Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
AP
Görögország, Írország, Portugália, Magyarország, Lettország és Románia gyorsabban és könnyebben fog tudni hozzájutni az uniós források eurómilliárdjaihoz annak érdekében, hogy ösztönözzék gyenge gazdaságaikat - írja a Portfolio.hu szerint a Financial Times a birtokába került dokumentumra hivatkozva, amelyet hétfőn ismertethetnek.
A könnyítés lényege abban fogható meg, hogy a fenti országok (amelyek az elmúlt években külső, uniós pénzügyi segítségre szorultak) kisebb önrésszel kell hogy kiegészítsék az uniós forrásokat az egyes projektek esetében. A Financial Times által látott belső számítások szerint az országcsoport társfinanszírozási költségei 3 milliárd euróval csökkenhetnek a következő három évben. A jelenlegi szabályozás alapján a tagállamok kormányainak egy-egy adott EU-finanszírozási program költségeiből legalább 15 százalékot kell állniuk, de a lap értesülése szerint ez a hat érintett ország esetében 5 százalékra csökken.
A Financial Times szerint a kezdeményezés a görög gazdaság újjáélesztésével kapcsolatos "kétségbeesett" európai erőfeszítéseket is tükrözi, tekintettel arra, hogy Görögország számára már két kisegítő pénzügyi csomagot kellett összeállítani, és a görög adóssághelyzet magát az eurót is veszélyezteti.
A lap szerint az önerős társfinanszírozás hiánya az egyik oka annak, hogy néhány szegényebb tagállam nem tudja igénybe venni a rendelkezésére bocsátott EU-forrásokat. Románia például alig a 3 százalékát hívta le annak a 30 milliárd eurós agrártámogatási és fejlesztési keretnek, amelyet az unió jelenlegi, 2013-ig szóló hétéves költségvetésében különítettek el számára - áll a Financial Times írásában.
A Financial Times értesüléseit hétfő délután megerősítette Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztos is. Az intézkedés nem jelent új vagy többletforrásokat a 2007-2013-as költségvetési időszakra, de lehetővé teszi a kohéziós, vidékfejlesztési és halászati alaphoz hozzárendelt összegek gyorsabb kifizetését. Az érintett tagállam kérésére az uniós hozzájárulás akár 95 százalékra is növelhető. A reformok célja, hogy lehetővé tegye a növekedésösztönző és munkahelyteremtő programok gyorsabb beindítását.
Az önrész csökkentésének igénybevétele nincs külön feltételhez kötve – hangsúlyozta Hahn. Kérdésre válaszolva a biztos elmondta, hogy a hat államra összesen több mint 2,8 milliárd euró jutna. Ebből Magyarország maximum 308 millió eurót hívhatna le, a legnagyobb kedvezményben Görögország, Románia és Portugália részesülne.
A rendelkezés az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, a Kohéziós Alapot, az Európai Szociális Alapot, az Európai Halászati Alapot és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapot érinti. A bizottsági ajánlásra az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is rá kell bólintania. A lengyel soros elnökség szeretné, ha már a jövő hónapban sor kerülhetne a javaslat elfogadására, hogy az jövőre életbe léphessen. A gyors döntést sürgette José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke is.
