Ezt úgy érik el, hogy az ásványianyag-kitermelési adószabályban rögzített adómentes sávot hordónként 15 dollárnak megfelelő összegre emelik a mostani 9 dollárról.

Elemzők az oroszországi olajbányászat adóterhének 20 milliárd dolláros csökkenésére számítanak már jövőre, és arra, hogy ettől az orosz olajcégek piaci értéke akár 20-30 százalékkal nőhet, további tőkebevonást téve lehetővé.

Alekszej Kudrin pénzügyminiszter a maga részéről szerényebb, évi több mint 4 milliárd dolláros megtakarítást jósolt az olajcégeknek, de akárhogyan is: a megtakarítást és az újonnan beáramló tőkét kockázatosabb, nehezebben kitermelhető vidékek feltárására és művelésbe fogására költhetik, például az északi sarkkör vidékén, Jamalban vagy Tyiman-Pecsoránál. Az orosz pénzügyminisztérium 10-15 évig vagy évi 35 millió tonnás termelés eléréséig tartó adómentességet is javasol egyes, különösen nehéz feltárásokra.

Az adómódosítások illeszkednek az orosz kormány márciusban meghirdetett tervéhez, amely szerint az olajtermelést 2015-re napi 11,23 millió hordóra, 2020-ra napi 11,94 millió hordóra, 2030-ra napi 12,04 millió hordóra kellene emelni évi átlagban a tavalyi, napi 9,87 millió hordós átlagról.

Ehhez képest a helyzet most nem jó: utolsó adat szerint Oroszország olajtermelése áprilisban 39,78 millió tonna (napi 9,72 millió hordó) volt, 0,4 százalékkal kevesebb, mint márciusban, és 1 százalékkal kevesebb, mint tavaly áprilisban.

A Transneft hálózatán márciusról áprilisra 6,6 százalékkal nőtt az orosz kőolaj exportja, 16,416 millió tonnára - az orosz cégek felgyorsították a kivitelt, megelőzendő az exportadó júniusra várt emelését -, de ez is 5,6 százalékkal kevesebb volt a tavaly áprilisinál. Az orosz export éves csökkenésének több mint feléért kárpótolt a Transneft vezetékhálózatán Közép-Ázsiából továbbított többletkőolaj.

Oroszországban az első negyedévben 1 százalékkal kevesebb kőolajat hoztak felszínre, mint a tavalyi első negyedévben. A Szovjetunió megszűnése óta az orosz olajtermelés tavaly októberben ért csúcsra, napi 9,93 millió hordóval, azóta a kitermelés április végéig több mint 2 százalékkal csökkent. Tavaly, habár tovább csökkenő ütemben, de még mintegy 2 százalékkal nőtt az orosz olajtermelés, a kormányzati várakozásnak megfelelően.

1999 óta az orosz kitermelés közel 60 százalékkal nőtt tavaly őszig, de az utóbbi években a növekedés üteme jelentősen lassult, évi 2-2,2 százalékra. 2004-ben az évi növekedési ütem 9 százalékos, 2003-ban még 11 százalékos volt - az utolsó növekedési rekord a Szovjetunió megszűnése óta. 
Az orosz gazdasági minisztérium tavaly júliusban azt jósolta, hogy jelentős beruházások nélkül    Oroszország olajtermelése gyakorlatilag stagnálna 2020-ig.

Oroszország adja a világ olajtermelésének közel 11 százalékát, földgáztermelésének az ötödét.