Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A javaslat szerint megszűnne a bevételen alapuló jövedelem átalány, ilyen például az ekho, valamint a minimálbér adómentessége, a munkáltatói tb-járulékot pedig 10 százalékponttal csökkentenék.
A kedden Budapesten ismertetett szakértői anyagot a Deloitte Magyarország, az Ernst and Young és a KPMG állította össze. A javaslatot támogatja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Joint Venture Szövetség és a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága.
Az adórendszer érdemi átalakításához a szakértők elengedhetetlennek tartják az újraelosztás tavalyi, a GDP 40 százalékát is kitevő mértékének az első évben legalább 1,5-2,5, közép távon 4,2-4,5 százalékpontos csökkentését, a költségvetési kiadások mérséklését, a feketegazdaság visszaszorítását és az adórendszer egyszerűsítését.
Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója ismertette: a javasolt intézkedések a bevezetésüket követő első évben már 1 százalékponttal, akár 4,5 százalékra növelhetnék a GDP bővülési ütemét, és ebben az évben akár 2,8 százalékponttal is mérsékelhetik az inflációt, a foglalkoztatottságot pedig fél-fél százalékkal javíthatják a bevezetés és az azt követő évben.
László Csaba a KPMG partnere ismertette: a javaslat jelentős, 1000-1100 milliárd forintos költségvetési hatása miatt a lépéseket nem egyszerre, hanem 2-4 év alatt javasolják megvalósítani, a konvergenciapályát nem veszélyeztetve és az államháztartási hiányt nem növelve. A szakértő szerint a 270 milliárd forintos többletbevételt jelentő áfa emelésének átmeneti inflációs hatása még "vállalható", különösen azt szem előtt tartva, hogy a többi intézkedés a dezinfláció irányába hat.
A foglalkoztatási terhek csökkentése 320-330, - az iparűzési adó nélkül - a vállalkozásokat érintő változások pedig 210 milliárd forint, összesen 600 milliárd forintos költségvetési "áldozatvállalást" tesz szükségessé.
Lőcsei Tamás, a PWC adópartnere elmondta: szükség van a bevételen alapuló jövedelemátalányok (ekho, egyéni vállalkozó, őstermelő) megszüntetésére és a munkáltatói tb járulékok csökkentésére úgy, hogy a nyugdíjbiztosítási járulék 24-ről 19 százalékra, az egészségbiztosítási pedig 5 százalékról 0 százalékra csökkenjen. Ellentételezésként a tételes egészségügyi hozzájárulás jelenlegi 1950 forintról 8000 forintra történő emelését javasolják.
A munkavállalóknál és munkáltatóknál 15 millió forintra emelkedne az egységes tb járulékplafon. Meggondolásra érdemesnek nevezik a 3 százalékos munkáltatói járulék megszüntetését, illetve a 1,5 százalékos munkavállalói járulék megemelését 1,5, vagy 3 százalékponttal.
Rencz Botond, az Ernst and Young partnere a vállalkozásokat érintő javaslatok közül említést tett még a tőkejövedelmek egységes, 20 százalékos adójáról a jelenlegi 25, illetve 35 százalék helyett, illetve a kis adók (innovációs, kulturális járulék, szakképzési hozzájárulás és rehabilitációs járadék) megszüntetéséről.
Az azonnali forrásteremtő intézkedések közé tartozik, az adójóváírás megszüntetése - ezt tényleges rászorultsági alapú szociális támogatás váltaná fel -, az eho, a munkavállalói nyugdíjjárulék plafon és az áfa emelése, az értékalapú ingatlanadó bevezetése, valamint a hatósági ellenőrzések szigorítása. Az ingatlanadóból a számítások szerint, szja-ból leírható, valódi piaci értékhez igazodó, 0,5 százalékos kulcsú adó legalább 100 milliárdos bevételi többletet jelenthet a költségvetésnek.
A forrásteremtő lépéseket, illetve a foglalkoztatás adóterheit érintő változásokat, valamint a tőkejövedelmek 20 százalékos adóját a javaslat készítői együttesen, egyszerre és mielőbb javasolják bevezetni. Ezek 320-350 milliárd forintos bevételkiesését jelentenek a PM számításai szerint.
A különadó eltörlését is az első körben javasolják, a többi, a vállalkozásokat érintő módosítások végrehajtását pedig később a központi kiadások csökkentésével összhangban. Támogatja a javaslatokat a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Joint Venture Szövetség és a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága is.
