szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A miniszterelnök március 15-ére ígérte, hogy a nyilvánosság elé áll azzal a reformcsomaggal, amely a költségvetés fenntartható pályára állítására hivatott. Vajon változtatni fog ez valamin, vagy a kilábalásunkhoz sokkal több kellene? Az utóbbi napokban csak a kétségek gyűltek.

Az elmúlt napokban két olyan információ is napvilágot látott a magyar költségvetésről, amely alapot adott a találgatásokra. Egyrészt kiderült, hogy az önkormányzatok a tavalyi utolsó negyedévben sokkal többet költöttek, mint amire számítottak, s ez felboríthatja a tavalyi 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél teljesítését, másrészt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belső tanulmánya szerint egy 250 milliárdos lyukat találtak az idei büdzsén, ha a reális makrogazdasági pálya adataival számolnak. Azaz lehet, hogy a hirtelenjében bejelentett stabilitási alap negyedbilliója éppen ennek a léknek a befoltozására kell. A mögöttünk lévő pár napban néhány igen érdekes elemzői vélemény is megjelent az európai és a magyar gazdaság várható pályájáról, amelyekre szintén érdemes figyelmet áldozni.

Matolcsy és Orbán. Masnival vagy anélkül
©

Orbán Viktor december 17-én még igen határozottan kijelentette: "Idén 3,8 százalék alatt, jövőre 3 százalék alatt lesz a hiány, ezek imperatívuszok. Így lesz, ha romagyerekek potyognak az égből, ha a fene fenét eszik is." Csakhogy az NGM tájékoztatása szerint a prognosztizált 190 milliárd helyett az önkormányzati alrendszer pénzforgalmi deficitje 247,7 milliárd forint lett az utolsó negyedévben. Az 57,7 milliárd forintos többlet hiányt a központi költségvetés 12,5 milliárdos terven felüli megtakarítása nem tudja kompenzálni. A hiány a prognosztizáltnál így 45,2 milliárd forinttal több lehet (ez durván a magyar GDP 0,17 százaléka) s ezt is figyelembe véve a 2010-es hiány végül is valamivel kevesebb lehet a GDP 4 százalékánál. Hogy a túllépésnek lesznek-e nyilvánvalóan megjelenő következményei, az kétséges, de a megcsúszás igen bosszantó lehet a kormány számára, hiszen az év végén éppen azért fogták vissza a kormányzati szféra kifizetéseit, hogy tarthassák a szavukat, s belül maradjanak a 3,8 százalékos limiten. A minisztérium nem volt rest a felelősséget azonnal az önkormányzatokra hárítani, amivel azonban azt is elismerte, hogy a szinte mindenütt Fidesz-KDNP pajzsot viselő helyi hatalom tett keresztbe a központi akaratnak. Azaz, egy kis figyelmetlenség miatt könnyen hasadások támadhatnak a centrális erőtér narancsszálakból szőtt ponyváján.

A baj nem jár egyedül. Az Index információi szerint a hiány a nyugdíjpénztári pénzek nélkül 250 milliárd forinttal átléphetné a 3 százalékos határt egy belső NGM-elemzés alapján. Ez azzal fenyeget, hogy nem kerülnénk ki az uniós túlzottdeficit-eljárás alól. Lehet, hogy ezért kellett váratlanul, az elemzőket is meglepve 250 milliárdos tartalékot létrehozni. Ez a tartalék – a hivatalos megfogalmazás szerint – súlyos külső kockázatok megjelenése esetén hivatott megvédeni a büdzsét, bár esetleges katasztrófahelyzeteknél is segítségül hívható.

Az alap létrehozása miatti meglepetés abból származott, hogy a magánnyugdíjpénztáraktól átirányított pénzzel együtt a költségvetés 5-6 százalékos szufficitet mutathat, azaz még komolyabb pénzügyi sokk esetén sem rendülne meg a büdzsé, a 3 százalékos hiánycélt pedig akkor is könnyedén tarthatná. (Mellesleg a büdzsében eredetileg is szerepelt egy 90 milliárdos tartalék.) Ez esetben a zavar forrása az sem lehetett, hogy az Eurostat még csak ezután dönt az államosított magán-nyugdíjpénztári vagyon figyelembevételének módjáról. Azaz, hogy a költségvetési elszámolásban egy összegben (ez a jelenlegi szabály), vagy bizonyos időszakon belül részletekben lehet-e figyelembe venni.

