Az Európai Bizottság őszi előrejelzése szerint a gazdasági növekedés 2006-ban az unióban eléri a 2,8 százalékot, az euróövezetben pedig a 2,6 százalékot szemben a 2005. évi 1,7 százalékos, illetve 1,4 százalékos értékekkel. A lendület fő mozgatórugóját a hazai kereslet – különösen a beruházások – erőteljes növekedése és a világgazdaság tartós növekedése adja. A gazdaság lendülete 2007-ben és 2008-ban a világgazdasági trendek, főként az Egyesült Államokban bekövetkező lassulás miatt valamelyest alábbhagy. A GDP növekedése a következő két évben mégis a potenciális szint környékén marad (EU: 2,4 százalék mind 2007-ben, mind 2008-ban, euróövezet: 2,1 százalék 2007-ben és 2,2 százalék 2008-ban). Az unió egészét tekintve 2006–2008 között 7 millió új munkahely teremtését várják (az euróövezetben 5 millióét). Ennek segítségével a foglalkoztatási ráta a 2005. évi 63,75-ről 2008-ig 65,5 százalékra növelhető, míg a munkanélküliségi ráta a 2004. évi több mint 9 százalékos csúcsértékről 2008-ig 7,3 százalékra csökkenthető (az euróövezetet tekintve 7,4 százalékra). Az előrejelzés szerint 2008-ig az infláció is fokozatosan az EKB által engedélyezett 2 százalékos küszöbérték alá csökken az euróövezetben.
© Eurochambers |
Az Eurochambers felmérésébe bevont 133 európai régióban található 78 ezer vállalkozás általában a korábbiaknál nagyobb bizalommal tekint 2007-re, sőt már jelentősebb GDP-növekedést is prognosztizálnak, mint ami az Európai Bizottság 2006-os őszi előrejelzéséből kiolvasható volt. A cégek általában a gazdasági fellendülés folytatódását vetítik előre annak ellenőre, hogy érzékelik az Egyesült Államok gazdaságának lassulását, amely negatív befolyással lehet az európai folyamatokra is.
Néhány országban még a gazdasági várakozások is visszafoghatják a lendületet. De az európai gazdaság lokomotívjának számító Németországban ezzel éppen ellentétes a helyzet, ugyanis a gazdasági bizalom 2006-ban jelentősen megerősödött, annak ellenére, hogy a gazdasági trendek inkább lefelé mutatnak a következő hónapokban. A legtöbb gazdasági ágazatban a piaci szereplők sokkal szkeptikusabbak a belső piacokat illetően, mint exportvárakozásaikban. Ennek elsődleges oka, hogy a legtöbb országban növekvő adóterhekkel számolnak a belső piacokon, ami visszafoghatja a hazai keresletet.
A várhatóan langyos belső kereslet miatt 2007-ben a munkaerőpiacon rugalmatlanság és a jól képzett szakemberek hiánya várható. Ennek ellenére a foglalkoztatási helyzet javulni fog a 2006-oshoz képest. Erre következtetni lehet a befektetési tervekből is, amelyek erőteljesebbek, mint a korábbi években, bár nem feszegetik a rendelkezésre álló potenciál kereteit, s elsősorban az exportvezérelt növekedést szolgálják. Az unió nagy országaiban tapasztalható meglehetősen nagy üzleti bizalom sem változtat azonban jelentősen a foglalkoztatási szinten. Franciaországban például a kisvállalatok kifejezetten optimisták, de a megkérdezettek több mint 60 százaléka nem változtat az elmúlt évek foglalkoztatási szintjén. Nagy-Britanniában is megújult az optimizmus – amiben szerepet játszottak az előnyükre változott hazai pénzügyi feltételek is –, s ez a befektetéseket segíti, ezért 2006 második felétől fogva megfigyelhető a tőkeeszközökre való ráfordítások növekedése. Az üzletben így a befektetések dominálnak, inkább mint a termelő vállalkozások fellendülése, de a változások ezeknek és a szolgáltatóvállalatoknak egyaránt pozitívak, sőt utóbbiak a legoptimistábbak.
