A tavalyinál valamelyest erőteljesebb növekedéssel, mérséklődő inflációval, valamint az államháztartás tervezettet meghaladó hiányával jellemzik a gazdaság állapotát a kutatók, akik az új kormánytól azt várják, hogy haladéktalanul lásson hozzá a költségvetés rendbetételéhez.

A heves választási küzdelmek és a kormányülések szünetelése közepette a gazdaság zavartalanul nő, legalábbis erre lehet következtetni az idei évről eddig publikált adatokból. Az ipar és az export az első hónapokban egyaránt két számjegyű növekedést produkált. A tavaszi kutatói előrejelzések szerint a hazai össztermék (GDP) a tavalyi 4,1 százalék után 2006-ban 4,3-4,5 százalékkal bővül (lásd táblázatunkat a 84. oldalon), a bérek reálértéke az év egészében legalább 4, a háztartások fogyasztása 3-3,5 százalékkal emelkedik, a munkanélküliségi ráta azonban változatlanul magas, 7,2-7,5 százalékos lesz. Ebben tükröződik az a várakozás is, hogy a téli hónapokban mért 7,8 százalékos munkanélküliségi ráta csupán szezonális csúcs volt, és a tavaszi mezőgazdasági munkák kezdetével, az építkezések meglódulásával, illetve a termelésüket a november-decemberi értékesítési dömpingre májustól folyamatosan felfuttató híradás-technikai összeszerelő üzemek aktivizálódásával a foglalkoztatottak száma növekedni fog.

Érdemi javulást mutat az infláció, amely a tavalyi 3,6 százalék után az akár már árstabilitásnak is nevezhető 2-2,3 százalék körül alakulhat; a mérséklődés fő tényezője, hogy idén január 1-jén az általános forgalmi adó (áfa) 25 százalékos kulcsa 20 százalékosra csökkent. Minden más prognózisnál szerényebb, mindössze 1,3 százalékos átlagos drágulásra számít a pénzügyi stabilitásról április 10-én kiadott jelentésében a Magyar Nemzeti Bank. Ezen a téren azonban újabb kockázatok jelentek meg. A világpiacon a nyers kőolaj ára az elmúlt napokban hordónként 70 dollár fölé ugrott, s bár a GKI Energiakutató Kft. szerint nem valószínű, hogy tartósan ilyen magas marad, az idei évre prognosztizált 58 dolláros átlagár helyett a cég újabban már 60-65 dollárt valószínűsít, hozzátéve, hogy ez a kedvező inflációs trendet érdemben nem változtatja meg. Ugyanakkor a forint is látványosan gyengült az elmúlt hetekben: míg tavaly az euró átlagos árfolyama 248 forint volt, az elmúlt napokban egyszer-egyszer már a 270 forintot is tesztelte. A hazai kutatók az idei évre 253-262 forint körüli kurzussal kalkulálnak, a külföldiek azonban jóval pesszimistábbak; a Goldman Sachs londoni befektetőház a minap már 282 forintos prognózissal állt elő. A forint tartós gyengülése - ha bekövetkezik - pedig mindenképpen az import drágulásával jár, ami pótlólagos inflációs dózist jelenthet.

Az infláció némi gyorsulására számítanak a második félévben azok a kutatók is, akik a választási retorika dacára reménykednek abban, hogy az államháztartás hiányának megfékezésére az új kormány kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedésekkel áll elő. Az utóbbiak közül a legkézenfekvőbb megoldás a 15 százalékos áfakulcs 20 százalékosra emelése volna - akár úgy is, hogy a tömegközlekedést az 5 százalékos áfakulcs hatálya alá sorolják, mint azt két ismert közgazdász, Csillag István és Mihályi Péter javasolja a napokban megjelenő, Kettős kötés című könyvében. A bevételnövelő tételek közé sorolják a kutatók a lakossági energiaárak korrekcióját is, ami annak fényében nem is csoda, hogy 2005 és 2006 januárja között az importált nyers kőolaj forintára két és félszeresére, a földgázé pedig 61 százalékkal nőtt (miközben a háztartási energia fogyasztói ára Magyarországon 0,2 százalékkal csökkent). Ha mindez megtörténik, az sem jelent drámai életszínvonal-csökkenéssel járó fordulatot, amennyiben az infláció az év második felében 3 százalék közelébe pörög fel, miközben a nettó keresetek az év átlagában minimum 5,5-6 százalékkal nőnek.

