A jelentések szerint elsősorban a 150 dollár közelébe szökött olajár a felelős a minden korábbinál nagyobb eurózónás inflációért. Az elemzők az olaj drágulása alapján előzetesen 4,2 százalékos júliusi inflációs adatra tippeltek. A zóna inflációját 1999. óta mérik, a júliusi adat az eddigi legmagasabb inflációs érték. Az EKB az övezetben 2 százalék körüli inflációt tart szükségesnek az árstabilitáshoz. A bank irányadó kamatát legutóbb elsősorban az euróövezeti infláció gyorsulása miatt emelte 4,25 százalékra.

Az euróövezetben májusban még 3,7 százalékos – az előző csúcs –, áprilisban 3,3 százalékos, előtte márciusban 3,6 százalékos – az addigi rekord – volt a tizenkét havi infláció. Az ütem tavaly szeptember óta van az Európai Központi Bank 2 százalékos célja fölött.

Az energia-, az élelmiszer-, az alkohol- és a dohányárakat kiszűrő maginfláció júniusban 1,8 százalékos volt az euróövezetben tizenkét hónapra számolva, a májusi 1,7 százalék és az áprilisi 1,6 százalék után, ismét közelítve az EKB tűrésküszöbéhez. A tizenkét havi maginfláció legutóbb márciusban volt 2,0 százalékon.

Uniós szintű előzetes inflációs adatot az Eurostat most nem közölt. Az egész EU-ban a tizenkét havi infláció júniusban átlagosan 4,3 százalékra gyorsult a májusi 4,0 százalékról és az áprilisi 3,6 százalékról. A legnagyobb volt Lettországban, júniusban 17,5 százalékos, a legkisebb Hollandiában, 2,3 százalékos.