A többség növekszik, Magyarország visszaesik (Oldaltörés)
A vizsgálatba bevont minden országban a bevételek összességének növekedésére számítanak kivéve Magyarországot, Lettországot és Romániát, ahol csökkenő trend tapasztalható. Valójában kizárólag Magyarország összbevételei csökkennek csak 2007-ben. A hat gazdasági indikátorból (Lásd a grafikont!) a 2007-es előrejelzés szerint négy negatív lesz (csak az export és a befektetések nőnek) Magyarországon, ami meglehetősen zord kilátásokat eredményez hazánk számára.
© Eurochambers |
Mind az eurozóna, mind az azon kívüli országok cégei 2007-re fenntartható bevétel növekedést prognosztizálnak. A belépésre váró országok esetében a legmagasabb mérlegszámokat lehet majd látni az idén, annak ellenére, hogy az EU-tagok tavaly náluk kissé gyorsabb javulást értek el. A bevételek várható növekedése az értékesített termékek és szolgáltatások mennyiségének növekedéséből fakad, miközben az infláció mértéke szerény marad.
A legnagyobb nyomást a hazai eladásokból származó kereslet támasztja, miközben az exporteladások is hegymenetben maradnak. A kormányzati költéseknél kevésbé lesz érezhető a restrikció az idén, mint az elmúlt két esztendőben. Ezek a tényezők hozzájárulnak egy magasabb szinten létrejövő egyensúlyhoz mind a hazai, mind a külpiaci eladásoknál a 2007-es előrejelzés szerint, sőt, ha a vállalatok továbbra is hisznek a növekedés fenntarthatóságában, akkor a felívelés trendje még tovább javulhat.
A gazdasági folyamatok egészségesebbé válása az elmúlt hónapokban pozitív hatással volt a munkaerőpiacokra is. Ennek a legkézzelfoghatóbb jele, hogy több munkahely jött létre, mint amennyi megszűnt, s a mérleg kedvezőbben alakult a korábban lőrejelzetteknél. Ez a trend valószínűleg fennmarad egész 2007 során. Az unió javuló foglalkoztatási állapotáért az olyan nagy gazdaságok, mint Spanyolország illetve Nagy-Britannia, és a közepes gazdaságok (így Dánia, Hollandia, Lengyelország, Svédország) teljesítménye teszi a legtöbbet. Különösen a Dániában alkalmazott „flexicurity” modell tartogat számos érdekességet a Eurochambers tanulmánya szerint. Ez az állami közreműködéssel könnyen alkalmazható és elbocsátható embereket kezelő megoldás a skandináv országban szinte teljes foglalkoztatáshoz vezetett. Az előrejelzés szerint a vizsgált országok között legjobb foglalkoztatási mérleget Ciprus és Észtország fogja elérni az idén, s őket rögtön Dánia követi majd.
Annak ellenére, hogy a tavalyi befektetési tevékenység magasabb szintet ért el, mint ami az előrejelzésekben volt, de ez a teljesítmény nem jogosít túlzott 2007-es erősödést feltételező várakozásokra. A kamatok 2006-ban emelkedtek, s valószínűleg ez így lesz idén is. Ez pedig szerte Európában a befektetések visszafogását eredményezheti. A 2004-ben csatlakozott és a régi EU-tagállamok között világos különbség látszik az előbbiek javára. A legerősebb nettó mérlegekkel Cipruson, Észtországban, Lettországban és Lengyelországban lehet találkozni, míg Magyarország és Csehország az EU átlaga alatt teljesít. A kutatásban szereplő országok átlagértéke alatt található Franciaország, Németország, Olaszország és Hollandia. Németországban azonban a befektetési tervek sokkal magasabbak, mint a korábbiakban.
Üzleti bizalom eurozónán belül és kívül (Oldaltörés)
Összehasonlítva az üzleti bizalom eurozónán belüli és kívüli szintjét, azt látni, hogy mindkét csoportban magasabb ez az érték, mint 2006-ban. A zónán kívüli országok azonban sokkal optimistábbak, mint a közös valutát használók. Különösen Dánia, Svédország és Nagy-Britannia esetében látszik világosan, hogy felette vannak az uniós átlagnak. A magyarázat abban keresendő, hogy ebben a három országban a nemzetgazdasági mérleg adatai rendre jobbak, mint a kutatásban szereplő valamint az eurózóna országainak átlaga. Végül is a zóna országainak mindegyike erősödő gazdasági bizalomra számít 2007-ben, de ezzel együtt is ezek az értékek alatta maradnak a zónán kívüliek átlagának.
