Malév-gépek a ferihegyi reptéren. Litvánok vagy oroszok szállnak be © malev.hu

Borisz Abramovics orosz üzletember érdekeltségében tartozó AirBridge Zrt. képviselője, Leonov Péter az MTI kérdésére nem kommentálta azt a sajtóértesülést, hogy az ajánlat nagyságrendje mintegy 150 millió dollár (mintegy 30 milliárd forint). Hasonló módon nem kívánt nyilatkozni Keresztes Dávid, a LAL litván befektetői csoport képviselője sem a sajtójelentések szerint 120 millió eurós (mintegy 30 milliárd forint) LAL-ajánlatról.

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) igazgatósága a csütörtöki ülésen döntött arról, hogy e két pályázóval folytatja a tárgyalásokat a Malév 99,95 százalékának eladásáról és a több mint 30 milliárd forint állami kezességvállalással felvett hitel kezeléséről. A tárgyalásokon a Malév előtt álló üzleti lehetőségek és a javasolt pénzügyi megoldások részleteit tekintik át – közölte az ÁPV. A privatizációs szervezet emlékeztetett rá, hogy „a privatizáció legfőbb célja a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű társaság hosszabb távú működőképességének biztosítása”.

Az ÁPV a magyar nemzeti légitársaság privatizációs eljárásának tárgyalási szakaszába december közepén az AirBridge Zrt-t, a litván LAL légitársaságot birtokló LAL Investiciju Valdymas-t, valamint Ofer Hava magánszemély által jegyzett ír-magyar befektetői csoportot hívta meg.

Az ajánlatról a titoktartási kötelezettségre hivatkozva egyik fél sem nyilatkozott. Borisz Abramovics december közepén újságíróknak csak annyit mondott, hogy a Malév likviditásának fenntartására nagyon gyorsan mintegy 30-50 millió dollárra (közel 10 milliárd forint) lenne szükség. Az orosz üzletember azt mondta, hogy további tőkeinjekciót igényel a magyar légitársaság, de az az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) „forgatókönyvétől” függ.

A litván befektetői csoport – a nemzetközi trendnek megfelelően – egy kelet-közép-európai légitársasági konzorciumot hozna létre, amelynek a Malév lenne a „zászlóshajója”, támaszkodva a kelet-közép-európai piacra Bulgáriától Lettországig – magyarázta Keresztes Dávid. Ebben a konstrukcióban a régió légitársaságai szolgálnák ki Malévet, és nem fordítva – mondta a LAL képviselője. A Malév mint bázis-légitársaság elsősorban prémium jellegű termékeket kínálna és a csoporton belül az európai és a hosszú távú menetrendszerinti járatokat üzemeltetné. A litván befektetői csoport a légi áruszállítás gyors növekedésével is számol és ezért a tervek szerint Budapesten légi-, vasúti-, vízi- és közúti közlekedési csomópontjukat építenék ki.

A befektető megtartaná a magyar légitársaság nemzeti jellegét és segítené a regionális terjeszkedését – tette hozzá Keresztes Dávid. Az elképzelések szerint a kelet-közép-európai légitársaságok tőzsdei bevezetése is szerepel – tette hozzá.

A LAL képviselője külön hangsúlyozta, hogy a Malév nyereségessé tétele érdekében csökkenteni kell a költségeket, de a Közép-Kelet-Európában tervezett fejlesztések eredményeként öt év múlva akár megduplázódhat a Malév alkalmazottainak száma. Keresztes Dávid elmondta: „A LAL nem ellenfélnek, hanem potenciális partnernek tekinti az AirBridge-et, és mindenkivel hajlandó együttműködni a Malév érdekében”.

Leonov Péter az AirBridge képviselője hangsúlyozta, hogy a LAL komoly versenytárs, de az AirBridge ajánlata pénzügyileg és szakmailag is nagyon jó. Hozzátette, hogy a két koncepció lényege a piacszerzés, de míg a LAL a saját piacát, az AirBridge az orosz és a FÁK-államok légi piacát kínálja a Malévnak. Elmondta, hogy úgy gondolják „ez nagyobb piac és az ajánlatunk így vonzóbb....”

Borisz Abramovics decemberben egy sajtóbeszélgetésen vázolta, hogy az érdekeltségébe tartozó AirUnion légiszövetségnek a Malév hozna új európai piacokat, míg a szövetség légitársaságai a Malévnak új utasokat Oroszországból és a FÁK többi államából. Akkor az orosz üzletember statisztikai adatokra hivatkozva azt mondta, hogy minden új járat indítása legalább évi 30 ezer új utast generál. Borisz Abramovics akkor kilátásba helyezte azt is, hogy az AirUnion repülőgépeinek javítását a Malév leányvállalatára, az Aeroplex Kft.-ra bízná. Az AirUnion légitársaságainak flottájában az idén már 30 Boeing típusú repülőgép lesz, ami jelentős volument jelentene a Malév számára.