Tetszett a cikk?

Felgyorsulhat az október közepén megkezdődött külfölditőke-kivonás az elmúlt másfél-két évben szárnyaló magyar részvényekből, miután a tőzsdei társaságok a piaci várakozásoknál mérsékeltebb eredményekről számoltak be a hétfőig közzétett harmadik negyedéves gyorsjelentéseikben.

Általános kamatszintcsökkenés ide, banki különadó oda, folytatta a mintegy másfél éve tartó rekorddöntögetést az OTP Bank Rt. Ezúttal a július és szeptember közötti 41 milliárd forintos negyedévi adózott nyeresége lett soha nem látott mértékű. Az OTP Bank abból profitált, hogy az elmúlt években fokozatosan növelte a jutalék- és díjbevételeket hozó termékei, szolgáltatásai arányát és árát, miközben hagyományos üzletágaiban - maximálisan kihasználva piacvezetői pozícióját - jobban csökkentette a nála elhelyezett betétek kamatát a hiteleiénél. Deviza- és értékpapírügyletein az OTP Bank mintegy 10 milliárd forintnyi árfolyamnyereségre tett szert, hatszor akkorára, mint az azt megelőző hat negyedév átlagában. Ennek döntő része a több mint 555 milliárd forintos állampapír-állományán keletkezett a piaci hozamcsökkenés miatt.

Sikeres volt a másik két tőzsdei pénzintézet - FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt., Inter-Európa Bank Rt. (IEB) - is a szerkezetváltásban, hiszen profitjuk közel olyan arányban, reálértéken 6,5-8,5 százalékkal nőtt egy év alatt, mint az OTP Banké. Míg azonban ez az IEB szempontjából pozitívum, hiszen félévkor még vesztésre állt az éves összevetésben (HVG, 2005. augusztus 20.), addig az FHB-részvényesek szomorúan állapíthatták meg, hogy a korábbi dinamikus, 50 százalék fölötti nyereségnövekedési tendencia megszakadt a működési költségek megugrása miatt.

Az igazi csalódást azonban a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. gyorsjelentése okozta a piacon, noha a legnagyobb magyarországi árbevételű cég forgalma és nyeresége százalékban kifejezve két számjeggyel gyarapodott. Csakhogy a befektetők a kedvezőnek tűnő piaci környezetet - mindenekelőtt a magas világpiaci kőolajárakat és a széles olajfinomítói árrést - látva még ennél is nagyobb profitgyarapodást feltételeztek. Ám a magas árakat a Mol nem tudta teljes egészében áthárítani a fogyasztókra. Ráadásul még vaskos pénzügyi tételek is terhelték. A forint gyengülése miatt devizahitelein közel 5 milliárd forintot veszített, miközben 8,6 milliárd forintot kellett céltartalékként félretennie amiatt, hogy pozsonyi leánycégét, a Slovnaft a.s.-t a szlovák versenyhivatal első fokon 1,3 milliárd szlovák koronára bírságolta, mert úgy ítélte meg, 2002 és 2004 szeptembere között indokolatlanul magasan tartotta az üzemanyagárakat, s így extraprofitra tett szert.

Amennyire negatív meglepetés volt a Mol teljesítménye, annyira pozitív a Magyar Telekom Rt.-é (MTelekom). A vezetékes telefónia magyarországi liberalizációja miatt évek óta vegetáló társaság négy éve nem látott mértékű, 23,6 milliárd forintos háromhavi nyereséggel zárt, a tavaly végrehajtott vállalati átszervezésnek, montenegrói leánycége, a Telekom Crna Gora profitjának, valamint mobil- és adatátviteli bevételeinek köszönhetően. Márpedig mindezek alapján elemzők azt prognosztizálják, hogy az MTelekom növekedési lehetőségeinek beszűkülése miatt árfolyamnyereséget hozó papírból osztalékfizetővé átminősült távközlési részvényeikre a befektetők jövő tavasszal az ideihez hasonló, 70 százalékos nyereségrészesedést kapnak.

Az MTelekom háromnegyedéves profitja haladta meg egyébként a legnagyobb mértékben az előző év azonos időszakáét (lásd táblázatunkat), nagyban hozzájárulva ahhoz, hogy a 21, gyorsjelentését az e hét hétfői határidőig közzétett, legnagyobb részvényforgalmú és piaci értékű társaság összteljesítménye pozitív legyen. Az elitmezőny együttesen 3265 milliárd forintos nettó árbevétele és 450 milliárdos össznyeresége a szeptemberi 3,7 százalékos inflációt figyelembe véve egyaránt reálértéken 14 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában elértet.