Miközben a kutatók költségvetési kiigazításban reménykednek, Rogán Antal, a Fidesz kampányfőnöke a múlt héten - MSZP-győzelem esetén - egyenesen válságintézkedések bevezetését vélelmezte. Ennek részeként állította, a pénzügyi tárcánál 300 forintos euróárfolyammal, az állami Szerencsejáték Zrt. többségi részvénycsomagjának eladásával, gyógyszeráremeléssel, ezerforintos receptfelírási és háziorvosi vizitdíjjal kalkulálnak. Ezt az Inforádiónak adott interjúban Orbán Viktor pártelnök azzal toldotta meg, hogy a kormány a választások után adóemelésre, tömeges elbocsátásokra készül, és elad mindent, ami mozdítható, a kórházakat, a MÁV-ot is. Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere pedig úgy vélekedett, az ország pótköltségvetésre szorul. Nem lesz pótköltségvetés - reagált rögvest Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkára, aki - a kutatókkal ellentétben - csupán az igazgatási kiadásoknál tartja szükségesnek a takarékoskodást.

A vita azt követően robbant ki, hogy a pénzügyi tárca a választásokat megelőző péntek helyett csupán az első fordulós voksolást követően, április 10-én hozta nyilvánosságra az államháztartás márciusi és első negyedéves hiányát - utóbbi 91 milliárd forinttal meghaladta a tervezettet, és túllépte az egész évre kalkulált deficit felét (HVG, 2006. április 14.). Nem tudni, miért változtat publikálási szokásain ismét a PM, mindenesetre az államtitkár azt is bejelentette, hogy a márciusi adatok részletes ismertetését, valamint az áprilisi és a második negyedéves prognózist a választások második fordulója előtt, április 25-e helyett 19-ére időzítik.

"Kipakolták a kasszát", a kormány eltitkolta a gazdaság és az államháztartás valós helyzetét - jelentette ki Varga Mihály, az Orbán-kormány pénzügyminisztere, és a "becsapás" motívumára építette újabb kampányát Orbán Viktor is, azt az illúziót keltve, hogy Fidesz-győzelem esetén nincs szükség megszorításokra. "2002-ben az első három hónap után a deficit az éves prognózis 48 százalékára rúgott, április végére pedig 62,5 százalékra szökött fel" - vett példát Varga praxisából Katona, azt illusztrálandó, hogy az idei nem példátlan eset a választási évek történetében. Az MSZP-frakció még tovább nyúlt vissza az időben: közleményben emlékeztet rá, hogy 1999-ben - Járai Zsigmond pénzügyminisztersége idején - az államháztartás március végi hiánymutatója az ideinél is nagyobb, az egész évre tervezett deficit 61 százaléka volt. A legújabb politikai számháború azonban elfedi a tényeket és a realitásokat. Mert egyrészt kétségtelen, hogy az államháztartás bevételei-kiadásai szinte soha nem időarányosan teljesültek - az első negyedéves hiány nagy átlagban az éves deficitcél 40 százaléka körül szóródik -, másrészt azonban kutatói körökben sem bíznak abban, hogy az idei cél erőteljes kormányzati beavatkozás nélkül tartható volna. Ennek súlyát, mértékét tekintve azonban már megoszlanak a vélemények.

