szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Jelentősen csökkenthette volna az államadósságot a kormány az államosított nyugdíjvagyonnal, ehelyett most ott tart, hogy egy kisebb adósságcsökkentés is csak nagy szerencsével sikerülhetne. A nyugdíjpénzből ugyanis nem sok maradt erre, pedig a kormány a MÁV és a BKV adósságát nem vállalja át, de nem váltotta ki a PPP-szerződéseket sem.

Rosszul áll a kormány az államadósság ellen vívott háborújában. Matolcsy György a jövő évi költségvetési tervezet bemutatásakor azt ígérte, idén év végére 73 százalékra csökkentik a GDP-arányos bruttó államadósságot. Az uniónak küldött legutóbbi beszámolónk alapján ellenben a kabinet csak arra számít, hogy 2011-ben a GDP 74 százaléka lesz ez a mutatónk.

Ez az egy százalék még csak fel sem tűnne. Ám Orbán Viktor például januárban a Bildnek adott interjújában még azt ígérte, hogy a pénzpiacokat hatalmas meglepetés fogja érni, mert a magyar államadósság már február-márciusban a GDP 72-73 százalékára csökken. A hatalmas meglepetés azonban elmaradt: a mutató, amit a piac árgus szemekkel figyel, még félévkor is 76,8 százalék volt.

"73 százalék, jó lesz?"
Túry Gergely

A forint gyengülése miatt ráadásul az adósságunk mára visszakúszott 80 százalék környékére, mert közel fele devizában, lényegében euróban van. (Mivel egy euró körülbelül 30 forinttal többe kerül, mint júniusban, a devizaadósságunk ezermilliárd forinttal nőtt.) Ez persze a forint erősödésével akár csökkenhetne is, az elmérgesedett adósságválságban azonban nem valószínű, hogy év végére 78-79 százaléknál lejjebb kerülhet a bruttó államadósságunk.

Innen csatát nyerni is nehéz lesz

A kormány csak nagy szerencsével érheti el a 74 százalékos adósságszintet, de ennél kevesebbet semmiképpen – mondta a hvg.hu-nak egy bank neve elhallgatását kérő elemzője, aki szerint inkább valószínű, hogy 74-75 százalék között alakul a bruttó adósságunk az év végére.

A Matolcsy által ígért 73 százalékos szint 2011-ben legfeljebb úgy lehetne meg, ha a kormány a nyugdíjvagyon maradékát és a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett devizabetétjét teljes egészében adósságcsökkentésre fordítaná – véli Orbán Gábor, az Aegon kötvényüzletág-vezetője. Röviden: a kormánynak el kellene költenie a tartalékát, hogy elérje az adósságcélt. A tartalék elköltése azonban nem ésszerű lépés a válság kellős közepén.

Pedig a kabinet idén akár 72 százalék alá is csökkenthette volna az államadósságot, ha a magánnyugdíjpénztárak 13 év alatt felhalmozott, idén államosított megtakarítását teljes egészében erre fordította volna. A nyugdíjvagyonnak ez lett volna az egyetlen ésszerű, közgazdaságilag prudens felhasználása – mondta a hvg.hu-nak Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője.

Így folyik el a nyugdíjpénz

Az államhoz került 2678 milliárd forint nyugdíjvagyon azonban egyre kisebbre zsugorodik úgy, hogy a jelek szerint egyre kevesebb része fordítható adósságcsökkentésre. A nyugdíjvagyonból nem sokkal az államosítás után már csak 1330 milliárd forint maradt, ugyanis az állam a hozzá került állampapírokat (mivel ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy saját magának tartozik) bevonta. Ezzel értük el a 76,8 százalékos adósságszintet.

A hvg.hu által megkérdezett elemzők abban egyetértenek, hogy a maradék 1330 milliárd forintnyi – javarészt részvényekből és befektetési jegyekből álló – vagyon értéke azóta legalább 200 milliárd forinttal csökkenhetett a tőzsdei zuhanások miatt, ezért érdemes inkább 1130 milliárd forinttal tovább számolni. (Hozzá kell tenni, a veszteség nagyban függ attól, hogy az Államadósság Kezelő Központ mikor értékesíti a nála maradt vagyonelemeket: ha megvárja, hogy a tőzsdék visszakapaszkodjanak a tavaszi szintekre, kevesebb lehet a vesztesége, erre azonban rövid távon kevés az esély, a kormányt pedig szorítja az idő, ha a közelébe akar jutni az idei adósságcélnak).

"Aztán minden évben csökkentünk, míg el nem érjük az 50-et"
AP

A nyugdíjvagyont tovább csökkenti, hogy a kormány további 529 milliárd forintot elkölt a költségvetés folyó kiadásaira, javarészt a nyugdíjak kifizetésére. A maradék 600 milliárd forintból ezen felül ki kell fizetni 255 milliárd forint visszatartott áfát (ami az igények beérkezte után még kevesebb is lehet, erről csak október 20-a után tudunk meg többet), és a történet végén 350 milliárd forint körüli vagyon marad az államnál úgy, hogy az állampapír-bevonáson felül sem államadósságot nem csökkentett, sem a MÁV, a BKV adósságát nem vállalta át, illetve nem váltotta ki a PPP-szerződéseket. Az utóbbi három tétel összesen 570 milliárd forintba került volna, de a kormány végül letett erről, a nyugdíjvagyonból már nem is jutna rá pénz.

Ennyi volt?

További probléma, hogy az államadósság-csökkentés 2012-ben valószínűleg nem fog folytatódni Török Zoltán szerint. Pedig a kormány a jövő évi költségvetési tervezetben azt tűzte ki, hogy a GDP 71,8 százalékára mérsékli tovább a bruttó államadósságot jövőre, egy korábbi ígéret szerint pedig 2014-re 65-70 százalékos szintet érünk el.

A Raiffeisen elemzője azonban úgy látja, csak akkor lehetnénk nyugodtak efelől, ha az idei adósságcsökkenést a költségvetés szerkezeti javulásával (hosszú távú megtakarításokat eredményező átalakításokkal) érte volna el a kormány. Ezzel szemben az államadósság csak a nyugdíjállamosítás miatt jelentkező hatalmas, egyszeri bevételi többletnek köszönhetően csökken valamelyest.

Jövőre azonban már nem lesz ez a kapaszkodója a kormánynak, és az államháztartási hiányt várhatóan nem fogja kézben tartani, így kevés az esélye annak, hogy csökkenjen az államadósság 2012-ben is – mondta Török Zoltán.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!