Négyen lettek veszteségesek, ugyanannyian, mint tavaly ilyenkor, az összetétel azonban két helyen változott. Míg a NABI Autóbusz-ipari Rt. és a Pannonplast Műanyagipari Rt. (PP) duplázott, a nyereségessé váló duó - Fotex Amerikai-Magyar Fotószolgáltatási Rt., Synergon Informatikai Rt. - helyébe a Globus Konzervipari Rt. és a Rába Járműipari Holding Rt. lépett.

Az évek óta negatív eredményű, emiatt tavaly év végére tőkéje közel 90 százalékát elveszítő NABI talpra állítása lassan halad. Hitelállománya 24 millió dollárral, 82 millióra csökkent, hétszáz darabos kilenchavi autóbusz-eladása azonban még több mint egynegyedével kevesebb a tavalyi év azonos időszakánál, miközben vesztesége közel a duplája. Biztató lehet viszont, hogy a cégnek szeptember végén még 473 buszra volt megrendelése az USA-ból. A NABI eredményei egyébként legalább fél évig nem csúfítják majd az elitmezőny összteljesítményét: a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezetősége ugyanis november 1-jétől az alsóháznak minősülő B kategóriába száműzte a buszpapírokat amiatt, hogy nem teljesítették a - tőzsdeszabályzatban az A kategóriás léthez megszabott - feltételeket, miszerint részvénysorozatának árfolyamértéke nem lehet kevesebb 2,5 milliárd forintnál, és legalább 25 százalékának a befektetők által szabadon elérhetőnek kell lennie.

Előrébb tart a reorganizációban a PP - legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy háromnegyedéves vesztesége több mint 80 százalékkal kisebb az előző évinél. Ez annak is köszönhető, hogy az adóhatóság engedélye alapján a korábbi évek 2,6 milliárd forintos veszteségét elszámolhatja adóalapjában, ami a társaság becslése szerint több mint 400 millió forint adómegtakarítást jelenthet. Az immár két éve szerkezetátalakításon és költségcsökkentésen munkálkodó Rába rendre a veszteség-nyereség között ingadozik. Az, hogy egy adott időszakban éppen hol végez, elsősorban annak függvénye, hogyan alakul a forint árfolyama a külföldi valutákkal, elsősorban az amerikai dollárral szemben. Tevékenységéből származó eredménye ugyanis évek óta negatív, igaz, az idén már legalább csökkenő tendenciájú, így eredményének előjelét árfolyam-fedezeti ügyleteinek végkimenetele befolyásolja. Ezúttal az sodorta mínuszba, hogy 1,6 milliárd forintnyit bukott az árfolyammozgásokon.

A Globus vezetői már a múlt héten figyelmeztették a befektetőket, hogy az idén veszteséggel zárnak. Az idei rendkívüli esős nyár és szélsőséges időjárási viszonyok következtében a növényi nyersanyagok - csemegekukorica, paradicsom, uborka, zöldbab, meggy - beszerzési ára jelentősen meghaladta az év elején tervezett szintet, ráadásul a termés mennyisége és minősége is elmarad az átlagostól, miközben az energia- és az ahhoz kapcsolódó költségek jelentősen megugrottak. Az exportorientált lengyelországi leánycégének eredményét pedig a lengyel zloty külföldi devizákkal szembeni erősödése rontja.

Eddig az elemzők azzal nyugtatgattak, hogy a növekvő amerikai kamatok miatt október közepétől megváltozó nemzetközi befektetési klíma a kelet-közép-európai régióban elsősorban azért készteti a magyar részvények eladására a külföldieket, mert az elmúlt másfél-két évben Budapesten mentek fel a legjobban az árfolyamok. Márpedig általános eséskor felerősödnek az olyan, a részvényvásárlási eufóriában figyelmen kívül hagyott tényezők, mint például a gyenge magyarországi makrogazdasági adatok. Ebben a miliőben a halovány háromnegyedéves tőzsdei gyorsjelentések újabb érvet adhatnak a külföldieknek a tőkekivonásra. Ennek jele máris érzékelhető a csökkenő részvényárfolyamokban. Miközben a BÉT részvényindexe, a BUX az első és utolsó gyorsjelentés megjelenése közötti időszakban, november 4-e és 14-e között 6 százalékkal csökkent, addig a prágai csak 1,8-del, a varsói pedig mindössze 0,1 százalékkal, a nagy nemzetközi börzebarométerek pedig még erősödtek is, a frankfurti 1,6, a New York-i 1,5 százalékkal.

CSABAI KÁROLY

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!