Budai Gyula október 11-én levélben fordult az MNB-hez, bizonyos gazdálkodási kérdések iránt érdeklődve. A jegybank viszont nem tartozik a Budai levelében hivatkozott, az elszámoltatási és a korrupcióellenes kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló kormányhatározat hatálya alá, így a kormánybiztos nem jogosult tájékoztatást kérni az MNB-ről, még kevésbé jogosult a valóságot nem tükröző állítások megfogalmazására - olvasható az MNB közleményében.

Budai Gyula levelében Simor András jegybankelnökhöz fordult tájékoztatást kérve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerződéskötési gyakorlatáról, álláspontja szerint ugyanis több MNB-s szerződésnél is jogszabálysértések lehetősége merül fel. A kormánybiztos szerint összeférhetetlenség állt fenn, ugyanis a B&P-ben érdekelt Iglódi Csaba az MNB akkori kommunikációs igazgatójának, Iglódi-Csató Juditnak a férje.

Bár a céggel 2008 szeptemberben történt a szerződéskötés, Iglódi-Csató Judit - írja a kormánybiztos - csak decemberben jelezte az összeférhetetlenséget Simor Andrásnak, aki utasított az azonnali szerződésbontásra, amely 2009 februárjában történt meg, azzal, hogy "a felbontásra való tekintettel még két hónap kifizetendő". Budai Gyula tájékoztatása szerint a 2009 januári és februári hónapokra vonatkozó teljesítésigazolások - kétszer 600 ezer forintról - hiányoznak.

A B&P Social Branding Kft. szerdai reagálásában azt írta, hogy az ingyenesen hozzáférhető cégjogi dokumentumokból kiderül, Iglódi Csaba részéről sem 2008 szeptemberében, sem pedig 2009 februárjában nem állt fönn összeférhetetlenség. Ekkor ugyanis Iglódi Csaba semmilyen érdekeltséggel nem rendelkezett a B&P csoportban.

Az MNB közleménye szerint Iglódi-Csató Judit, a kommunikációs terület akkori vezetője 2008 december 15-én írásban jelezte az MNB elnökének, hogy a férje tulajdonában lévő NetAktív Kft. 2009. első félévének végén új közös vállalatot alapít Braun Róbert cégével. A cégegyesülés jogilag ekkor még nem jött létre, így az összeférhetetlenség esete nem állt fenn. Jóllehet, az összeférhetetlenség esete jogilag nem állt fenn, ennek ellenére Simor András elnök 2008. december 8-i levelében arra szólította fel Iglódi-Csató Juditot, hogy a határozott időtartalmú szerződést annak lejárta előtt az MNB bontsa fel a B&P Social Branding Kft.-vel.

A 2008. novemberi sajtóbejelentések a cégegyesítés tervéről, az erre vonatkozó szándékról szólnak. Jogilag az egyesülés mintegy 9 hónappal később, 2009. szeptember 4-én történt meg - teszi hozzá a jegybank, amely szerint Budai Gyula alaptalanul gyanúsítja a Magyar Nemzeti Bankot azzal, hogy a B&P Social Branding Kft.-vel kötött szerződéssel összefüggésben a 2009. januári és februári hónapokra vonatkozó teljesítésigazolások - kétszer 600 ezer forintról - hiányoznak. Ahogy arról a Magyar Nemzeti Bank korábban már a jegybank felügyelő bizottságát is tájékoztatta, a B&P Kft. 2009. január-február havi teljesítési igazolásai az SAP rendszerben megtalálhatók. Ezekből az MNB szerint az állapítható meg, hogy a számlákhoz belső levelezéssel igazolhatóan készültek teljesítésigazolások.

Budai Gyula arculatváltással kapcsolatos állítása sincs összhangban a valós tényekkel - írja közleményében az MNB. Az intézményi márkafrissítés teljes kiadása 45,7 millió forint volt. Ennek megközelítőleg fele a tervezés és az azt megalapozó kutatások díja, a fennmaradó hányad jelentős része olyan kiadás, amely arculatváltás nélkül is jelentkezett volna. A 45,7 millió forint egyébként a jegybank éves működési költségeinek alig több mint 0,3 százaléka. "Érdemes talán az összehasonlítás kedvéért azt is megemlíteni, hogy a jegybank működési költségei 2010-ben közel 1 milliárd forinttal csökkentek, ez az összeg több mint hússzorosa az arculatváltás költségeinek" - teszi hozzá az MNB közleménye.

Tényekkel nem támasztható alá Budai Gyula azon állítása sem, mely szerint Media Insight Kft.-vel kötött szerződést eredményező a pályázat során az MNB megszegte volna a törvény előírásait - olvasható a közleményben. Ahogy azt a jegybank a felügyelő bizottság számára és Matolcsy György miniszter számára is megküldött álláspontjában már leszögezte, az FB részjelentésében sem található semmi olyan tény, adat, ami megalapozná azt az állítást, mely szerint a közbeszerzési eljárás során jogszabálysértés történt volna.

A Magyar Nemzeti Bank az „MNB társadalmi felelősségvállalási politika elkészítésére és auditálására” kiírt beszerzési eljárását az előző jegybanki vezetés által kialakított és alkalmazott, 2007-ben érvényben lévő belső szabályok szerint indította el és bonyolította le. Mivel a beszerzés értéke nem haladta meg a 8 millió forintot és hasonló tárgyban egyéb szerződést nem kötött a bank 2007-ben, nem volt szükség közbeszerzési eljárás lebonyolítására - tette hozzá a közlemény.

A pályázat kiírását a jegybank szerint az indokolta, hogy az MNB szerteágazó társadalmi felelősségvállalási tevékenysége korábban nem volt egységes keretbe szervezve. A tevékenység mérhetővé és összehasonlíthatóvá tétele olyan közreműködők bevonását indokolták, akik az adott területet szakértői. A stratégiai szemlélet kialakításához szükség volt az MNB tevékenységeinek és rendszereinek külső átvilágítására, illetve arra, hogy a Bank teljesítménye összevetésre kerüljön a hazai és nemzetközi nagyvállalatok, néhány vezető európai jegybank és különösen a hazai és pénzügyi szektor társadalmi felelősségvállalási gyakorlataival.