[[ Oldaltörés (2. oldal: Miből támadt lyuk a költségvetésen?) ]]

A 250 milliárd két oldalról jöhetett össze. Az egyik ágon a tavaly év végi minisztériumi kiadási stop miatt nem fizették ki a beszállítókat, az új esztendőben viszont a felduzzadt tartozásállományt elkezdték gyorsan, talán túl gyorsan leépíteni (ami a januári költségvetési egyenlegen meg is látszott). A másik ágon pedig olyan tételek sorakoznak, mint a Moszkva tér felújítása, a debreceni futballstadion építésének támogatása, a katolikus egyháznak járó többletjuttatás, illetve a MÁV hídrekonstrukciós programja, amelyekre az eredeti büdzséhez benyújtott módosító inditványok megszavazásakor fiktív bevételnöveléssel teremtett forrásokat. (A mérleg egyensúlyban tartása érdekében a parlament indoklás nélkül nagyobb bevételi számokat írt be az áfa, a társasági adó és az szja sorra, pedig sem az adóalapot, sem az adóalanyok körét, sem az adó mértékét nem változtatták meg.) Most, amikor a valós makropálya alapján számoltak, kiderült, hogy ez a pénz nem létezik.

Az Országház ködben. Egyelőre csak a homály biztos
©

Vannak további lehetséges okok is a 250 milliárdos csomagra. Például eleve túltervezték az adóbevételeket, s még idejében egy huszárvágással elejét kívánták venni az igazi baj kialakulásának. Esetleg arra számít a kormány, hogy az Alkotmánybíróság mégiscsak összeszedi a bátorságát, és elrekeszt néhány pénzcsatornát. De az is elképzelhető, hogy a reformok kidolgozása lassan halad, és a politikusok oda akartak dobni egy kis koncot az elemzőknek, hogy rágódjanak azon, amíg a valódi intézkedésekkel elő nem állnak. Addig is fennmaradhat a bizalom.

Hogy meddig, az kérdéses. Egyre több jel utal arra ugyanis, hogy a kegyelmi időszak vége felé járunk, s a Magyarországgal kapcsolatban még mindig megmutatkozó piaci optimizmus lanyhulhat. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrégiben megjelent országértékeléséből kiderül, hogy középtávon a magyar GDP növekedését 3 százalék körülire teszik (ami lényegesen kisebb a Nemzetgazdasági Minisztérium folyamatos emelkedést feltételező, akár 5 százalék fölé is emelkedő prognózisánál). Ráadásul a magánnyugdíjpénztárak államosított vagyonának egyszeri elszámolásából óriási többlet keletkezik a költségvetésben, ami elérheti a GDP 5,7 százalékát is. Eközben azonban a strukturális deficit 3-ról 3,9 százalékra nő, a kamatkiadások nélkül számított elsődleges költségvetési egyenleg pedig három év után ismét hiányt mutat majd. Az IMF számítása szerint az államháztartási hiány 2013 után GDP-arányosan akár 7 százalék felett is lehet. A Valutaalap ezért úgy látja, hogy 2015-ig a külső adósságunk ismét a GDP 80 százaléka fölé emelkedik, hiába is csökkentik most jelentősen a magánnyugdíjpénztáraktól elszivattyúzott pénzzel.

Az IMF-et azonban sokan ősellenségnek tartják, a hozzá kötődő, megszorítással egyensúlyt teremtő gazdaságpolitikát pedig elfogadhatatlannak. Az Orbán-Matolcsy féle gazdaságfilozófia szerint is a válságot ki kell nőni, mert kitakarékoskodni nem lehet. Csakhogy a magyar gazdaság folyamatait illetően mások sem nagyon optimisták.

[[ Oldaltörés (3. oldal: Elemzői kétségek, fogyatkozó optimizmus) ]]

A napokban a Citi varsói keltezésű elemzése öt olyan tényezőt sorolt fel, amely miatt óvatosan kell adagolni az optimizmust a magyar gazdaság megítélésekor. (Növekszenek a likviditási kockázatok az állampapírpiacon a nyugdíjrendszer megváltoztatása következtében. A bankszektor nem biztos, hogy a következő negyedévekben képes lesz segíteni a gazdasági növekedést. A befektetési környezet nem üzletbarát. A magas adósságállomány miatt túl nagy a sérülékenység. És végül a költségvetési politika fordulatának bizonytalan a hitelessége.) Pár nappal később Magyarországon járt a Nomura elemzője, Peter Attard Montalto, és a jegybank, illetve az NGM vezetőivel való találkozások után kétségek között távozott.