A választások után a hazai össztermék 1-1,5 százalékára tehető - tehát minimum 200-300 milliárd forintos - bevételnövelő és kiadáscsökkentő csomagot tart indokoltnak a GKI Gazdaságkutató Rt., amely kiegészülne az állami szféra intézményi reformjainak beindításával. Ha ez megtörténik, az uniós elszámolás szerinti deficit az idén a GDP 5,7 százaléka lehet. A kormányzati pénzügyi terv jelenleg 4,7 százalék plusz a Gripen vadászrepülők ellenértéke (az uniós előírások szerint ugyanis a részletre vásárolt haditechnikai eszközöket abban az évben kell elszámolni, amelyben beérkeztek), vagyis 5 százalék - bár kormányzati körökben inkább a tetszetősebb 4,7 százalékos mutatót emlegetik. A költségvetési kiigazítás mértékét és tartalmát nem részletezi, ám azt az idei folyamatokba szintén bekalkulálja a Pénzügykutató Rt., amely így is 6,3 százalékos deficitre számít, valamint arra, hogy az euróbevezetés új céldátuma 2012 lesz. Ehhez 2010-ig 900 milliárd forintos kiigazításra van szükség - mondta a Pénzügykutató múlt heti sajtótájékoztatóján Antal László közgazdász. Megfelelő mértékű korrekcióval 2010-ben bevezethető az euró, állítja ugyanakkor az Ecostat, amely szerint a reform- és egyensúlyjavító intézkedések főleg 2007-től éreztetik a hatásukat; ezért az idei hiány meghaladja majd az 1800 milliárd forintot, szemben a tervezett 1545,8 milliárddal. A Goldman Sachs 2000 milliárd forint körüli hiányra számít, a még pesszimistább Varga Mihály szerint pedig a deficittúllépés meghaladhatja a 900 milliárd forintot.

Miközben a vészforgatókönyvtől a kincstári optimizmusig terjedő skálán a politikai pártok közül csak az MDF - és olykor az SZDSZ - vezetői vetették fel az államháztartás rendbetételének igényét, Csillag István és Mihályi Péter könyvükben összeállították a következő 18 hónap legfontosabb teendőit tartalmazó kormányprogram-javaslatukat, emellett felvillantották az általuk szükségesnek tartott adózási, önkormányzati, társadalombiztosítási és oktatási reformok alaptéziseit is. Az előbbiek összetevői például az egyes költségvetési fejezetek tartalékainak zárolása, a központi tartalékok elvonása, a költségvetési támogatások 1-2 százalékának kötelező megtakarítása, a fogyasztóiár-támogatás befagyasztása és az államigazgatásban a bérkorrekciók felfüggesztése, a vállalkozások adóalap-csökkentő költségelszámolásainak szigorítása, a 15 százalékos áfakulcs emelése, valamint a központi és önkormányzati igazgatás racionalizálása. "A program végrehajtásának 548 napja alatt az államháztartás növekedésből keletkező többletforrásait elsősorban a hiány mérséklésére kell felhasználni, emellett a gyermekesek (családi pótlék) és az alacsony összegű nyugdíjjal rendelkezők életszínvonalát kell megvédeni" - írják. Akár e receptet követi az új kormány, akár mást főz ki, biztosra vehető, hogy vehemens támadásokkal találja magát szembe. A Fidesz ellenzékben nem fogja támogatni a kormány várható megszorító intézkedéseit - szögezte le az Inforádiónak Orbán Viktor. Arról pedig még feltétlen híveinek sem lehet sejtelmük, hogy esetleges választási győzelme esetén ő hogyan kívánná megfékezni az állami túlköltekezést.

FARKAS ZOLTÁN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A remény szikrája: a kihalás széléről sikerült visszahozni tíz állatfajt

A remény szikrája: a kihalás széléről sikerült visszahozni tíz állatfajt

Kihoztak hat holttestet az új-zélandi szigetről, ahol korábban vulkán tört ki

Kihoztak hat holttestet az új-zélandi szigetről, ahol korábban vulkán tört ki

Kiszállt a zughoteles cégből, állítja a fideszes képviselő

Kiszállt a zughoteles cégből, állítja a fideszes képviselő

Itt egy applikáció, ami megmondja, hamis-e a bankjegy

Itt egy applikáció, ami megmondja, hamis-e a bankjegy

A Telekom nagyon beletrollkodott a békés családi idillbe

A Telekom nagyon beletrollkodott a békés családi idillbe

Alkotmányosan tolvajozták le Matolcsyt

Alkotmányosan tolvajozták le Matolcsyt