Az üzleti bizalom az euroövezeten belüli és kívüli országokban. Kívül tágasabb © Eurochambers |
Javaslatok és számok (Oldaltörés)
Az Eurochambers szerint végül ami az összes gazdasági jelzőszámból kiolvasható, az az általános javulás, de ezzel együtt is a következő ajánlásokat fogalmazta meg:
- A tagállamoknak javítaniuk kell regulációs stratégiájukon az Európai Bizottság nemrégiben közzétett ajánlásainak megfelelően. A vállalatoknak egyszerűsíteniük kell az adminisztratív eljárásaikat, s szükség van a nemzeti és regionális hatóságok elkötelezettségére, hogy csökkentsék a bürokráciát és tegyék könnyebbé az üzletet. De legalább ennyire fontos, hogy a 27 tagúra bővült unióban a határokon átívelő üzleti tevékenység feltételei javuljanak.
- Meg kell oldani az unió intézményi válságát és az európai kormányzás kérdéseit. Ez a top prioritás a német elnökség ideje alatt, vagy csak 2008-ra válhatnak ismertté a megoldások.
- Az új operatív programokat 2007 első felében el kell indítaniuk a tagállamoknak. A fókuszt az oktatásra és képzésre kell helyezni, az alkalmazhatóság, a kutatás és az innováció különösen fontos, csakúgy mint a kicsi- és középvállalatok.
- A nemzetközi színtéren pedig meg kell kísérelni a dohai fejlesztési program feltámasztását annak érdekében, hogy megszüntethető legyen a kétoldalú kereskedelmi egyezmények mindenhatósága, mert ez tönkretehetik a nemzetközi kereskedelmet.
A GDP éves növekedési üteme (%)
1992-96 | 1997-01 | 2002-06 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | ||
BE | 1,5 | 2,6 | 1,8 | 1,5 | 1,0 | 3,0 | 1,1 | 2,7 | 2,3 | 2,2 | BE |
DE | 1,4 | 2,1 | 0,9 | 0,0 | -0,2 | 1,2 | 0,9 | 2,4 | 1,2 | 2,0 | DE |
EL | 1,1 | 4,0 | 4,1 | 3,8 | 4,8 | 4,7 | 3,7 | 3,8 | 3,7 | 3,7 | EL |
ES | 1,5 | 4,4 | 3,3 | 2,7 | 3,0 | 3,2 | 3,5 | 3,8 | 3,4 | 3,3 | ES |
FR | 1,2 | 3,0 | 1,6 | 1,0 | 1,1 | 2,3 | 1,2 | 2,2 | 2,3 | 2,1 | FR |
IE | 5,9 | 9,9 | 5,1 | 6,0 | 4,3 | 4,3 | 5,5 | 5,3 | 5,3 | 4,3 | IE |
IT | 1,1 | 2,1 | 0,6 | 0,3 | 0,0 | 1,1 | 0,0 | 1,7 | 1,4 | 1,4 | IT |
LU | 2,6 | 6,3 | 3,7 | 3,8 | 1,3 | 3,6 | 4,0 | 5,5 | 4,5 | 4,2 | LU |
