Az Európai Bizottság őszi előrejelzése szerint a gazdasági növekedés 2006-ban az unióban eléri a 2,8 százalékot, az euróövezetben pedig a 2,6 százalékot szemben a 2005. évi 1,7 százalékos, illetve 1,4 százalékos értékekkel. A lendület fő mozgatórugóját a hazai kereslet – különösen a beruházások – erőteljes növekedése és a világgazdaság tartós növekedése adja. A gazdaság lendülete 2007-ben és 2008-ban a világgazdasági trendek, főként az Egyesült Államokban bekövetkező lassulás miatt valamelyest alábbhagy. A GDP növekedése a következő két évben mégis a potenciális szint környékén marad (EU: 2,4 százalék mind 2007-ben, mind 2008-ban, euróövezet: 2,1 százalék 2007-ben és 2,2 százalék 2008-ban). Az unió egészét tekintve 2006–2008 között 7 millió új munkahely teremtését várják (az euróövezetben 5 millióét). Ennek segítségével a foglalkoztatási ráta a 2005. évi 63,75-ről 2008-ig 65,5 százalékra növelhető, míg a munkanélküliségi ráta a 2004. évi több mint 9 százalékos csúcsértékről 2008-ig 7,3 százalékra csökkenthető (az euróövezetet tekintve 7,4 százalékra). Az előrejelzés szerint 2008-ig az infláció is fokozatosan az EKB által engedélyezett 2 százalékos küszöbérték alá csökken az euróövezetben.

© Eurochambers

Az Eurochambers felmérésébe bevont 133 európai régióban található 78 ezer vállalkozás általában a korábbiaknál nagyobb bizalommal tekint 2007-re, sőt már jelentősebb GDP-növekedést is prognosztizálnak, mint ami az Európai Bizottság 2006-os őszi előrejelzéséből kiolvasható volt. A cégek általában a gazdasági fellendülés folytatódását vetítik előre annak ellenőre, hogy érzékelik az Egyesült Államok gazdaságának lassulását, amely negatív befolyással lehet az európai folyamatokra is.

Néhány országban még a gazdasági várakozások is visszafoghatják a lendületet. De az európai gazdaság lokomotívjának számító Németországban ezzel éppen ellentétes a helyzet, ugyanis a gazdasági bizalom 2006-ban jelentősen megerősödött, annak ellenére, hogy a gazdasági trendek inkább lefelé mutatnak a következő hónapokban. A legtöbb gazdasági ágazatban a piaci szereplők sokkal szkeptikusabbak a belső piacokat illetően, mint exportvárakozásaikban. Ennek elsődleges oka, hogy a legtöbb országban növekvő adóterhekkel számolnak a belső piacokon, ami visszafoghatja a hazai keresletet.

A várhatóan langyos belső kereslet miatt 2007-ben a munkaerőpiacon rugalmatlanság és a jól képzett szakemberek hiánya várható. Ennek ellenére a foglalkoztatási helyzet javulni fog a 2006-oshoz képest. Erre következtetni lehet a befektetési tervekből is, amelyek erőteljesebbek, mint a korábbi években, bár nem feszegetik a rendelkezésre álló potenciál kereteit, s elsősorban az exportvezérelt növekedést szolgálják. Az unió nagy országaiban tapasztalható meglehetősen nagy üzleti bizalom sem változtat azonban jelentősen a foglalkoztatási szinten. Franciaországban például a kisvállalatok kifejezetten optimisták, de a megkérdezettek több mint 60 százaléka nem változtat az elmúlt évek foglalkoztatási szintjén. Nagy-Britanniában is megújult az optimizmus – amiben szerepet játszottak az előnyükre változott hazai pénzügyi feltételek is –, s ez a befektetéseket segíti, ezért 2006 második felétől fogva megfigyelhető a tőkeeszközökre való ráfordítások növekedése. Az üzletben így a befektetések dominálnak, inkább mint a termelő vállalkozások fellendülése, de a változások ezeknek és a szolgáltatóvállalatoknak egyaránt pozitívak, sőt utóbbiak a legoptimistábbak.

A vizsgálatba bevont minden országban a bevételek összességének növekedésére számítanak kivéve Magyarországot, Lettországot és Romániát, ahol csökkenő trend tapasztalható. Valójában kizárólag Magyarország összbevételei csökkennek csak 2007-ben. A hat gazdasági indikátorból (Lásd a grafikont!) a 2007-es előrejelzés szerint négy  negatív lesz (csak az export és a befektetések nőnek) Magyarországon, ami meglehetősen zord kilátásokat eredményez hazánk számára.

