Aki mer, az kaszál

Egy kínai dísznövénynád nemesített alfajának országos termelését tervezi a Nád MPS-H Kft., mégpedig energetikai hasznosításra. A projektgazdák nem csekély elfogultsággal "új hungarikumként" emlegetik a Miscanthus sinensis "Tatai" nevű növényt, amelyet egy évtizedig tartó, államilag is támogatott munkával nemesített Marosvölgyi Béla, a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem professzora, a Magyar Biomassza Társaság elnöke és Pintér Zoltán, a kísérleteknek helyet adó Parképítő Rt. igazgatója. "Az alapfajtával már évek óta kísérleteznek Németországban és Ausztriában - mondta Marosvölgyi a HVG-nek -, mert nagy fantáziát látnak benne", de tudomása szerint még sehol nem sikerült a "Tataihoz" hasonló, fagyálló és szárazságtűrő fajtát előállítani.

A kutatók értetlenkedését kiváltva a minap japánfű néven bejegyzett Miscanthus sinensis "Tatai" jelenleg csak pár hektárnyi kísérleti ültetvényen található, Tata határában - innen az elnevezés. A professzor úgy látja, a bőséges termőterület miatt igazi perspektívát jelent a hosszú élettartamú, magas terméshozamú energianövény termesztésének elterjesztése, amelynek egyelőre nem ismeretes kórokozója Európában. Meggyőződése, hogy távlatilag a biomassza-termelés egyébként is jövedelmezőbbnek ígérkezik a magyar gazdák számára, mint a hagyományos gabonatermesztés. A Bio Tech-Energy Kft. mindenesetre lecsapott a Nád MPS-H Kft. által előkészített programra, és a napokban megállapodást kötött a projektgazdákkal az indításhoz szükséges mintegy 8 milliárd forintnyi befektetői tőke előteremtéséről.

Az energianád elterjesztését nehezíti, hogy a növény csak vegetatív úton szaporítható, amit előnevelt palánták ültetésével kell megoldani. Rendszerszerű termeléséhez emiatt költséges mikroszaporító laboratóriumi hálózat kiépítése is szükségeltetik. Ugyanakkor előny, hogy a nádnak nincs magja, pollenje, tehát nem allergén. A számítások szerint 20 tonna energianád fűtőértéke 12 tonna jó minőségű szénével, 8 ezer liter olajéval vagy 8,9 ezer köbméter földgázéval egyenértékű, azaz alkalmas lehet a jelenlegi fosszilis energiahordozók helyettesítésére. A program a kisfelhasználókat, az önkormányzatokat, agrárüzemeket és a lakossági felhasználókat is a gáznál 60-70 százalékkal olcsóbb energiával kecsegteti.

Rokonsága révén hallott először az energianádról Kiss Gábor építési vállalkozó, a Nád MPS-H Kft. ügyvezetője. Projektcégét a kutatókkal közösen alapította meg, majd elkezdte a program kidolgozását, felfuttatását. Az ígéretek szerint a projekt három éven belül közvetlenül 1500, közvetve több tízezer munkahelyet képes teremteni; erre hivatkozva a kidolgozott, megvalósításra váró tervezetet eljuttatta a megfelelő állami szervekhez, támogatást remélve a hiányzó források előteremtéséhez. Erőlködése nem járt sikerrel, holott az energianád-ültetés támogatása az EU felzárkóztatási forrásait felhasználó nemzeti fejlesztési terv agrár- és vidékfejlesztési operatív programjában is szerepel. Csakhogy a hatóságokat egyre inkább az a szemlélet jellemzi, hogy az ilyen programok létjogosultságáról a piacnak kell döntenie. Döntött is: a Vértesi Erőmű Rt. biomassza-tüzelőanyag beszállítására kiírt tenderére egyedül a Nád MPS-H Kft. tudott érvényes pályázatot beadni. Ha a szerződést megkötik, évi 160 ezer tonnányi energianádat kell megtermelni, és ez a jövőben megduplázható.

A projekt most ott tart, hogy megvásárolták az induláshoz szükséges ingatlanokat, megszületett a megállapodás a mikroszaporító üzemek létesítésében érintett tizenkét önkormányzattal, és megkezdődött a tervek engedélyeztetése. Az idő sürget, hiszen a nád, bár a telepítést követő évben már aratható, a kívánatos, hektáronként 20 tonnás terméshozamot csak a harmadik évtől éri el. Az ehhez szükséges források megléte esetén - aminek a projektgazdák egyelőre híján vannak - fél éven belül megkezdődhet az építkezés. "Nagy az érdeklődés - számolt be a fejleményekről Kiss Gábor -, de mivel újdonságról van szó, óvatos a piac." Befektetési szándékukat eddig nemzetközi bankoktól kezdve a Magyar Villamos Művek Rt.-ig többen is jelezték, ám megállapodást csak a legkonkrétabb ajánlatot tevő Bio Tech-Energy Kft.-vel kötöttek, amelyre a gazdasági tárca közreműködésével találtak rá.