London pénzügyi palotái. Vakon szeretnek minket?
©

Szerinte – mint erről a Portfolio beszámolt – inkább rövid távú szemlélet vezérelheti a februári kiigazító csomag tartalmát, és a középtávon megnyugtató költségvetési pálya esélye a 2014-es választásokhoz közeledve kérdésessé válhat. Montalto úgy tapasztalta, hogy az 5 százalékra megcélzott GDP-növekedési ütemet illetően még a minisztériumi apparátus is kissé bizonytalan. Szerinte a jelenlegi folyamatok és a homályos költségvetési kilátások mellett a 2014-es választások idejére a mostani gazdaságpolitika már fenntarthatatlanná válik. A növekedési kilátások viszont akár jobbak is lehetnek a vártnál, ám ezt főleg az export hajtja, a belföldi kereslet dinamikája pedig lanyha marad. A kormányzat élénkítést célzó adópolitikája arra lehet elég, hogy stabilizálja a belföldi keresletet, de nem valószínű, hogy kirobbanó lendületet tudna adni neki.

Montalto szerint a kormány elkötelezett a fiskális konszolidáció mellett, de úgy, hogy a háztartások minél kevesebb megszorítást érezzenek emiatt. Az eddigi intézkedések idén és jövőre megteremtik a költségvetés egyensúlyát, de rövidlátó és jó részt fenntarthatatlan módon. Ez a szemlélet köszön majd vissza az új csomagban is – véli az elemző. A Nemzetgazdasági Minisztérium is tudja, hogy az ideiglenes szándékkal bevezetett szektorális adók helyét be kell majd tömni, a kérdés az, hogy politikai feszültségek közepette tudja-e tartani magát az eredetileg szükséges mértékhez. Hosszú távon kulcsfontosságú lesz, miként reagál a kormány a 2013-tól újból fennálló költségvetési feszültségekre – hívja fel a figyelmet a Nomura szakembere, aki szerint a kormányból néhányan úgy látják, hogy mind a piac, mind az EU kevésbé fog már figyelni a költségvetési politikákra akkoriban, vagyis kevésbé lesznek szigorúak. A hosszú távú gazdasági program intézkedései az idő tájban válnának esedékessé, s éppen akkor, amikor 2014-ben újból választási kampány következik. Így a folyamatok könnyen újabb költségvetési elcsúszáshoz vezethetnek.

S hogy ne legyen vége a bírálatoknak, a Moody’s is rátett egy lapáttal egy tegnapi elemzésében, amelyben azt írja, hogy a magyarországi átalakításoknak több negatív következménye is van a költségvetés szempontjából. A második pillér átalakítása csökkenti ugyan az államadósságot, de három negatív hatással is jár a közpénzügyekre – írta Dietmar Hornung, a Moody's alelnöke. A többletbevételek nagyobb mozgásteret nyitnak a költségvetésben, s így a kiadások anélkül bővíthetők, hogy növekedne a hiány. Ez azonban a büdzsé strukturális egyenlegének jelentős romlását eredményezi. Továbbá a magyar kormány nyugdíjreformja csökkenti a költségvetés átláthatóságát. Végül a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása káros a magyarországi kötvény- és részvénypiac likviditására.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Sebők János Vélemény

Amibe Magyarország is könnyen belebukhat

Az uniós elnökséggel kapcsolatos események, illetve a médiatörvény körüli nemzetközi botrány fejleményei mellett úgyszólván visszhang nélkül maradt az a hír, miszerint egy nemzetközileg elismert londoni csoport Magyarországot a szégyenpadra ültette.

Karsai Gábor Vélemény

Karsai Gábor: A kockázat el van vetve?

A Matolcsy-Farkas vita, Mellár Tamás után, Karsai Gábort, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettesét is megszólalásra bírta. Cikkét az alábbiakban közöljük.

Gazdaság

A magyar kormány nem fog késni a hamburgeradóval

A kormány tartja magát a reformprogram elfogadásának eredeti menetrendjéhez – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), reagálva az index.hu csütörtöki információira, miszerint a meghirdetett forgatókönyvhöz képest egy-két hetes csúszással készülne el a csomag.

Farkas Zoltán Gazdaság

Kihíváslista -- Magyar gazdasági kérdések

Miután Matolcsy György, a magyar gazdaságpolitika konfliktuskereső irányítója összetűzött az uniós intézményekkel és a Valutaalappal, nem jósolható meg, hogy igazolódik-e víziója, felgyorsul-e a gazdaság. (A HVG január 8-i számában megjelent cikk reprodukciója)

Ne szelfizzenek majmokkal! – kérik az állatvédők a tudósokat

Ne szelfizzenek majmokkal! – kérik az állatvédők a tudósokat

Nincs több szexjelenet, ha férfi a rendező – ígéri Keira Knightley

Nincs több szexjelenet, ha férfi a rendező – ígéri Keira Knightley

Az én hetem: Parti Nagy Lajos elmondja, beoltatná-e magát az orosz vakcinával

Az én hetem: Parti Nagy Lajos elmondja, beoltatná-e magát az orosz vakcinával