© Eurochambers

Mind az eurozóna, mind az azon kívüli országok cégei 2007-re fenntartható bevétel növekedést prognosztizálnak. A belépésre váró országok esetében a legmagasabb mérlegszámokat lehet majd látni az idén, annak ellenére, hogy az EU-tagok tavaly náluk kissé gyorsabb javulást értek el. A bevételek várható növekedése az értékesített termékek és szolgáltatások mennyiségének növekedéséből fakad, miközben az infláció mértéke szerény marad.

A legnagyobb nyomást a hazai eladásokból származó kereslet támasztja, miközben az exporteladások is hegymenetben maradnak. A kormányzati költéseknél kevésbé lesz érezhető a restrikció az idén, mint az elmúlt két esztendőben. Ezek a tényezők hozzájárulnak egy magasabb szinten létrejövő egyensúlyhoz mind a hazai, mind a külpiaci eladásoknál a 2007-es előrejelzés szerint, sőt, ha a vállalatok továbbra is hisznek a növekedés fenntarthatóságában, akkor a felívelés trendje még tovább javulhat.

A gazdasági folyamatok egészségesebbé válása az elmúlt hónapokban pozitív hatással volt a munkaerőpiacokra is. Ennek a legkézzelfoghatóbb jele, hogy több munkahely jött létre, mint amennyi megszűnt, s a mérleg kedvezőbben alakult a korábban lőrejelzetteknél. Ez a trend valószínűleg fennmarad egész 2007 során. Az unió javuló foglalkoztatási állapotáért az olyan nagy gazdaságok, mint Spanyolország illetve Nagy-Britannia, és a közepes gazdaságok (így Dánia, Hollandia, Lengyelország, Svédország) teljesítménye teszi a legtöbbet. Különösen a Dániában alkalmazott „flexicurity” modell tartogat számos érdekességet a Eurochambers tanulmánya szerint. Ez az állami közreműködéssel könnyen alkalmazható és elbocsátható embereket kezelő megoldás a skandináv országban szinte teljes foglalkoztatáshoz vezetett. Az előrejelzés szerint a vizsgált országok között legjobb foglalkoztatási mérleget Ciprus és Észtország fogja elérni az idén, s őket rögtön Dánia követi majd.

Annak ellenére, hogy a tavalyi befektetési tevékenység magasabb szintet ért el, mint ami az előrejelzésekben volt, de ez a teljesítmény nem jogosít túlzott 2007-es erősödést feltételező várakozásokra. A kamatok 2006-ban emelkedtek, s valószínűleg ez így lesz idén is. Ez pedig szerte Európában a befektetések visszafogását eredményezheti. A 2004-ben csatlakozott és a régi EU-tagállamok között világos különbség látszik az előbbiek javára. A legerősebb nettó mérlegekkel Cipruson, Észtországban, Lettországban és Lengyelországban lehet találkozni, míg Magyarország és Csehország az EU átlaga alatt teljesít. A kutatásban szereplő országok átlagértéke alatt található Franciaország, Németország, Olaszország és Hollandia. Németországban azonban a befektetési tervek sokkal magasabbak, mint a korábbiakban.

Összehasonlítva az üzleti bizalom eurozónán belüli és kívüli szintjét, azt látni, hogy mindkét csoportban magasabb ez az érték, mint 2006-ban. A zónán kívüli országok azonban sokkal optimistábbak, mint a közös valutát használók. Különösen Dánia, Svédország és Nagy-Britannia esetében látszik világosan, hogy felette vannak az uniós átlagnak. A magyarázat abban keresendő, hogy ebben a három országban a nemzetgazdasági mérleg adatai rendre jobbak, mint a kutatásban szereplő valamint az eurózóna országainak átlaga. Végül is a zóna országainak mindegyike erősödő gazdasági bizalomra számít 2007-ben, de ezzel együtt is ezek az értékek alatta maradnak a zónán kívüliek átlagának.

