúlt években folyamatosan változott, napi 120 forintról (havi 3 600 forint) indulva 2002-re fokozatosan ugyan, de napi 150 forintra (havi 4 500 forint) nőtt. Innentől kezdve azonban fokozatosan csökken, jelenleg napi 115 forint (havi 3 450 forint), míg november elsejétől napi 65 forintra (havi 1 950 forintra) csökken.

A csökkentés a munkaadói oldal nyomására történik, egy korábbi megállapodás alapján. Ha betartják a megállapodást, akkor jövőre teljesen meg kell szüntetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, de könnyen lehet, hogy a megszűnés költségvetési érdekből ismét valamely adózásban kevésbé megszokott időpontban, pl. novemberben fog megtörténni.

Százalékos hozzájárulás

A százalékos hozzájárulás ugyanakkor az évek során mértékében nem változott, maradt 11 százalék. Vetítési alapja a tb járulék terhet nem viselő, az összevont személyi jövedelemadó alapba tartozó jövedelmen túl, többek közt egyes természetbeni juttatásokra terjed ki.

A jogalkotói határtalan fantáziát bizonyítja, hogy volt olyan idő is, amikor a magasabb adókulccsal adózó osztalék jövedelmet is terhelte a százalékos egészségügyi hozzájárulás, ami önmagában is nonszensz volt, mivel tőkejövedelmet terhelő adóbevételből egészségügyi szolgáltatásokat finanszírozni enyhén szólva képzavarnak tűnik. Különösen akkor, ha hozzátesszük, hogy a hozzájárulás fizetésére elsődlegesen az osztalékot fizető cég volt kötelezett, és nem az osztalék jogosultja a természetes személy.

Jogszerű-e az eho? (Oldaltörés)

Az elmúlt évek alatt számos változtatást megért egészségügyi hozzájárulás egy vonatkozásban nem változott, az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására szedik be, mégsem tb járulék formájában, hanem adóként. A hozzájárulásból az egészségügyi szolgáltatásokat finanszírozzák, még sincs közvetlen kapcsolat a hozzájárulást befizetők, illetve az ezzel finanszírozott szolgáltatások igénybevevői között. Vagyis az ilyen módon beszedett hozzájárulás az állam oldaláról nem keletkeztet a befizetéseket teljesítők, illetve a befizetések jogosultjai felé ellátási kötelezettséget.

Ez még élesebben mutatkozik a százalékos hozzájárulás esetében, és komoly aggályokat vet föl a hozzájárulás jogszerűségével kapcsolatban. Azt ugyanis bizonyos személyi jövedelemadó köteles jövedelmek után kell fizetni, és hasonlóan a tételes járulékhoz, közvetlen ellátási felelőssége az államnak a befizető, illetve a befizetés jogosultja felé nincs.

Magyarul nincs biztosítási viszony a járulékot (díjat, adót?) beszedő állam, és a járulékot fizető személy közt, ami, mint egyébként a nevében is benne van, a társadalombiztosítás alapja lenne. Így megállapítható, hogy inkább adóról és nem járulékról van szó, amit a törvény szövege önmagában is elismer azzal, hogy a hozzájárulást adójellegű befizetésnek minősíti.

Erős a gyanú, hogy megvalósul a megszerzett jövedelem kettős adóztatása, ami ellentmond minden adózási alapelvnek. Könnyű belátni, hogy ugyanannál a személynél, ugyanaz a megszerzett jövedelem, ugyanabban az időszakban, ugyanazon adóhatóság felé kétszer adózik a megszerzett jövedelemmel arányosan, egyszer a személyi jövedelemadó szabályai, egyszer pedig a formailag százalékos egészségügyi hozzájárulásnak hívott adó szabályai szerint.

Költségvetési érdekek

A fentiekből jól látszik, hogy a komoly megfontolást érdemelne a százalékos egészségügyi hozzájárulás megszüntetése is. Ráadásul 2003-ban a költségvetés számára összességében nem túl jelentős, 22 milliárd forint bevételt hozott a konyhára.

Érdemes megjegyezni, hogy az üzleti élet az egészségügyi hozzájárulást bevezetése óta sérelmezi, hiszen növeli a foglalkoztatás közterheit. Arról már írtunk korábban, hogy az élőmunka-terhelés tekintetében nem vagyunk versenyképesek a környező országokhoz viszonyítva, így ezzel a talán legfontosabb aspektussal itt most, újra nem foglalkozunk.

Érdekes, hogy a járulék bár fájó teher, mégis ún. kis adóként él az emberek tudatában. De időközben túlnőtte a kis adó kategóriát! 2003-ban az egészségbiztosítási alap bevétele 1 023 milliárd forint volt, amiből 173 milliárd forintot tett ki az egészségbiztosítási járulék (tételes 151 milliárd, százalékos 22 milliárd). Azaz az egészségügyi hozzájárulás adja a bevételek 17 százalékát! Ez nem is olyan kicsi arány, illetve abszolút összeget tekintve bevétel, és rámutat arra, hogy a költségvetésnek miért is nem olyan egyszerű lemondani erről az átmenetinek szánt adónemről, ami időközben elburjánzott.

Természetesen az egészségügyi hozzájárulás megszüntetése nem zárja ki egyidejűleg a tb járulékok rendszerének oly módon történő átalakítását, hogy közvetlen kapcsolat alakuljon ki a tb rendszert finanszírozók és az egészségügyi szolgáltatásokat igénybevevők között.

