Befektetési tanácsok április végére

Az amerikai vállalati gyorsjelentésekben - az előző heti Goldman Sachs után a Citigroupnál és a JP Morgannél is - javuló, erősen pozitív banki eredmények jelentek meg. Ugyanakkor, míg a foglalkoztatási adatok továbbra is kiábrándítóak, a bizalmi indexek javuló tendenciáról számoltak be. Az egyéb vállalati eredmények is inkább jobbak voltak, mint a várakozások, de a piac mégsem emelkedett tovább. Ennek oka talán az lehet, hogy az eredmények már korábban beárazódtak, illetve az, hogy a sokszor említett piaci árazási szabályok nagymértékű lazítása miatt a bankok eredményei nem éppen informatívak a befektetők számára. Az immár hat hete tartó töretlen emelkedés az amerikai piacokon kissé lassult tehát.

A devizapiacon is a korábbi emelkedés kifulladásának jelei mutatkoznak: a dollár újra erőre kapott, miközben a carry trade devizák (alacsony kamatozású devizák, úgymint CHF, JPY) vegyesen mozognak, a feltörekvő piacok devizái viszont egyértelműen gyengülni kezdtek. Kérdés, mi mentheti meg a piacokat egy újabb, méretes eséstől.

Devizapiac

A dollár erősödését a piaci hangulat változása mellett az Európai Központi Bank (EKB) félreérthető kommunikációja is támogatta. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke ugyanis – amellett, hogy kiemelte a zéró kamat elkerülésének fontosságát – nem tett említést a korábban már beharangozott alternatív monetáris politikai eszközökről. A befektetők nagy része úgy véli, hogy a jegybank nem tesz meg mindent a gazdasági talpraállítása érdekében.

Korábban azt vártuk, hogy a dollár gyengül az euróval szemben, de a mai helyzetben – ha feltételezzük, hogy az EKB tényleg nem alkalmaz alternatív eszközöket – a dollár további erősödése sem kizárható. Elérhetőnek tartjuk az 1,30-as szintet, azután pedig 1,28-ig eshet a devizapár jegyzése. Ennek értelmébe az EUR/USD eladását javasoljuk (EUR eladás – USD vétel), a pozíciót részben 1,30-nál, teljes egészében pedig 1,28-nál érdemes zárni.

A CHF és a JPY – érdekes módon – egyre inkább ellentétes mozgást mutat. A frank az euró gyengülésével párhuzamosan gyengül, míg a yen egyértelműen erősödik a vezető devizákkal szemben. Ennek oka, hogy a japán deviza továbbra is a befektetői hangulat változásának megfelelően mozog (erősödik a befektetői hangulat romlása esetén), míg a svájci frank az euróval együtt halad továbbra is, mivel a svájci gazdaságra egyre inkább az európai gazdaság integráns részeként tekintenek.

A hazai devizapiacon sem volt eseménytelen a múlt hét. A forint a 290 alatti szinteket is megjárta, de miután a befektetők optimizmusa alábbhagyott, gyorsan 295 fölé került a jegyzés, megközelítve a 300-as határt is. Újra el kell mondanunk, hogy a hazai események és makrogazdasági adatok nem igazán hatottak a forint árfolyamára. A Bajnai-kormány által ismertetett válságkezelési program nem tartalmaz nagy meglepetéseket: a szociális kiadások csökkentésével, némi adóátrendezéssel kívánja elérni, hogy az államháztartás a tervezettek szerint alakuljon. A csomag azonban nem tud – és bevallottan nem is akar – hosszú távú gazdasági kilátásokkal foglalkozni. A piac viszont a csődhelyzet elkerülését már beárazottnak tekinti, így nem lát okot arra, hogy a forintot vételre érdemesnek tartsa. Ugyanakkor eladásra sincs komolyabb ok, a nemzetközi hangulat változásain kívül.

A forint az utóbbi két napban gyengül ugyan a vezető devizákkal szemben, de még nem tört ki a trendből. Azaz elképzelhető, hogy újra a 290-es szint közelébe, vagy akár ennél erősebb szintre is kerül az euróval szemben. A nemzetközi hangulat változása viszont inkább a gyengülés irányába hat, ezért ezúttal kivárást, illetve az előző héten ajánlott EUR/HUF vétel lezárását javasoljuk.

A fejlett piaci kötvények mozgására nem is érdemes sok szót vesztegetni, mivel ezeket önmagában a hozamért semmi esetre sem ajánljuk vételre. Abban az esetben, ha devizapiaci mozgásokat szeretnénk kihasználni, már talán lehetne bennük fantázia, de a hazai hozamok olyan magasak – a hozamelőny ugyanis történelmi szinten még mindig kiemelkedő –, hogy a devizapiaci mozgások csak igen szélsőséges esetben képesek ezt ellensúlyozni.

