Országos szinten már 2010-ben megállt a vendégéjszakák számának csökkenése, Budapesten pedig a tavalyi első kilenc hónapban már 4,6 százalékkal magasabb keresletet regisztráltak az előző év hasonló időszakához képest. Bár a vidéki szállodák lassabban reagálnak a pozitív gazdasági folyamatokra, a BDO hotel és ingatlan tanácsadó üzletágának előrejelzése 2011-re a teljes piac számára pozitív kilátásokat fogalmaz meg.

A KSH tavalyi első három negyedévre vonatkozó adatai közül talán a legfontosabb, hogy végre megállt az előző időszakokat jellemző meredek zuhanás (2007 és 2009 között átlagosan 10,3 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma), és miközben az országos adat még enyhe, 0,3 százalékos visszaesést mutat, a piac harmadát képező budapesti szállodai szegmens már növekedésnek indult. „A 4,6 százalékos bővüléshez egyaránt hozzájárult az üzleti, illetve a szabadidős utak számának növekedése is, amit a nyugati gazdaságok fokozatos felpörgése mellett a továbbra is gyengélkedő forint, illetve a magyar fővárost megfizethető úti célként bemutató marketingkampány egyaránt erősített” – értékelte az adatokat Németh Richárd, a BDO hotel és ingatlan üzletágának ügyvezetője.

A vidéki turizmus esetében ebben az időszakban még nem érezhetők a kedvező nyugat-európai trendek (Az itteni vendégéjszakák 1,3 százalékkal estek vissza), ám a négycsillagos kategóriában elért 14,6 százalékos növekedés már jórészt ellensúlyozta a három- és az ötcsillagos kategóriából jelentett 4,1 és 4,2 százalékos csökkenést.

BDO

A szállodatulajdonosok joggal számíthatnak rá, hogy 2011-ben megáll az árak csökkenése, és a jövőben kevésbé kényszerülnek majd engedményekre. Ha a kereslet növekedése tartóssá válik, a jelenlegi túlkínálatot néhány éven belül kiegyensúlyozottabb kereslet-kínálati viszonyok válthatják fel.
A belföldi keresletet érezhetően élénkítheti, hogy az elemzők 2,5-3 százalékos GDP-növekedést várnak 2011-ben, emellett a 16 százalékos, egységes szja-kulcs 2011. január 1-jétől történő bevezetése szintén pozitív hatást gyakorolhat a lakossági fogyasztásra.

A nemzetközi keresletet Budapesten az üzleti klíma általános javulása mellett Magyarország uniós elnöksége is növelni fogja, ami a Magyarországra irányuló figyelem miatt az év második felében szintén további vendégéjszakákat generálhat majd a konferencia- és rendezvényszektorban (MICE – Meetings, Incentives, Conferences and Events) is. Az utóbbi két év visszaesése után a vállalatok ismét szembesülnek a konferencia-, szeminárium- és továbbképző rendezvények szükségességével, ezért a legnagyobb növekedés ezen a területen várható.

A vidéki szállodák teljesítménye jobban függ a hazai vendégek vásárlóerejének alakulásától és az üdülési csekk rendszerének módosításaitól. A szobafoglaltsági szintek stabilizálódását követően 2011-re és a következő évekre is enyhe, de folyamatos javulásra számíthatunk.

„A bankokkal és más pénzintézetekkel folytatott beszélgetésekből az derül ki, hogy míg 2009-ben a szállodaszektor gyakorlatilag feketelistán volt, 2010-ben már érezhető a szemléletváltás: a bankok hajlandóak felülvizsgálni álláspontjukat egyes ígéretes vagy folyamatban lévő projektekkel kapcsolatban. A bankok óvatossága azonban továbbra is fennmarad, és elsősorban meglévő hotelportfóliójuk elemzését, fejlesztését és nyereségessé tételét részesítik előnyben az új, bizonytalan sikerű ügyletekkel szemben” – hangsúlyozta Németh Richárd.

Erdei János, a Magyar Szállodaszövetség elnöke azonban – mint a hvg.hu-nak elmondta – nem ért egyet a BDO megállapításaival, olyannyira, hogy a piaci helyzetről maguk is hamarosan friss reprezentatív felmérések alapján készült közleményt adnak ki. A helyzetet jellemzi, hogy szerinte a 880 hazai szállodából mintegy 500 igen jelentős finanszírozási, hitel visszafizetési problémákkal küzd. „A két legnagyobb hazai szállodaláncot a szakmában terjedő keserű tréfa szerint már inkább az őket finanszírozó bankokról kéne elnevezni” – mondta Erdei János. Az elnök azonban megerősítette, hogy 2011-ben már valószínűleg van ok a mérsékelt derűlátásra, a piaci trend emelkedésére. Ebben segítenek a kormány bizonyos támogató intézkedései is, de a legfontosabb kívánságukat, az áfa csökkentését nem sikerült keresztül vinni, s így a szállodai szolgáltatásokra vonatkozó 18 százalékos, illetve a vendéglátást terhelő 25 százalékos forgalmi adó az Európai Unióban és a térségben is a legmagasabbak között van.