Az üzleti bizalom az euroövezeten belüli és kívüli országokban. Kívül tágasabb © Eurochambers

Az Eurochambers szerint végül ami az összes gazdasági jelzőszámból kiolvasható, az az általános javulás, de ezzel együtt is a következő ajánlásokat fogalmazta meg:

• A tagállamoknak javítaniuk kell regulációs stratégiájukon az Európai Bizottság nemrégiben közzétett ajánlásainak megfelelően. A vállalatoknak egyszerűsíteniük kell az adminisztratív eljárásaikat, s szükség van a nemzeti és regionális hatóságok elkötelezettségére, hogy csökkentsék a bürokráciát és tegyék könnyebbé az üzletet. De legalább ennyire fontos, hogy a 27 tagúra bővült unióban a határokon átívelő üzleti tevékenység feltételei javuljanak.
• Meg kell oldani az unió intézményi válságát és az európai kormányzás kérdéseit. Ez a top prioritás a német elnökség ideje alatt, vagy csak 2008-ra válhatnak ismertté a megoldások.
• Az új operatív programokat 2007 első felében el kell indítaniuk a tagállamoknak. A fókuszt az oktatásra és képzésre kell helyezni, az alkalmazhatóság, a kutatás és az innováció különösen fontos, csakúgy mint a kicsi- és középvállalatok.
• A nemzetközi színtéren pedig meg kell kísérelni a dohai fejlesztési program feltámasztását annak érdekében, hogy megszüntethető legyen a kétoldalú kereskedelmi egyezmények mindenhatósága, mert ez tönkretehetik a nemzetközi kereskedelmet.

A GDP éves növekedési üteme (%)

	1992-96	1997-01	2002-06	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008
BE	1,5	2,6	1,8	1,5	1,0	3,0	1,1	2,7	2,3	2,2	BE
DE	1,4	2,1	0,9	0,0	-0,2	1,2	0,9	2,4	1,2	2,0	DE
EL	1,1	4,0	4,1	3,8	4,8	4,7	3,7	3,8	3,7	3,7	EL
ES	1,5	4,4	3,3	2,7	3,0	3,2	3,5	3,8	3,4	3,3	ES
FR	1,2	3,0	1,6	1,0	1,1	2,3	1,2	2,2	2,3	2,1	FR
IE	5,9	9,9	5,1	6,0	4,3	4,3	5,5	5,3	5,3	4,3	IE
IT	1,1	2,1	0,6	0,3	0,0	1,1	0,0	1,7	1,4	1,4	IT
LU	2,6	6,3	3,7	3,8	1,3	3,6	4,0	5,5	4,5	4,2	LU
NL	2,3	3,7	1,4	0,1	0,3	2,0	1,5	3,0	2,9	2,6	NL
AT	2,0	2,6	1,9	0,9	1,1	2,4	2,0	3,1	2,6	2,1	AT
PT	1,6	3,8	0,5	0,8	-1,1	1,2	0,4	1,2	1,5	1,7	PT
SI	2,0	4,2	3,9	3,5	2,7	4,4	4,0	4,8	4,2	4,5	SI
FI	1,3	4,6	2,9	1,6	1,8	3,5	2,9	4,9	3,0	2,6	FI
€ öv	1,4	2,8	1,5	0,9	0,8	2,0	1,4	2,6	2,1	2,2	€ öv
CZ	2,3	1,2	4,3	1,9	3,6	4,2	6,1	6,0	5,1	4,7	CZ
DK	2,6	2,4	1,8	0,5	0,7	1,9	3,0	3,0	2,3	2,2	DK
EE	-	6,2	8,9	8,0	7,1	8,1	10,5	10,9	9,5	8,4	EE
CY	5,5	4,2	3,1	2,1	1,9	3,9	3,8	3,8	3,8	3,9	CY
LV	-8,8	6,2	8,7	6,5	7,2	8,6	10,2	11,0	8,9	8,0	LV
LT	-8,4	5,0	8,0	6,9	10,3	7,3	7,6	7,8	7,0	6,5	LT
HU	0,6	4,6	4,3	4,3	4,1	4,9	4,2	4,0	2,4	2,7	HU
MT	5,0	3,6	0,8	2,2	-2,4	0,0	2,2	2,3	2,1	2,2	MT
PL	4,9	4,4	3,8	1,4	3,8	5,3	3,2	5,2	4,7	4,8	PL
SK	-	2,7	5,3	4,1	4,2	5,4	6,0	6,7	7,2	5,7	SK
SE	1,2	3,2	2,8	2,0	1,7	3,7	2,7	4,0	3,3	3,1	SE
UK	2,5	3,1	2,5	2,1	2,7	3,3	1,9	2,7	2,6	2,4	UK
EU25	-	2,9	1,8	1,2	1,3	2,4	1,7	2,8	2,4	2,4	EU25
BG	-2,8	2,0	5,3	4,9	4,5	5,7	5,5	6,0	6,0	6,2	BG
RO	1,4	-0,9	6,0	5,1	5,2	8,4	4,1	7,2	5,8	5,6	RO
US	3,3	3,5	2,9	1,6	2,5	3,9	3,2	3,4	2,3	2,8	US
JP	1,4	0,5	1,9	0,1	1,8	2,3	2,6	2,7	2,3	2,1	JP

