Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Japán és Kína a Kelet-kínai-tenger vitatott hovatartozású vizei alatt meghúzódó gázmezők közös kitermelésére és a haszon megosztására készül – jelentette hétfőn egy japán üzleti lap.
A Nikkei jelentése szerint a két ország olyan kompromisszumról tárgyal, amelynek jegyében félretennék elhúzódó vitájukat arról a kérdésről, hogy kit illet a térség feletti fennhatóság joga, helyette inkább nekilátnának a közös kiaknázásnak.
Japán teremtené elő a hozzá közelebb eső gázmezők kiaknázásához szükséges költségek több mint felét, s Kína ugyanezt tenné a hozzá közelebb lévő gázmezők esetében – áll a Nikkei jelentésében.
Az egyes gázmezők kiaknázásának haszna egyelőre a befektetett összegek arányában oszlana meg a felek között, de hosszabb távon ki akarnak dolgozni egy olyan rendszert, amelyben egyenlően osztanák meg az összes gázmező kiaknázásának együttes hasznát.
Tokió és Peking igyekszik megoldani ezt a kérdést még Hu Csin-tao kínai elnök tavasszal esedékes tokiói látogatása előtt – írta a japán lap. Macsimura Nobutaka, a japán kabinet főtitkára „nagymértékben pontatlannak” nevezte a lap jelentését, de nem tért ki részletekre.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A magánintézményben elhelyezett kisfiúért havonta 220 ezer forintot fizetett a család.
Hol máshol lehet együtt lógni egy pingvinkolóniával, megkóstolni néhányat a világ legjobb borai közül, és élvezni a tengerparti kilátást egy hegy tetejéről?
A járművek hivatalosan „kulcsos autók”, azaz megfelelő vezetői döntés esetén bármelyik dolgozó használhatja – például az elnökség tagjai is.
A Szovjetunió szétesése és a hidegháború vége óta soha nem volt ennyire feszült viszony a NATO és az orosz hadsereg között.