A hazai piac tehát jó befektetési terep. A megvalósítani kívánt befektetési politika – a befektetési időtáv, a hozamcél – függvényében azonban eltérő stratégiákat kíván meg. Annak, aki egy időre el tud tekinteni a likviditástól, annak még mindig érdemes lejáratig megtartani hazai államkötvényét, de aki köztes hozamokra „játszik”, annak most el kell adnia a korábban, magasabb hozam mellett vásárolt kötvényeit, különös tekintettel a hosszabb (5-15 év) lejáratú papírokra.

Ezt azért gondoljuk, mert mint látható, a hozamok ismét emelkedésnek indultak a forint gyengülésével párhuzamosan, ami azt mutatja, hogy a magyar eszközök iránti kereslet ismét romlik. Ma természetesen nem lehet megmondani, hogy meddig tart a hozamok emelkedése, de a 10-11 százalék közé eső hozamok 50-100 bázisponttal feljebb kerülhetnek a következő egy-két hétben. Ennek oka továbbra sem hazai eredetű, de az új kormányprogram inkább gyengíti a hazai eszközök megítélését, mintsem javítaná. Ennek oka, hogy a válságmenedzselés, a Bajnai-csomag nem jelenti a nagy elosztórendszerek reformját, vagy más olyan intézkedést, ami hosszú távra képes lenne az ország egyensúlyi mutatóin javítani. Ez is csak egy újabb kiigazítás, ami – a válság megoldása mellett – sajnos azzal jár, hogy a problémák egy idő után újragenerálódnak. Ekkor pedig ismét kiigazítás, újabb csomag következik, hacsak egyszer a magyar politikai elit el nem kötelezi végre magát amellett, hogy tényleges reformokkal hosszú távon is fenntartható, „önjáró” pályára helyezze a gazdaságot.

A fejlett részvénypiacok immár hatodik hete töretlen emelkedést mutatnak, miközben persze a vállalatok helyzete közel sem javult annyit, mint amennyit a részvényárak emelkedtek. De a részvényeket nem a mai, hanem inkább a jövőben várható eredmények okán vásárolják a befektetők. Így, miután az USA gazdasága feltehetően túl van a recesszió mélypontján, a korábban „porig alázott” részvényeket folyamatosan vásárolják. A forgalom ugyanakkor csökkenőben van, ami azt mutatja, hogy az intézményi befektetők továbbra sem aktívak, illetve hogy az emelkedés bizony kifulladóban van.

Az ok egyszerűnek tűnik: az utóbbi időszakban olyan mértékben emelkedtek az árak, hogy ezt a nyereséget már sok befektető realizálja. Jó példa erre az OTP UBS általi leminősítése is. A svájci elemzők ugyanis azzal indokolták a leminősítést, hogy a bank részvényeinek ára az utóbbi időszakban 80 százalékot erősödött. Eközben a célárat 3292 forintban adják meg, de rögtön hozzá is teszik, hogy a legrosszabb esetben (tőkeemelés) 700 forint a célár. Nem kell nagyon utánagondolni: az elemzők sem látják, hogy mit hoz a jövő.

Ez befektetői szempontból viszont igencsak informatív: nem is igazán a kommentár és a megállapított célárak az érdekesek, hanem az, hogy igencsak nagy a bizonytalanság. Vagyis az emelkedésnek most már tényleg vége lehet, mivel a bizonytalan befektetők egy része biztosan realizálja az elérhető nyereséget, míg a kockázatokat kedvelők még short-pozíciók felvételétől sem riadnak vissza. Ha ez a két hatás egyszerre jelentkezik a piacon, akár egy gyorsuló ütemű esés bekövetkeztét sem zárhatjuk ki. Persze ez ma még nem egyértelmű, de az elérhető nyereségeket már mindenképpen realizálni kell. Utána pedig majd lesz idő az újabb belépési pontokat megtalálni.

Ez nemcsak a hazai piacra, hanem globálisan a részvénypiac egészére vonatkozik – különösen azokra a piacokra, ahol az utóbbi időszak a legnagyobb emelkedést hozta. Ilyenek például Oroszország vagy Kína, de a fejlett piacok is ide sorolandók.

Ajánlás

Állampapírpiac: Hazai kötvények: Éven belüli lejáratok: tartás 2-3 éves szegmens: nyereség-realizálás 5-10-15 lejáratok: eladás Vállalati kötvények: eladás Nemzetközi részvénypiac: EU részvények: az elérhető nyereség realizálása  USA részvények: az elérhető nyereség realizálása  Orosz részvények: az elérhető nyereség realizálása  Egyéb feltörekvők: az elérhető nyereség realizálása  Hazai részvénypiac: OTP: az elérhető nyereség realizálása Mol: eladás Magyar Telekom: eladás Befektetési alapok: Hedge fundok (amelyek negatív korrelációt mutatnak a kötvény- és a részvénypiacokkal)

Fürjes Szabolcs