NL | 2,3 | 3,7 | 1,4 | 0,1 | 0,3 | 2,0 | 1,5 | 3,0 | 2,9 | 2,6 | NL |
AT | 2,0 | 2,6 | 1,9 | 0,9 | 1,1 | 2,4 | 2,0 | 3,1 | 2,6 | 2,1 | AT |
PT | 1,6 | 3,8 | 0,5 | 0,8 | -1,1 | 1,2 | 0,4 | 1,2 | 1,5 | 1,7 | PT |
SI | 2,0 | 4,2 | 3,9 | 3,5 | 2,7 | 4,4 | 4,0 | 4,8 | 4,2 | 4,5 | SI |
FI | 1,3 | 4,6 | 2,9 | 1,6 | 1,8 | 3,5 | 2,9 | 4,9 | 3,0 | 2,6 | FI |
€ öv | 1,4 | 2,8 | 1,5 | 0,9 | 0,8 | 2,0 | 1,4 | 2,6 | 2,1 | 2,2 | € öv |
CZ | 2,3 | 1,2 | 4,3 | 1,9 | 3,6 | 4,2 | 6,1 | 6,0 | 5,1 | 4,7 | CZ |
DK | 2,6 | 2,4 | 1,8 | 0,5 | 0,7 | 1,9 | 3,0 | 3,0 | 2,3 | 2,2 | DK |
EE | - | 6,2 | 8,9 | 8,0 | 7,1 | 8,1 | 10,5 | 10,9 | 9,5 | 8,4 | EE |
CY | 5,5 | 4,2 | 3,1 | 2,1 | 1,9 | 3,9 | 3,8 | 3,8 | 3,8 | 3,9 | CY |
LV | -8,8 | 6,2 | 8,7 | 6,5 | 7,2 | 8,6 | 10,2 | 11,0 | 8,9 | 8,0 | LV |
LT | -8,4 | 5,0 | 8,0 | 6,9 | 10,3 | 7,3 | 7,6 | 7,8 | 7,0 | 6,5 | LT |
HU | 0,6 | 4,6 | 4,3 | 4,3 | 4,1 | 4,9 | 4,2 | 4,0 | 2,4 | 2,7 | HU |
MT | 5,0 | 3,6 | 0,8 | 2,2 | -2,4 | 0,0 | 2,2 | 2,3 | 2,1 | 2,2 | MT |
PL | 4,9 | 4,4 | 3,8 | 1,4 | 3,8 | 5,3 | 3,2 | 5,2 | 4,7 | 4,8 | PL |
SK | - | 2,7 | 5,3 | 4,1 | 4,2 | 5,4 | 6,0 | 6,7 | 7,2 | 5,7 | SK |
SE | 1,2 | 3,2 | 2,8 | 2,0 | 1,7 | 3,7 | 2,7 | 4,0 | 3,3 | 3,1 | SE |
UK | 2,5 | 3,1 | 2,5 | 2,1 | 2,7 | 3,3 | 1,9 | 2,7 | 2,6 | 2,4 | UK |
EU25 | - | 2,9 | 1,8 | 1,2 | 1,3 | 2,4 | 1,7 | 2,8 | 2,4 | 2,4 | EU25 |
BG | -2,8 | 2,0 | 5,3 | 4,9 | 4,5 | 5,7 | 5,5 | 6,0 | 6,0 | 6,2 | BG |
RO | 1,4 | -0,9 | 6,0 | 5,1 | 5,2 | 8,4 | 4,1 | 7,2 | 5,8 | 5,6 | RO |
US | 3,3 | 3,5 | 2,9 | 1,6 | 2,5 | 3,9 | 3,2 | 3,4 | 2,3 | 2,8 | US |
JP | 1,4 | 0,5 | 1,9 | 0,1 | 1,8 | 2,3 | 2,6 | 2,7 | 2,3 | 2,1 | JP |
Forrás: Európai Bizottság
Költségvetési egyenleg a GDP százalékában
1992-96 | 1997-01 | 2002-06 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | ||
BE | 4,6 | 4,8 | 3,6 | 5,0 | 4,5 | 3,6 | 2,5 | 2,4 | 2,5 | 2,9 | BE |
DE | -1,1 | -0,8 | 3,3 | 2,2 | 2,0 | 3,9 | 4,2 | 4,5 | 5,3 | 5,4 | DE |
EL | -0,6 | -5,9 | -9,4 | -9,7 | -10,0 | -9,5 | -9,2 | -8,5 | -8,0 | -7,5 | EL |
ES | -1,4 | -2,4 | -6,0 | -3,8 | -4,0 | -5,9 | -7,5 | -8,6 | -9,6 | -10,0 | ES |
