A Fitch leminősített régiónkbeli országokat, míg az S&P hitelpiaci szereplőket helyezett megfigyelés alá, a leminősítés lehetőségét vizsgálva. Történt mindez azután, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nyolc nap alatt 125 bázispontos kamatvágást hajtott végre, aminek az lehet az értelme, hogy a még át nem árazódott jelzáloghiteleket megmentse. Így a fogyasztásra és a bankszektorra nehezedő nyomást igyekszik csökkenteni.

Ugyanakkor újabb területekre terjed át a válság; a kelet-közép-európai pénzintézetek – az Erste, az OTP, valamint a Raiffeisen – jelentős tőkehiánnyal küzdenek, miközben a forrásbevonás egyre magasabb költségekkel, magasabb kamatokkal lehetséges, ami előbb-utóbb az eredményeken is meglátszik majd. A korábbi olcsó hitelek ezeket a problémákat elfedték, de a mai helyzetben komoly jelentősége lett annak, hogy milyen forrásoldali költségekkel működnek ezek a társaságok. Ez persze igaz a nyugat-európai bankokra is, de ott a kockázati felár még mindig jelentősen alacsonyabb szinteken alakul, annak ellenére, hogy a bankok egymás közti hitelezése bizalmi okok miatt itt is problémás, különösen a SocGen-botrány óta.

Devizapiac. A FED kamatvágásai ismét lejtőre tették a dollárt, így az euróval szemben ismét az 1,49-es szint közelébe került.

A korábban kialakult sávból most sem lépett ki a jegyzés, de ezúttal esélyes, hogy ez megtörténjen, mivel a amerikai jegybanki alapkamat mértéke immár az európai szint alá esett. Ráadásul a FED nyilatkozata szerint további drasztikus lépésekre is számíthatunk, amennyiben a gazdasági folyamatok ezt megkívánják. Közben az ECB nem mozdul, mivel az európai jegybank kizárólag az inflációra figyel, a foglalkoztatottság, illetve a gazdasági növekedés erősítése számára nem megjelölt cél.

A Fed viszont – úgy tűnik – feladta az inflációra vonatkozó célját. A továbbra is magas olajár mellett, amikor a gyenge dollárnak köszönhető export-bővülés következtében a foglalkoztatottság bővül, a kamatvágás támogatja ugyan a növekedést, de elengedi az inflációt, mert a bér- és az importált infláció egyre erősebben jelentkezik a gazdaság egészében.

Mi lesz ennek a vége? A gazdasági növekedés beindulása megmentheti a helyzetet, de ha a növekedés nem indul be, miközben az inflációs hatások megmaradnak, akkor komoly bajba kerülhet az Egyesült Állomok gazdasága, magával rántva a világgazdaság egészét. Ebben az esetben a kamatok elszállhatnak, a dollár tovább gyengülhet, de ha az export nem szívja fel az emelkedő termelést, akkor továbbgyűrűzhet a baj, mivel ekkor a belső fogyasztás szinte biztosan csökkenni fog.

Ez persze hosszabb távú vízió; rövidebb időszakra előretekintve azt mondhatjuk, hogy a kockázatokat vállaló befektetők a dollár erősödésére fogadjanak, akik viszont nem merik a mai helyzetben egyértelműen elhatározni magukat a dollár mellett, inkább várjanak ki egy jobb belépési alkalmat. Tehát a kockázat magas, így a várható nyereség/veszteség is.

A hazai piacon a helyzet teljes mértékben igazodott a nemzetközi trendekhez, így a hazai események, adatok ezúttal sem befolyásolták a forint árfolyamának alakulását a vezető devizákkal szemben. Az EUR-val szemben egyértelműen kialakult a HUF gyengülő trendje, ami egyelőre a 260-as szint alatt beragadni látszik, de csak idő kérdése, hogy mikor lépi át ezt a lélektani határt.

Ma a HUF gyengülése valószínűbb, mint az erősödés, ugyanakkor az erősödés sem kizárható, de ennek mértéke kisebb, időbeli lefolyása rövidebb lehet, így ma a gyengülésre érdemes játszani akkor, ha a keresztárfolyam eléri a 257-es szintet. Az USD-vel szemben nem ennyire egyértelmű a kép, mivel a „zöldhasú” szintén gyengülő trendet mutat a vezető devizákkal szemben. Itt kivárást javasolunk.

Kötvénypiac. Miután a 10 éves amerikai államkötvények hozama a kamatvágások miatt 3,3 százalékra csökkent, kisebb megugrás következett, de az agresszív lépésekben történő kamatvágás ismét lejjebb küldte a hozamszinteket. Mindez a dollár gyengülése mellett történt meg, ami a külföldi befektetőknek annyit jelentett, hogy ezúttal sem tudtak jelentős nyereségre szert tenni. Vajon mikor unják meg a „hitelezők”, hogy folyamatosan buknak befektetéseiken? Érzésünk szerint már most sem túl elégedettek, ezért is lehet az, hogy az EUR tartalékdeviza szerepe egyre komolyabb méreteket ölt. Ez persze csak tovább rontja az USD helyzetét, hiszen a dollár irányából kieső keresletet jelent a mai tendencia.