Ez a kérdés azonban messze túlmutat az egészségügyi hozzájárulás kérdéskörén, és felveti a magánszemélyekre vonatkozó állami adó-, járulék-, és munkaügyi nyilvántartási rendszerek egységesítésének kérdését is, valamint ismét visszatérünk a kályhához: túl drágán működik az állam, égető a költségvetés reformja, mert különben versenyképességet tekintve lemaradunk a régió többi országához képest.





www.ey.com/hu

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Szigorítani kell az evát?

Az eva az adóelkerülés egyik legnépszerűbb eszközévé vált. Ami azonban egyes adózóknak kedvez, az a költségvetésnek jelentős bevételkiesést okoz, és ezt más adózóknak kell többletadóban – vagy elmaradt adócsökkentés formájában – megfizetni. Mindemellett továbbra sem tisztázottak az eva áfa-vonatkozásai, különösen a Brüsszellel történő elszámolás – vélekedik a hvg.hu számára készített elemzésében az Ernst & Young.

Gazdaság

Lekerülhet Magyarország a holdingcégek térképéről?

Nem jöhet több holdingtársaság Magyarországra, illetve az itt lévők akár el is költözhetnek, ha egy, az adókonszolidáció témájában jelenleg is folyó brit ügyben az Európai Bíróság az egyik legnagyobb kiskereskedelmi vállalatnak ad igazat. Az Ernst & Young tanácsadó cég a hvg.hu számára készült elemzése szerint az ügyben április 7-re kitűzött döntéshozatalt közel akkora várakozás övezi, mint Károly brit trónörökös egy nappal későbbi esküvőjét.

Gazdaság

Miért van szükség adóreformra?

Széles körben elfogadott tény, hogy a versenyképesség javítása érdekében adóreformra van szükség. De miben akarunk, miben kell versenyképesnek lennünk? Egyáltalán, milyen a kívánatos adórendszer ma? Az Ernst & Young a hvg.hu-nak készített elemzésében tárja fel a lehetséges válaszokat.

Gazdaság

Idő előtt kimúlhat a magyar osztalékadó

Bár a társaságok osztalékadója 2006-tól megszűnik Magyarországon, mégis költségvetési hatása lehet annak, ha a 2004. május 1. és 2005. december 31. közötti időszakban befizetett osztalékadót – egy sikeres bírósági eljárás nyomán – az államnak vissza kellene fizetnie. Az Európai Közösségek Bíróságának esetjoga fényében ugyanis megkérdőjelezhető, hogy a magyar osztalékadó jelenlegi rendszere megfelel-e az előírásoknak.

Gazdaság

Mégis levonható az áfa az állami támogatások után?

Kétséges, hogy az EU szabályai szerint lehet-e áfa-levonási tilalmat alkalmazni Magyarországon az állami támogatásokból megvalósított fejlesztésekre. A direktíva erre lehetőséget teremt, de egy folyamatban lévő spanyol bírósági ügy bebizonyíthatja, hogy erre csak akkor van lehetősége a tagállamoknak, ha az adóalanyok „vegyes”, azaz áfa-köteles és áfamentes tevékenységet egyaránt végeznek - írja hvg.hu részére készített elemzésében az Ernst & Young.

hvg.hu Gazdaság

Drágábban dolgozunk, mint a szomszédok

Régiós szinten is kimagaslóan sokba kerül az élőmunka Magyarországon – derül ki az Ernst & Young könyvvizsgáló és tanácsadó cég szakértőinek a hvg.hu számára készített összeállításából. Hazánkban minden egyes forint, amelyet a munkaadó nettó jövedelemként alkalmazottjának kifizet, mindent összeadva 2 forint 20 fillérjébe kerül.

Gazdaság

Nem EU-konform a magyar iparűzési adó?

Az Európai Unió áfára vonatkozó irányelve kimondja, hogy néhány nevesített adón kívül a tagállamok nem vethetnek ki forgalmi típusú adót - írja elemzésében az Ernst & Young tanácsadó cég. A magyar iparűzési adó viszont inkább forgalmi adónak tekinthető, és erősen hasonlít az áfára, így 2004. május 1-től kérdéses, hogy ez az adóforma jogszerű-e Magyarországon.

Először jelöltek magyar színésznőt Nemzetközi Emmy-díjra

Először jelöltek magyar színésznőt Nemzetközi Emmy-díjra

Növények lepték el egy ferencvárosi buszmegálló tetejét

Növények lepték el egy ferencvárosi buszmegálló tetejét

Titkosított telefonszámot is fel tudott hívni egy Fidesznek segítő aktivista

Titkosított telefonszámot is fel tudott hívni egy Fidesznek segítő aktivista

Most Puzsér hívta vitázni Tarlóst és Karácsonyt

Most Puzsér hívta vitázni Tarlóst és Karácsonyt

Elrontotta a Fradi az Espanyol ünnepét

Elrontotta a Fradi az Espanyol ünnepét

Fideszesnek hitt budai kerületben fej-fej mellett a kormánypárti és az ellenzéki jelölt

Fideszesnek hitt budai kerületben fej-fej mellett a kormánypárti és az ellenzéki jelölt