FR | 0,5 | 1,9 | -0,8 | 0,8 | 0,2 | -0,6 | -2,1 | -2,1 | -2,0 | -2,1 | FR |
IE | 1,8 | -0,7 | -1,8 | -1,4 | 0,0 | -1,0 | -3,1 | -3,2 | -4,1 | -4,2 | IE |
IT | 1,0 | 1,2 | -0,8 | -0,3 | -0,9 | -0,5 | -1,1 | -1,4 | -1,1 | -0,8 | IT |
LU | 12,8 | 10,0 | 9,8 | 11,0 | 6,4 | 10,6 | 9,7 | 11,4 | 12,2 | 12,8 | LU |
NL | 4,8 | 4,8 | 7,1 | 6,0 | 6,1 | 8,6 | 7,1 | 7,6 | 8,1 | 8,5 | NL |
AT | -1,6 | -1,0 | 2,4 | 2,5 | 1,7 | 2,1 | 2,9 | 3,0 | 2,8 | 2,7 | AT |
PT | -3,1 | -8,7 | -8,2 | -8,2 | -6,5 | -7,8 | -9,5 | -9,0 | -8,7 | -8,3 | PT |
SI | 2,6 | -1,2 | -1,3 | 1,1 | -0,8 | -2,6 | -2,0 | -1,9 | -1,8 | -1,4 | SI |
FI | 0,6 | 7,3 | 6,7 | 10,0 | 5,9 | 7,6 | 4,6 | 5,5 | 5,2 | 4,7 | FI |
€ öv | 0,2 | 0,5 | 0,4 | 0,9 | 0,5 | 0,8 | 0,0 | -0,1 | 0,1 | 0,1 | € öv |
CZ | -2,1 | -4,1 | -4,9 | -6,1 | -6,5 | -6,3 | -2,7 | -3,1 | -2,3 | -1,7 | CZ |
DK | 1,8 | 1,2 | 2,6 | 2,5 | 3,2 | 2,3 | 2,9 | 1,9 | 2,1 | 2,3 | DK |
EE | - | -7,0 | -11,4 | -10,4 | -11,5 | -12,5 | -11,1 | -11,5 | -10,5 | -9,6 | EE |
CY | - | -1,7 | -4,4 | -3,8 | -0,9 | -5,3 | -5,7 | -6,0 | -5,9 | -5,9 | CY |
LV | 6,0 | -7,2 | -11,2 | -6,4 | -8,0 | -12,9 | -12,5 | -16,1 | -17,4 | -16,6 | LV |
LT | - | -8,6 | -7,1 | -5,1 | -6,8 | -7,9 | -6,9 | -8,9 | -9,4 | -9,1 | LT |
HU | - | -8,0 | -7,5 | -6,9 | -7,9 | -8,4 | -6,8 | -7,3 | -5,1 | -3,5 | HU |
MT | - | -6,1 | -6,6 | 1,3 | -5,0 | -7,5 | -11,0 | -10,9 | -10,9 | -11,2 | MT |
PL | 0,6 | -4,2 | -2,7 | -2,5 | -2,1 | -4,2 | -2,2 | -2,3 | -2,7 | -2,8 | PL |
SK | - | -6,3 | -5,5 | -7,3 | -2,1 | -2,5 | -7,9 | -7,8 | -4,8 | -3,4 | SK |
SE | 0,9 | 4,2 | 6,2 | 5,3 | 6,6 | 6,6 | 5,9 | 6,3 | 6,4 | 6,5 | SE |
UK | -1,4 | -1,5 | -1,9 | -1,6 | -1,3 | -1,6 | -2,2 | -2,5 | -2,6 | -2,8 | UK |
EU25 | - | 0,1 | 0,0 | 0,4 | 0,2 | 0,3 | -0,4 | -0,5 | -0,4 | -0,4 | EU25 |
BG | -4,3 | -2,6 | -7,8 | -2,4 | -5,5 | -5,8 | -11,3 | -13,9 | -13,5 | -12,4 | BG |
RO | - | -5,0 | -7,5 | -1,1 | -4,8 | -12,7 | -8,7 | -10,3 | -11,8 | -13,3 | RO |
US | -1,1 | -2,8 | -5,5 | -4,4 | -4,7 | -5,6 | -6,2 | -6,4 | -6,4 | -6,5 | US |
JP | 2,5 | 2,9 | 3,5 | 3,1 | 3,5 | 4,0 | 3,6 | 3,5 | 3,0 | 2,7 | JP |
Forrás: Európai Bizottság