Európában sem volt jelentős a változás mértéke, de a SocGen-problémák és a kelet-európai bankokat érintő gondok árnyként vetültek a piacra. A hitelkamatok emelkedése előbb-utóbb magával húzza a kötvények kamatait is, hiszen a pénz drágulása piacfüggetlen tényező, a különböző szegmensekben egyformán jelentkezik.

A hazai piacon a trend nem változott; 2007 harmadik negyedéve óta emelkednek a hozamok – kisebb-nagyobb korrekciókkal ugyan, de trendszerűen. A 15 éves papírok 6,45 százalékról 7 százalék közelébe történő emelkedése komoly veszteségek forrása lehet, de ma nem látjuk azt a tényezőt/tényezőket, amelyek trendfordulót generálhatnának. Így csak abban bízhatunk, hogy az emelkedő trendbe belefér egy-egy korrekció és akkor megfoghatunk 10-20 bázispontot. Ez nem túl fényes kilátás, így továbbra is maradjunk inkább a rövid papíroknál, ott legalább lejáratig nem érhet meglepetés, és talán egy nagyobb tőzsdei szakadás után még alulárazott részvényeket is vehetünk.

Részvénypiac. A részvénypiacokon folytatódott az eddig „trend”; napról napra pozitív vagy negatív irányba leng ki a piac, de a volatilitás már csökkenő trendet mutat. Ez lehet átmeneti állapot is, mivel a mai időkben soha nem lehet tudni, hogy mikor borul ki újabb csontváz a pénzintézetek szekrényéből. Újabban a kelet-európai bankszektor is az érdeklődés középpontjába került, mivel a forráshiányos bankok finanszírozási költsége jelentősen emelkedhet a jövőben. Ez nem túl nagy gond addig, amíg ezeket a költségeket át tudják hárítani ügyfeleikre, de ez a térség – a jövedelmi viszonyok okán – költségérzékenyebb, mint Nyugat-Európa.

Ugyanakkor ezeket a bankokat a jelzálogpiaci válság csak erősen áttételes formában érinti, így az eredményekre gyakorolt hatás sem lesz végzetes. Ma azonban a piac fogékony a negatív hírekre, így a bankokat óvatosan kell kezelni. Mindennél figyelemfelkeltőbb, hogy az Erste P/BV mutatója 1-körül van a mai árak mellett, ami azt jelenti, hogy a piac nem áraz növekedést. Ez vételi jelzés. De a többi kelet-közép európai bank esetében is így van; vételre ajánlható a Raiffeisen, valamint az OTP is. Mondjuk ezt annak tudatában, hogy a hét nagy vesztese éppen az OTP volt a hazai piacon.

A BÉT esett a héten, de péntekre előző heti záróértékére kapaszkodott vissza annak a hírnek a hatására, hogy a Microsoft 44 milliárd USD-ért meg kívánja vásárolni a Yahoo-t. Az óriási M&A pozitív hangulatot indukált a piacon, de tartunk tőle, hogy ez csak átmeneti jelentség, hiszen ennek hatása például a hazai piacra csekély, vagy még annál is kisebb.

Ugyanakkor biztató jel, hogy a volatilitás csökkenőben van és a 23 500 pontos támasz elég erősnek bizonyul. De a „MOL-OMV saga” újabb epizódja is kedvez az emelkedésnek. Az OMV összefonódást bejelentő akciója, valamint a 20,2 százalékos részesedése, a Mol további részvényvásárlásai emelhetik árat. Ennél azonban több lehet a Richter papírjaiban, mivel a napokban itt nem jelent meg újabb hír és nem volt szélsőséges az ármozgás sem, viszont korábban sokan kiléptek a papírból, miután az előző emelkedés rövid idő alatt behalt.

A nemzetközi piacok közül az orosz, valamint a török piac lehet érdekes. Az orosz azért, mert az olajár által generált magas gazdasági növekedés lassan átterjed a gazdaság más ágazataira is, melyek kiugró növekedés előtt állnak. Törökországban pedig azért lehet fantázia, mert – bár magas a pénzintézeti szektor aránya – a gazdasági növekedés megfelelő ütemű és a költségvetési helyzet is javulóban van, miközben még mindig magasak a kamatok/hozamok.

Állampapírpiac

Fél évnél rövidebb kötvények tartás (HUF, EUR)

Vállalati kötvények

Eladás

Nemzetközi részvénypiac

Orosz, török piac vétel

Hazai részvénypiac

Vétel: OTP, MOL, Richter

Befektetési alapok

Hazai ingatlan alapok

Fürjes Szabolcs