szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

A kínai ipar termelése májusban 16,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, jelentették a kínai statisztikai hivatalban hétfőn. Az elemzők 15,7 százalékos éves többletre számítottak. Áprilisban éppen 15,7 százalékkal volt több a kínai ipari termelés, mint egy évvel azelőtt.

Babagyár Kínában. Nem játszanak, termelnek
© AP
Amikor a Kínai Kommunista Párt legutóbbi kongresszusán kiadták a jelszót, hogy az ország váljék a világ gyárává, már sejteni lehetett, hogy nem a levegőbe beszélnek. Az ipari termelés folyamatos kétszámjegyű növekedése visszaigazolja a pekingi pártvezetés szándékait.

A havi változásokból nem sok tanulság vonható le, mert az adatok munkanap-kiigazítás nélküliek, azonban abból már lehet valamelyes lassulásra következtetni, hogy az első öt hónapban a kínai ipari termelés átlagosan 16,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - a tavalyi első öt hónapban átlagosan 18,1 százalékos volt a többlet az egy évvel azelőttihez képest, a tavalyi második félévben pedig 17,8 százalékos.

A kínai olajipar májusban, öt év óta először, az előző havinál kevesebb üzemanyagot állított elő, és Kína, történetében először nettó üzemanyag-importőrré vált. Ennek az a közvetlen oka, hogy a kőolaj ára emelkedett, de a kínai feldolgozók központilag szabályozott áron adhatják el termékeiket, ezért kénytelenek voltak csökkenteni a termelést, veszteségük mérséklése végett. A kínai kormány üzemanyagár-reformot tervez, amely rövidesen áremeléssel jár – ez viszont fékezheti a szélesebb gazdaságot.

Kína hazai összterméke az első negyedévben 10,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, A tavalyi utolsó negyedben a GDP 11,2 százalékkal nőtt éves összehasonlításban. Tavaly a kínai GDP átlagosan 11,9 százalékkal bővült, 1994 óta a leggyorsabban. Kína a világ harmadik számú gazdasága lett volna dollárban számolva, maga mögé utasítva Németországot, ha ezt nem vette volna el Kínától az euró erősödése. Tavaly ötödik éve nőtt legalább 10 százalékkal a kínai gazdaság; 2006-ban 11,6 százalékkal nőtt.

A kiskereskedelmi forgalom az első negyedévben 20,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, jelezve, hogy ha az export növekedése esetleg lassulna a világgazdasági lassulás miatt, a lakossági fogyasztás növekedése már némiképp pótolhatja a veszteséget. Tavaly az első negyedévben a növekedés 15,3 százalékos volt éves összehasonlításban. Ennek kísérője, hogy az élelmiszerárakkal táplált infláció az első negyedévben 8 százalékos volt éves összehasonlításban, az egy évvel korábbi 3,3 százalék helyett.

Egyelőre azonban nem látszik különösebb veszély a kínai külkereskedelem számára: Kína külkereskedelmi többlete márciusban 13,4 milliárd dollárra nőtt a februári 8,56 milliárdról, és majdnem kétszer nagyobb volt a tavaly márciusi 6,9 milliárd dollárnál is.

A kivitel, 108,96 milliárd dollár, márciusban 30,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az import 24,6 százalékkal 95,56 dollárra emelkedett. Tavaly szeptember óta először, az export ismét gyorsabban nőtt, mint a behozatal, ami szintén arra inti az elemzőket, hogy kétséggel kezeljék a nemzetközi pénzintézetek, köztük a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jóslatait arra, hogy a gazdasági növekedés az idén jelentősen lassul majd Kínában is, évi 10 százalékos ütem alá csökkenve. A kínai gazdasági növekedési képesség alábecslése inkább a nyugati vágyálmokat tükrözi, semmint a valóságot, annak ellenére, hogy külkereskedelmi többlet szélesebb összehasonlításban továbbra is lassulni látszik: az első negyedév átlagában 41,4 milliárd dollár volt, kissé kevesebb az egy évvel korábbi 46,5 milliárd dollárnál.

Az első negyedév átlagában a kínai export 21,4 százalékkal, az import 28,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ez mindenesetre ugyancsak a hazai fogyasztás erőteljes növekedésére vall.

