Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiválasztott ajánlattevőkkel folytatódó tárgyalásokon a Malév előtt álló üzleti lehetőségek és a javasolt pénzügyi megoldások részleteit tekintik át - írja az ÁPV közleménye.
A közlemény emlékeztet arra, hogy ÁPV Zrt. 2006. szeptember 7-én hirdetett nyilvános ajánlattételi felhívással induló, tárgyalásos privatizációs eljárást a nemzeti légitársaság állami tulajdonban lévő 99,95 százaléknyi részvénycsomagjára. "A privatizáció legfőbb célja a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű társaság hosszabb távú működőképességének biztosítása az ehhez szükséges tőkeemelés révén, továbbá a vállalati szervezetrendszer megújulásának előmozdítása, és a légitársaság biztonságos finanszírozásának megteremtése állami szerepvállalás nélkül" - áll a közleményben.
Az ÁPV közölte azt is, hogy a privatizációs szervezet a magyar állam üzleti érdekeinek védelmében a tranzakciót lezáró döntésig nem ad további információt, de a privatizációs eljárás eredménye után részletesen tájékoztatja a közvéleményt.
Az ÁPV a magyar nemzeti légitársaság privatizációs eljárásának tárgyalási szakaszába december közepén a Borisz Abramovics orosz üzletember nevével fémjelzett Airbridge Zrt-t, a litván LAL légitársaságot birtokló LAL Investiciju Valdymas-t, valamint Ofer Hava magánszemély által jegyzett ír-magyar befektetői csoportot hívta meg.
A korábbi, meg nem erősített sajtóinformációk szerint a LAL mintegy 120 millió eurót (több mint 30 milliárd forint) szánna a Malévra, míg Borisz Abramovics nemrégiben üzleti titokra hivatkozva ilyen számot nem közölt, csak annyit, hogy a Malév likviditásának fenntartásához nagyon sürgősen legalább 30-50 millió dollárra (közel 10 milliárd forint) lenne szükség.
