Csütörtökre virradóra 261,90 forinton, kora reggel pedig 261,60 forint körül állt a jegyzés. A forint tavaly augusztusa óta a 265-275 forintos euró jegyzési tartományban mozgott. Két alkalommal, a március 15-i hosszú hétvégét követő héten, illetve a választások első fordulója után tört ki a jóval a 265-ös euró árfolyam alá. A 265 forintos küszöb tartós átlépése, az erős devizapiaci technikai ellenállás áttörése miatt újabb, erősebb tartományba helyezheti át a forint árfolyamát.

Csütörtökön bizakodó hangulatban indult a kereskedés az értéktőzsdéken, követve az amerikai és ázsiai tőzsdéket. Az amerikai indexeket a robusztus nyereségeket kimutató vállalati eredmény beszámolók lendítették fel, az ázsiai piacokra pedig az első negyedévi 11,9 százalékos kínai GDP-növekedés gyakorolt ösztönző hatást. Európában a devizapiacok kezdeti lendületét a görög adósságszolgálati probléma rendezésével kapcsolatban ismételten felmerül kételyek, illtetve az euróövezeti szuverén adósságtörlesztési gondok Portugáliára és Spanyolországra való átterjedésével kapcsolatos aggodalmak emésztették.

A 10 éves görög államkötvény hozamprémiuma a kötvénypiaci etalonnak tekintett német Bund-hoz képest 20 bázisponttal 426 bázispontra emelkedett. 10 millió eurós görög kintlévőség államcsőd elleni biztosításának költsége (CDS) pedig 454,8 ezer euróra nőtt az előző esti 433,5 ezerről. Az euró a kora reggeli 1,3666 dollár dollárról kora délutánra 1,3520-re gyengült, az ezen a héten a legalacsonyabb árfolyamra. Az euró gyengülésével párhuzamosan a térség devizái is engedtek korábbi nyereségeikből. A lengyel zloty a reggeli 3,8540-es euró jegyzésről 3,8700 közelébe gyengült, majd 3,8600-ra korrigált.

A dollárt 194,11 forinton jegyezték csütörtök délután 1,3554 dolláros euró árfolyam mellett. Szerdán délután a dollárt 192,80 forinton, az eurót 1,3629 dolláron jegyezték. A svájci frank jegyzése csütörtök délután 183,33 forint a szerda délutáni 183,13 forint után, 100 japán jent pedig 207,77 forinton jegyeztek a szerdai 206,28 forint után.