Forrás: Európai Bizottság

Költségvetési egyenleg a GDP százalékában

	1992-96	1997-01	2002-06	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008
BE	4,6	4,8	3,6	5,0	4,5	3,6	2,5	2,4	2,5	2,9	BE
DE	-1,1	-0,8	3,3	2,2	2,0	3,9	4,2	4,5	5,3	5,4	DE
EL	-0,6	-5,9	-9,4	-9,7	-10,0	-9,5	-9,2	-8,5	-8,0	-7,5	EL
ES	-1,4	-2,4	-6,0	-3,8	-4,0	-5,9	-7,5	-8,6	-9,6	-10,0	ES
FR	0,5	1,9	-0,8	0,8	0,2	-0,6	-2,1	-2,1	-2,0	-2,1	FR
IE	1,8	-0,7	-1,8	-1,4	0,0	-1,0	-3,1	-3,2	-4,1	-4,2	IE
IT	1,0	1,2	-0,8	-0,3	-0,9	-0,5	-1,1	-1,4	-1,1	-0,8	IT
LU	12,8	10,0	9,8	11,0	6,4	10,6	9,7	11,4	12,2	12,8	LU
NL	4,8	4,8	7,1	6,0	6,1	8,6	7,1	7,6	8,1	8,5	NL
AT	-1,6	-1,0	2,4	2,5	1,7	2,1	2,9	3,0	2,8	2,7	AT
PT	-3,1	-8,7	-8,2	-8,2	-6,5	-7,8	-9,5	-9,0	-8,7	-8,3	PT
SI	2,6	-1,2	-1,3	1,1	-0,8	-2,6	-2,0	-1,9	-1,8	-1,4	SI
FI	0,6	7,3	6,7	10,0	5,9	7,6	4,6	5,5	5,2	4,7	FI
€ öv	0,2	0,5	0,4	0,9	0,5	0,8	0,0	-0,1	0,1	0,1	€ öv
CZ	-2,1	-4,1	-4,9	-6,1	-6,5	-6,3	-2,7	-3,1	-2,3	-1,7	CZ
DK	1,8	1,2	2,6	2,5	3,2	2,3	2,9	1,9	2,1	2,3	DK
EE	-	-7,0	-11,4	-10,4	-11,5	-12,5	-11,1	-11,5	-10,5	-9,6	EE
CY	-	-1,7	-4,4	-3,8	-0,9	-5,3	-5,7	-6,0	-5,9	-5,9	CY
LV	6,0	-7,2	-11,2	-6,4	-8,0	-12,9	-12,5	-16,1	-17,4	-16,6	LV
LT	-	-8,6	-7,1	-5,1	-6,8	-7,9	-6,9	-8,9	-9,4	-9,1	LT
HU	-	-8,0	-7,5	-6,9	-7,9	-8,4	-6,8	-7,3	-5,1	-3,5	HU
MT	-	-6,1	-6,6	1,3	-5,0	-7,5	-11,0	-10,9	-10,9	-11,2	MT
PL	0,6	-4,2	-2,7	-2,5	-2,1	-4,2	-2,2	-2,3	-2,7	-2,8	PL
SK	-	-6,3	-5,5	-7,3	-2,1	-2,5	-7,9	-7,8	-4,8	-3,4	SK
SE	0,9	4,2	6,2	5,3	6,6	6,6	5,9	6,3	6,4	6,5	SE
UK	-1,4	-1,5	-1,9	-1,6	-1,3	-1,6	-2,2	-2,5	-2,6	-2,8	UK
EU25	-	0,1	0,0	0,4	0,2	0,3	-0,4	-0,5	-0,4	-0,4	EU25
BG	-4,3	-2,6	-7,8	-2,4	-5,5	-5,8	-11,3	-13,9	-13,5	-12,4	BG
RO	-	-5,0	-7,5	-1,1	-4,8	-12,7	-8,7	-10,3	-11,8	-13,3	RO
US	-1,1	-2,8	-5,5	-4,4	-4,7	-5,6	-6,2	-6,4	-6,4	-6,5	US
JP	2,5	2,9	3,5	3,1	3,5	4,0	3,6	3,5	3,0	2,7	JP

Forrás: Európai Bizottság