Látszólag a semmiből bukkant elő az elmúlt hónapokban a Bio Tech-Energy Kft., amely egy évig szinte inkognitóban készítette elő a közelmúltban bejelentett két beruházást: a 64 milliárd forintos költségvetésből tervezett hajdúsámsoni, búza-alapú, illetve a 18 milliárd forintos költségvetésből tervezett marcali, kukorica-alapú bioetanol-üzemet. A még bejegyzés alatt álló Bio Tech-Energy mögött részben a tőkét és a technológiát is produkáló, chicagói CSLM Group áll, amelynek magyarországi térnyerését olyannyira támogatja hazája, hogy az USA budapesti nagykövetsége külön kapcsolattartót jelölt ki számára. A Bio Tech-Energy alapító tagja 60 százalékos részesedéssel a svájci ASS Invest, résztulajdonosai a vagyonkezeléssel és projektszervezéssel foglalkozó Inter Controll Holding, valamint Interservice Group Kft.; ügyvezetője Rácz János, aki szerint a tulajdonos cégeket svájci és magyar szakemberek, ügyvédek, projektmenedzserek, környezetvédelmi és logisztikai szakemberek birtokolják, akik között nincs közismert külföldi vagy magyar üzletember. A Bio Tech-Energy és a CSLM nem titkolt szándéka, hogy a bioenergia előállításában piacvezető legyen Magyarországon, de terjeszkedni szeretne Kelet-Európában, valamint a tengerentúlon is. Rácz János a magyarországi folytatásról csak annyit árult el, hogy további két-három kukoricaalapú bioetanol-üzem megépítésének előkészítésén dolgoznak.

Az energianövény-termesztés és -feldolgozás csökkentheti Magyarország energiafüggőségét, új megélhetési lehetőséget ígér a gazdáknak, környezetbarát, és a hagyományos motorbenzinnel is versenyképes - érvel Rácz. Elmondása szerint az Egyesült Államokban már több mint száz kukoricaalapú bioetanol-üzem működik, Európa viszont sem az USA-val, sem saját menetrendjével nem tart lépést. Az uniós cél egyébiránt az, hogy 2010-re a közlekedésben felhasznált üzemanyag 5,75 százaléka környezetkímélő bioüzemanyag legyen.

Bioetanol-beruházásainak bejelentése óta a Bio Tech-Energyt több más, magyar kutatásokon alapuló, energianáddal foglalkozó projektgazda is megkereste. Mivel a verseny igen éles, Rácz egyiket sem kívánta nevesíteni. Az ügyvezető - aki külkereskedőként 23 évig a Chemolimpexnél dolgozott, sokáig vezérigazgató-helyettesként - a tíz éve működő SwissCham svájci-magyar kamara alelnökeként, továbbá a RussCham orosz-magyar kereskedelmi kamara társelnökeként kiterjedt kapcsolatokat tud felmutatni. Ám azt egyelőre titkolja, hogy az energianád-termelő és -feldolgozó rendszer kiépítésére honnan, milyen tőkét mozgósítana. Vannak már energianád-programok a világban, de a rendszerszintű termelésben hazánk az elsők között lehet - tette hozzá. A vállalkozás gyenge pontja, hogy a hasonló projektek kockázata egyelőre nem ismert, és Rácz szerint ezen is múlik, mennyire finanszírozhatók.

"A benzintankban van a magyar agrárium jövője" - fogalmazott Szanyi Tibor, a gazdasági tárca politikai államtitkára, aki korábban az agrártárca vezérkarának volt tagja. Az államtitkár becslése szerint mintegy 25-30 milliárd eurónyi tőke keresi Európában az azonnali befektetési lehetőséget a bioprojektekben, ezért a kormánynak fontos szerepe van a tőke és a magyar ötletgazdák összehozásában. Szanyi úgy véli, Magyarországon rengeteg kutatási, technológiai eredmény, újítás halmozódott fel, amelyek egyelőre azért nem tudnak érvényesülni a piacon, mert nincsenek úgy "összerakva", vagyis rendszerbe szedve, mint a nyugati országokban.

TÖRÖK TÜNDE