Baleseti adó: inkább adóbaleset a rejtélyes adónem

Pénteken Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a 27 százalékos áfa és a járuléknövelések mellett jelentette be, hogy a kormány jövőre baleseti különadót vet ki a biztosítókra. Ezzel valójában a sok balesetet elkövető sofőröket büntetné, csak közvetve a biztosítók szedik majd be az összeget, amit majd az állam átvezet tőlük.

Sántít a német példa

Matolcsy német példáról beszélt, de ilyen adónak nem sikerült a nyomaira bukkannunk. Jochen Oesterle, a német Autóklub, az ADAC biztosítási ügyekkel foglalkozó sajtómunkatársa a hvg.hu-nak elmondta, Németországban gépjárműadót a szén-dioxid-kibocsátás és a gépkocsi hengerűrtartalma alapján vetnek ki, ennek van forgalmiadó-tartalma, de sem az adó mértékét, sem a kulcsát nem befolyásolja, hogy az autó tulajdonosa vagy üzemben tartója okoz-e balesetet.

Ez a rizikófaktor ellenben megjelenhet a biztosítás díjtételében, miután a balesetes múlt emeli a biztosítási díjat, a sokéves balesetmentes vezetés pedig csökkenti. (Ugyanezen elveknek megfelelően működnek egyébként a magyar biztosítók is.) Ezen kívül van egy viszonylag friss jogszabály, ami szintén a közúti balesetekkel és az adózás rendjével kapcsolatos. Ennek lényege, hogy a társasági adóból egy cég levonhatja azokat a költségeket, melyek a cégautók balesetéből erednek, amennyiben az a munkahely és a cég alkalmazottjának a lakóhelye között történik. De persze a Matolcsy-bejelentésnek ehhez sincs köze.

MTI / Taipusz Attila

Egyes amerikai szövetségi államokban van még olyan módszer, hogy a rendőrség jelenti a közlekedési kihágást az adott biztosítónak, ahol azonnal megemelik a vezető aktuális díjtételét. Ám a miniszter nem is erről a párhuzamról tett említést.

A tb-nek már fizetnek a biztosítók

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megkeresésünkre közölte, hogy a biztosítók is csak a híradásokból értesültek a kormányzati szándékról, és egyelőre nagyon keveset tudnak róla. Hasonlóan nyilatkoztak és türelmet kértek az általunk megkeresett biztosítók.

Matolcsy utalt arra, hogy a kormány az adót az egészségbiztosítási alapok deficitjének csökkentésére szánja. Ilyen jellegű befizetés a biztosítók részéről azonban már létező gyakorlat. Úgy tudjuk, a rendszerváltás előtt is úgy működött az állami rendszer, hogy a biztosítók megtérítették a Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak a személyi sérüléses baleseti károsultak ellátásával kapcsolatos költségeket. Ez 1988-ig tételes elszámolás alapján történt, amit később a biztosítók átalánydíj-fizetése váltott fel.

1994-től, amikor a korábbi tb-s jogosítványok egyrészt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárba (OEP), másrészt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságba kerültek, a biztosítók a két szervezettel külön-külön kötöttek átalánydíjas megállapodást. Ezeket a szerződéseket máig évről évre megújítják. Itt kétféle költség válik külön: egyrészt azoknak a költségeknek a megtérítéséről van szó, amelyeket a közlekedési balesetek sérültjeinek ellátására az OEP fordít, valamint azokról, amelyek a munkaképesség megváltozása – rokkantság – megállapítása miatt az Országos Nyugdíjbiztosítási Pénztárra hárul. Ezen térítéseknek az éves összege több milliárd forint.

A biztosítók ezt a kárszükségleti fedezet részeként beépítik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjába, a jogszabályban előírt bónusz-málusz rendszer működtetésén keresztül. Ez a rendszer a gyakran kárt okozó autósokat magasabb díjjal "bünteti", a kármenteseket pedig alacsonyabb díjjal "jutalmazza".

Kettős adóztatás

Miután ezen a jogcímen a biztosítók tehát már fizetnek be a költségvetésbe, felmerülhet a kettős adóztatás problémája is. Ezzel kapcsolatban Zara László adószakértő kérdésünkre azt mondta: egyelőre túlzottan szűkszavú volt a tájékoztatás ahhoz, hogy tudni lehessen, valójban nem a jelenlegi rendszer átszabásáról van-e szó. De szerinte önmagában, hogy korábban Magyarországon nem volt szokás ugyanazon tárgykörben kétszer fizetni, még nem jelenti azt, hogy a járulékfizetési kötelezettségen felül ne lehessen adót kivetni.