Centrális elhelyezkedés a 70 milliós piacot jelentő Közép-Európában, politikai stabilitás, olcsósága ellenére képzett és elkötelezett munkaerő - általában ezeket tartja a magyarországi telephely előnyének a HVG körkérdésére választ küldő 13 vállalatvezető. A megszondázott legnagyobb forgalmú magyar cégek közül a Philips Industries Magyarország Kft. mindezek mellett a termelési telephelyéül szolgáló városok - Győr és Székesfehérvár - jó infrastruktúráját emelte ki. A Shell Hungary Rt. szerint "a bizonyítottan elkötelezett, kreatív és hatékony munkaszervezet, a versenyorientált üzleti környezet" jelentik az előnyt, de az olajmulti hátránylistája is elég hosszú: "a rendszeresen változó szabályzók, az egyenlő esélyek hiánya, a különféle adóterhek s leginkább azok eltérő vetítési alapja; a közigazgatás bürokratikus volta, illetve a gazdasági környezet hajlama a korrupció különféle formáinak alkalmazására".

A túl gyakran változó jogszabályi és adózási környezetet a Nestlé Hungária Kft.-nél és a Teva Hungary Rt.-nél is problémának tartják, utóbbinál hozzátéve, hogy a potenciális munkavállalók egy része nem tud idegen nyelvet, bizonyos területeken pedig egyenesen szakemberhiány van. Gerhard K. Rosin, a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója szerint sincs kellő számú nyugat-európai értelemben vett jó szakmunkás, mert a - különösen a nem egyetemi szintű szakmai - képzés "bizonyos távolságra van a gyakorlattól". S talán az olcsóság is relatív: Paizer Andor, a General Motors Kft. igazgatója a hátrányok közt említette a bérek emelkedését. Az Alcoa Köfémnek pedig az EU-csatlakozás jelentett érvágást, ettől kezdve ugyanis vámkötelessé vált az EU-n kívül beszerezhető nyersalumínium.

Vajon mennyire fontos az anyacég számára a magyarországi jelenlét? A székesfehérvári gyáregység a Philips egyik legfontosabb európai szórakoztatóelektronikai gyártóbázisa, ahol az e termékcsoport felső kategóriáját képviselő termékek, nevezetesen lcd-televíziók, dvd-lejátszók és -írók, valamint házimozi-berendezések készülnek. A Shell Hungary helyét a Shell-csoporton belül jól érzékelteti, hogy 2005-2006-ban a vállalatcsoport itt vezette be és tesztelte elsőként a világcég globális számítógépes vállalatirányítási rendszerét. Az Electrolux-csoport 2005 januárjában Nyíregyházán felavatta a kombinált hűtőszekrényeket gyártó üzemét, s ugyanebben az évben a svédországi västerviki porszívógyár Jászberénybe települt át. Ezzel Magyarország az Electrolux hűtőgépek legnagyobb európai gyártóbázisa lett, a jászberényi pedig a kontinens legnagyobb porszívógyára.

A magyar beszállítók részesedése a cégek beszerzéseiből rendkívül változó. A magyar General Motorsnál például alig 4 százalékos, ám - teszi hozzá Paizer Andor igazgató - a GM-nél működő globális beszerzési rendszer miatt az ötven magyar beszállító nemcsak a magyar gyárnak szállít, hanem további GM-leányvállalatoknak is. A Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója nincs megelégedve azzal, hogy a magyar cégcsoportnál néhány területen, néhány üzemben a magyar beszállítások legmagasabb aránya csak a 25 százalékot éri el, így "az összes magyar Bosch-üzem és a vállalati központ beszerzői is további jó magyar beszállítókat keresnek".

Az Electrolux Lehelnél gyártott termékek "magyarmunka-tartalma" túlnyomórészt meghaladja az 50 százalékot. A Tesco áruházlánc beszállítóinak 80 százaléka magyar, a Sparnál pedig - akárcsak a Magyar Telekom Nyrt.-nél - 90 százalék feletti. A Deutsche Telekom többségi tulajdonában álló távközlési óriáscég külföldi beszállítóinak aránya a teljes megrendelési értékhez viszonyítva 2005-ben 9,4, 2006 első fél évében pedig 7,6 százalék volt. A válaszok viszonylagosságát jelzi ugyanakkor, hogy a Magyar Telekomnál a külföldi gyártók, szolgáltatók saját magyarországi vállalataikon vagy partnereiken keresztül történő beszállításai is a hazaiak közé sorolódnak, miközben a távközlésben használt berendezések, készülékek közül a cég a Magyarországon gyártottakat is multinacionális cégektől szerzi be.

