Simor a bankszövetség elnökével egyeztetett

A találkozón megvitatták az MNB elnöke által részletesen ismertetett, a felelős hitelezésről szóló szabályozási javaslatot. A közlemény szerint a bankszövetség bár támogatja a hitelezés rendszerszintű kockázatainak enyhítését, a konkrét javaslat számos pontját vitatja. A felek megegyeztek, hogy az egyeztetéseket szakértői szinten folytatják - tartalmazza a közlemény. Az MNB október elején kezdeményezte a devizahitelezés kockázatait csökkentő szabályozás mielőbbi megalkotását a Pénzügyminisztériumnál (PM). 
 
A jegybank a javaslat szerint szigorítaná a hitelezési feltételeket, a törlesztés/jövedelem és a hitel/fedezet arányt úgy állapítanák meg a forint-, az euró- valamint egyéb devizaalapú hitelekre, hogy tükrözze a kockázatokat, így a devizahitelekre szigorúbb feltételek vonatkoznának. 
 
Az MNB a javasolt szabályozással szeretné megakadályozni, hogy a jövőben a mostanihoz hasonló kockázatok épüljenek fel. A magyar lakosság az elmúlt években ugyanis egyre inkább eladósodott, méghozzá devizában, tavaly a háztartások által felvett hitelek 80 százaléka már devizahitel volt. 
 
A háztartások túlzott eladósodottsága, a devizahitelek nagyfokú árfolyam-érzékenysége, valamint a bankrendszer forrásainak megújítási kockázatai pedig az MNB szerint jelentősen megnövelik az ország sérülékenységét és a magyar államadósság finanszírozási költségeit, s korlátozzák a monetáris politika mozgásterét.
 
Az MTI információi szerint a jegybank javaslata megtétele előtt sem a felügyeleti társszervekkel, sem a bankok érdekvédelmi szervezetével nem konzultált. A bankokat derült égből villámcsapásként érte a javaslat. A bankszövetség támogatja a pénzügyi stabilitást szolgáló javaslatokat, egyetért a saját erő, az ingatlanérték/hitel arány egyfajta limitálásával, a jövedelemarányú korlátozást azonban elutasítja. Erdei Tamás az MTI-nek korábban azt mondta: az MNB javaslata nem csupán a devizaalapú hiteleket korlátozná, hanem valamennyi lakáshitelt visszafogná, az igénylők jelentős része számára lehetetlenné tenné a hitelhez jutást. 
 
Oszkó Péter pénzügyminiszter vasárnap este úgy nyilatkozott: nem folytatható, amit az ország az elmúlt években csinált, olyan szabályozást azonban nem szabad elfogadni, amely teljesen megöli a lakossági hitelezést. A javaslatcsomagnak Oszkó szerint van olyan része, ami logikus, akár időszerű is lehet, és annak jövőbeni garanciáját biztosítja, hogy ne legyen túlzott az eladósodás, így a hitelfedezeti korlát akár azonnal bevezethető lenne. A szabályozás hatályba lépése a miniszter szerint a jövő évnél korábban semmiképpen nem elképzelhető, és nem is sürgető, hiszen nincs olyan mértékű hitelezés, ami jelenleg kockázatokat okozna. 
 
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az MTI információi szerint nem ért egyet a javaslattal; a PSZÁF-nak egyébként - a bankszövetséghez hasonlóan - utólag küldték meg a javaslatot, miután a sajtó ismertette. 

Az elképzelést több szakmai és érdekvédelmi szervezet kritizálta. A lízingszövetség szerint a jegybanki javaslat még jobban visszavetné a gépjármű-finanszírozási piacot, amely az év eleji szigorítás óta már jelentősen szűkült, és versenyhátrányt okozna a hazai finanszírozóknak (a határon átnyúló hitelezésre ugyanis nem vonatkozna), miközben az eladósodottság csökkenését nem érné el.
 
Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke szerint a törlesztési korlát bevezetése visszavetné az építő- és építőanyagipart, ezáltal növelné a munkanélküliséget. Többen tartanak attól is - köztük a Magyar Hitelszövetség -, hogy a jegybank által javasolt szigorítások hatására "bebetonozódnának" a korábban felvett hitelek, lehetetlenné válna a korábbi időszakban felvett hitelek kedvezőbb hitelre való cserélése. 
 
Szakértők rávilágítottak arra is, hogy az MNB-nek monetáris hatóságként lehetősége lett volna arra, hogy saját eszközeivel - például jegybanki tartalék előírásával - korlátozza a devizában denominált hiteleket, ha ezt szükségesnek látja. Volt, aki arra figyelmeztetett: lehet játszani a tűzzel, ám nem szabad elfelejteni, hogy a banki likviditást külföldre is kihelyezhetik a külföldi anyabankkal rendelkező hitelintézetek, valamint azok, amelyeknek külföldi leánycégeik vannak, illetve a bankközi piacon is kamatoztathatják.