A bizonyára idén is igen erős kínai gazdasági növekedés nem sok jót jósol az olajáraknak. Márciusban Kína nyersolajimportja 17,3 millió tonna (napi 4,03 millió hordó) volt, 25 százalékkal több az egy évvel korábbinál, és újabb rekord a februári, napi 3,6 millió hordós behozatal után. Ezzel Kína közel holtversenybe került Japánnal mint a világ második számú olajimportőre. Az első negyedévi nyersolajimport, 45,53 millió tonna (napi 3,65 millió hordó) 14,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A GDP-növekedés tavaly is újabb rekordra tornászta fel Kína nyersolajimportját, de a növekedés üteme akkor még csökkent. Kína tavaly 163,17 millió tonna kőolajat importált - ez a legújabb rekord -, ez 12,4 százalékkal több a 2006-os 145,18 millió tonnánál. A növekedés annak ellenére lassult, hogy közben Kína olajexportja 38,7 százalékkal 5,89 millió tonnára csökkent tavaly. Kína 1993 óta nettó olajimportőr, szükségletének mintegy felét fedezi a behozatal. Tavalyelőtt, 2006-ban 14,5 százalékkal, 2005-ben 3,2 százalékkal, 2004-ben 35 százalékkal nőtt a kínai nyersolajimport.

Kína teljes külkereskedelmi többlete tavaly 262,2 milliárd dollár volt, szintén új rekord, 47,7 százalékkal több a 2006-os, 177,47 milliárd dolláros többletnél. Kína külkereskedelmi többlete évek óta lassuló ütemben nő: 2006-ban a 177,47 milliárd dollár – az előző rekord –, 74 százalékkal volt több a 2005-ös 102 milliárdnál, amely háromszor nagyobb volt a 2004-esnél. 2001-ben még csak 22,5 milliárd dollár volt a többlet.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Ismét gyorsabban nő a kínai export, mint az import

Kína külkereskedelmi többlete márciusban 13,4 milliárd dollárra nőtt a februári 8,56 milliárdról, és majdnem kétszer nagyobb volt a tavaly márciusi 6,9 milliárd dollárnál is, jelentették a kínai vámhivatalban pénteken. A kivitel – 108,96 milliárd dollár – márciusban 30,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az import 24,6 százalékkal 95,56 milliárd dollárra emelkedett.

MTI Gazdaság

Negyedével nőtt Kína olajimportja

Negyedével nőtt májusban a megelőző hónaphoz képest Kína olajimport számlájának összege, a mennyiségi növekedés nyersolajból 10 százalékos volt. Az üzemanyagok importja is fellendült, nem utolsósorban azért, mert az országban nem drágult ezek ára, az év eleje óta változatlan.

MTI/hvg.hu Gazdaság

Kína a legvonzóbb, de ide mégis több befektetési pénz jön

A nemzetközi befektetők Kínát tartják a világ legvonzóbb régiójának és az elmúlt évben jelentősen növekedett Oroszország vonzereje is, de a tények ugyanakkor azt tükrözik: még mindig Európába érkezik a legtöbb külföldi befektetés – állapította meg az Ernst & Young nemzetközi üzleti tanácsadó szervezet éves jelentésében, amelyet csütörtökön a franciaországi La Baule-ban megrendezett VI. Befektetési Világkonferencián (WIT) ismertettek.

MTI/hvg.hu Gazdaság

Kína a nagy központi bankokat okolja a nemzetközi inflációért

Kína a mértékadó központi bankokat okolja a nemzetközi inflációért. Az amerikai központi bank, a Fed agresszív kamatcsökkentései és a nemzetközi likviditás ezt követő növekedése inflációs problémát okozott és okoz a felzárkózó piacokon, mondta a kínai jegybank elnöke pénteken egy pekingi konferencián.

MTI Tech

Amerikai mérés szerint Kína a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó

Kína már 2006-ban feltehetően megelőzte a szén-dioxid-kibocsátás mennyiségét illetően az Egyesült Államokat, és így ma már az éghajlat felmelegedését okozó üvegházhatású gázok legnagyobb termelője - erre a megállapításra jutott egy kaliforniai tudóscsoport, amelynek szerzői kedden tették közzé megállapításaikat.

MTI Gazdaság

Kicsit lassult a kínai növekedés

Kína hazai összterméke az első negyedévben 10,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – jelentették előzetes becslésként a kínai statisztikai hivatalban. A tavalyi utolsó negyedben a GDP 11,2 százalékkal nőtt éves összehasonlításban.

MTI Gazdaság

A német gazdaság nyakán a kínai

A kínai gazdaság 11,9 százalékkal bővült a múlt évben, meghaladva az előzetes becsléseket. A kínai gazdaság ezzel közel jutott ahhoz, hogy megelőzze a német gazdaság méretét és a világ harmadik legerősebb gazdaságává váljék.

MTI Gazdaság

A német kereskedelmi kamara aggódik a kínai bojkott miatt

A kínai emberi jogi és Tibet körüli politika megvitatása maradjon a tényeknél, mert a politikai eszkaláció árthat Európa és Kína gazdasági kapcsolatainak, figyelmeztetett a német ipari és kereskedelmi kamara (DIHK) ügyvezetője, Martin Wansleben a Neue Osnabrücker Zeitung pénteki számában megjelent nyilatkozatában.