A magyar gazdaság (pontosabban: a folyó fizetési mérleg) egyensúlya szempontjából sem mellékes kérdés, hogy a vállalatok az utóbbi három évben a megtermelt profit hány százalékát fektették be újra Magyarországon. "1993-tól, az Alcoa magyarországi jelenlététől számítva a Köfémben végzett befektetések összege közel 1 milliárd dollár - nyilatkozta a HVG-nek Forgó Béla, az Alcoa-Köfém Kft. vezérigazgatója -, ami messze meghaladja a megtermelt profit összegét." Az Auchan - derül ki a cég válaszából - évente átlagosan 30 milliárd forintot fektetett be Magyarországon az elmúlt tíz évben, aminek fedezetéül az anyavállalat pénzügyi forrásai szolgáltak. A Tesco, az országszerte évente 20-25 új szuper- és hipermarkettel jelentkező Spar Magyarország Kft., az Electrolux, az E.On Hungária Rt. és a Bosch is úgy nyilatkozott, hogy az elért profitot teljes mértékben a hazai üzlet fejlesztésére fordítja. (A Bosch 2003 közepétől 2006 végéig összesen 150 millió eurót fektet be miskolci, egri és hatvani gyártóhelyei kiépítésébe, s az év elején 6276 munkatársat foglalkoztató cégcsoport már ma Magyarország második legnagyobb ipari munkaadója címmel büszkélkedik.)

Vajon hányadik szinten áll az anyacég hierarchiájában a magyarországi vállalat első számú vezetője, és mekkora beleszólásuk van a nemzetközi ügyekbe a hazai menedzsereknek? Amelyik vállalatnál a kérdés értelmezhető, ott úgy nyilatkoztak, hogy a hazai csúcsvezető a nemzetközi hierarchia harmadik szintjén áll. Ez a pozíciója Hegedűs Lajosnak a Tevánál, Laurent Freixe-nek, a Nestlé ügyvezető igazgatójának és Takács Jánosnak, az Electrolux Lehel vezérigazgatójának, aki egyben az Electrolux kelet-közép-európai régiójáért is felel.

"Az Alcoa üzletpolitikájának és üzleti kultúrájának szerves része az integritás, az átláthatóság, a közvetlen kapcsolattartás, kezdeményezés és felelősségvállalás, ennek megfelelően stratégiai, beruházási javaslatokat is tehetünk - büszkélkedett cége filozófiájával Forgó Béla vezérigazgató -, 2005-ben javaslatunkra határozta el az anyavállalat a Köfém korszerűsítését, gyártmányszerkezetének megújítását biztosító 70 millió eurós nagyberuházást, amelynek megvalósítása már folyamatban van." Hasonló a helyzet a Nestlé Hungáriánál, ahol a befektetési igényeket és célokat helyben határozzák meg, majd ezekhez jóváhagyást kérnek a központtól. Az Auchannál "beruházási kérdésekben mindenkor a helyi vezető adja a javaslatot, s hogy a döntés milyen mértékben illeti meg, az attól is függ, mennyire önfinanszírozó az adott országban működő cég".

A legtöbb helyen azonban - úgy tűnik - az anyavállalat döntését főképp fényes statisztikák prezentálásával lehet befolyásolni. "A General Motors leányvállalatai versenyeznek az új beruházásokért. Versenyképességüket, a gyártásra való felkészültségüket adatokkal kell bizonyítaniuk. Az anyavállalat ezen adatok birtokában hozza meg stratégiai döntéseit" - ismertette az ügymenetet Paizer Andor igazgató. A vállalatok - nem meglepő módon - mindenütt gördülékeny együttműködésről számoltak be "anya és leány" között. Az állítás hitelességét a Magyar Telekomnál erőteljesen alátámasztja, hogy az igazgatóságában, a felügyelőbizottságában és a menedzsmentben is vannak döntési jogkörrel rendelkező képviselői az anyacég Deutsche Telekomnak (DT) is, emellett DT-tanácsadók, -menedzserek is közreműködnek a Magyar Telekom-csoport munkájában.

SCHWEITZER ANDRÁS