A szállodaszövetség kimutatásai szerint 2010-ben az előző évhez hasonlítva 6,7 százalékkal emelkedett az összes szállodai vendégéjszakák száma. Ebből a belföldi 5,8 százalékkal, a külföldi 6.4 százalékkal bővült. Ugyanakkor, ha a tavalyi teljesítményt az öt évvel ezelőttihez viszonyítjuk, kiderül, hogy az összes vendégéjszaka szám növekedése csupán 2.6 százalékos volt, amin belül a belföldi vendégéjszakák száma 9.8 százalékkal nőtt elsősorban az üdülési csekkek terjedésének köszönhetően, a külföldieké viszont 3.3 százalékkal csökkent 2010 első kilenc hónapjában 2006 hasonló adataihoz képest.

A magyar szállodák hagyományos piacairól érkezők számának visszaesése 2006 és 2010 között nagyon szembetűnő. A német vendégek 28, a britek 33, az olaszok 9, az amerikaiak pedig 24 százalékkal kevesebb éjszakát töltöttek nálunk. A visszaesés mértékét különösen jól mutatja az, hogy bár 5 év alatt a szállodai kapacitás 8.7 százalékkal bővült – s végbement egy átstrukturálódás a magasabb kategóriájú szállodák felé – az összes bruttó szoba-árbevétel 2006 és 2010 között 2.9 százalékkal kisebb lett. Ilyen körülmények között jelenleg a fogadott turisták száma alapján a 11-ikek vagyunk az EU-ban

A szállodaszövetség megállapítása szerint piaci fellendülésről még korai lenne beszámolni. A tavalyi első kilenc hónap alapján „bimbókról” talán lehet beszélni, de boomot emlegetni alapos túlzás lenne.

Magyar Szállodaszövetség

Feltételezhető, hogy amennyiben a világgazdasági helyzet tartósan javul, az pozitív hatással lehet a magyar gazdaságra és a turizmusra is. Ugyanakkor nagyon sok a bizonytalanság. Például a fapados repülőjáratok szinte teljesen „kivonultak” Budapestről, s ennek keresletalakító hatásait még nem lehet megítélni. De a makrogazdasági környezet változásai is bizonytalanok.

Ahhoz, hogy az iparág ismét visszanyerje egészségét a szállodaszövetség szerint a hazai szállodák szobakihasználtságának a következő három évben 15-18 százalékkal kellene növekednie, és újra meg kéne haladnia az 50 százalékos átlagot. Ezzel egy időben a rendelkezésre álló szállodai szobákra jutó átlagos bevételnek (REVPAR) az infláció mértékénél gyorsabban kell emelkednie. A budapesti hotelek külön feladata, hogy három év alatt lényegesen csökkenjen a Béccsel és Prágával szembeni versenyhátrányuk. Mindezekhez azonban javítani kell a szállodák működésének minőségét. A magyar szállodaiparban azonban a jelenlegi költségcsökkentési kényszer árversennyel is párosul, ami azt eredményezte, hogy az értékesítési munkában a „minél jobb színvonal” célkitűzését a „minden áron eladni” szabályával cserélték fel.

Eközben a nemzetközi verseny igen erős, amit az uniós országok legtöbbje forgalmi adó csökkentésekkel tovább táplál e piaci szegmensben. Ebből a trendből Magyarország kimaradt, így az unió ötödik legmagasabb áfa-kulcsával kénytelenek számolni a szállodásaink. A szálláshely-szolgáltatásban mindegyik ország 20 százaléknál, ezen belül 8 ország 10 százalékos vagy ennél is alacsonyabb mértékű adókulcsot alkalmaz. A szűkebb régiónkban (Szlovákián kívül) a versenytársaink (Ausztria, Csehország, Szlovénia, Bulgária, Románia, Horvátország) 5-10 százalék közötti áfát használ, ami igen jelentős versenyelőnyt jelent a hozzánk irányuló turizmussal szemben. A budapesti szállodásoknak különösen fáj, hogy Csehországban és Ausztriában is 10 százalékos a szálláshelyi áfa, ami így Prágához és Bécshez képest 8 százalékpontos versenyhátrányt okoz.

A KPMG számításai szerint a külföldi és belföldi vendégek árérzékenysége azt mutatja, hogy 10 százalékos árcsökkentés hatására átlagosan 7 százalékkal növekszik a szálláshelyek iránti kereslet. Tehát a kereslet rugalmasan reagál az árak mérséklődésére, így az áfa-kulcs csökkentés hatására – annak mértékétől függő intenzitással – nő a szállodai forgalom és ezen keresztül a turizmus teljesítménye. A Magyar Szállodaszövetség ezért szeretné elérni, hogy 10 százalékra szállítsa le a kormány a forgalmi adó mértékét, ami nagyjából megfelelne a 9,6 százalékos uniós átlagnak. Ez ügyben azonban eddig nem találtak meghallgatásra.