Percek alatt négy forinttal csökkent a forint értéke az euróval szemben a reggeli bankközi kereskedésben. Ezzel a forint minősítette eddig a leghatározottabban, hogy Orbán Viktor éjszaka lényegében nemet mondott az euróválság közös megoldására, és ismét más utat választott, mint az uniós államok többsége. Rajtunk kívül csak David Cameron brit miniszterelnök mondott határozott nemet.

Már nem háborúzunk az államadósság ellen

Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője szerint egyelőre csak találgatni lehet, hogy mi egyelőre miért maradtunk ki az alkuból. A britek esetében ez nem meglepő, mert ők igazából soha nem akartak mélyebb integrációt. Esetünkben a nullás strukturális költségvetési egyenleg előírása lehet talán az ok, bár Magyarország is hangsúlyozottan egyensúlyi költségvetésre törekszik („nem költünk többet, mint amennyi a bevételünk”), és az államadósság csökkentését is megfogalmazta az alkotmányban.

Cameron brit kormányfő. Együtt dübörgünk

AP

Az államadósság elleni háborút azonban a készülő stabilitási törvénnyel fel akarja adni a kormány, és a szigorú adósságcsökkentő szabályokat Matolcsy György javaslatára csak 2016-ban léptetné életbe. Az Equilor elemzői is ezen a környéken keresik a magyarázatot. Ugyanis épp e hét elején vált világossá, hogy a magyar kormányzat az alkotmányban rögzített eladósodottsági plafon életbe lépését 2016-ig tolná ki. Ez kellemetlen momentum, hiszen az EU pont ez ellen küzd, lévén, hogy a renitens eurózónatagoktól nem tudja kikényszeríteni a költségvetési hiánycsökkentést.

Magyarország számára az időkérés 2016-ig alapvetően rugalmasabb gazdaságpolitikát tesz lehetővé, amely ráadásul első körben nem is váltott ki negatív reakciót a piaci szereplők részéről, hiszen a bizalom Magyarországgal szemben továbbra is stabil. Idővel azonban ez a lépés gondolkodóba ejtheti a befektetőket, mivel ennek nyomán részben szembemegyünk az európai folyamatokkal – írja az Equilor.

Ebből a szempontból nézve az EU alapszerződésének módosítása más költségvetési pályát jelölt volna ki, mint amit a magyar kormányzat ötölt ki az utóbbi hónapokban. Emiatt az elemzők arra számítanak, hogy ismét reflektorfénybe kerülnek a hazai pénzügyi eszközök (forint, részvények, kötvények), kisebb árfolyamesés elképzelhető, tartós eladói hullámmal azonban nem számolnak a hazai parketten.

Mi lesz az IMF-EU-pakkal?

Elképzelhető, hogy van olyan eleme is a megállapodásnak, ami szupranacionális szinten korlátozná például az adórendszer szabad alakítását – erről Magyarország már korábban nyilatkozott, hogy ezt nem szeretné, mert akkor egyik versenyelőnyünket veszítenénk el. Legalábbis ez volt a kormány álláspontja tavasszal, amikor nemet mondott az úgynevezett európlusz paktumra, de érdemes megjegyezni azt is, hogy az egyezménybe való belépéssel átláthatóbb adórendszer kialakítására kényszerült volna a kormány.

Samu szerint ez a döntés befolyásolhatja a januári tárgyalásokat is a remélt pénzügyi védőháló ügyében, hiszen nemcsak az IMF-fel kell megállapodni, hanem az EU-val is.

Nincs ráció

– Egyelőre nem látom a rációját annak, hogy Magyarország kimarad azokból a válságkezelő intézkedésekből, amelyekbe az uniós államok többsége beleegyezik, nem látom a magyar különállás létjogosultságát, illetve azt, hogy mit veszítenénk azzal, ha belemennénk – reagált az esetre Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Még nem világosak a részletek, hogy pontosan mire is mondtunk nemet, illetve a kormányszóvivő reggeli nyilatkozata szerint ez a nem még változhat – mondta a szakember.

Török valószínűsítette, hogy ez a tavaly nyáron megkezdett gazdasági szabadságharc és a „nem hagyományos magyar gazdaságpolitika” újabb lépése, de hozzátette, mára már több alkalommal bebizonyosodott, hogy a nem hagyományos gazdaságpolitika hagyományosan nem bevált gazdaságpolitikát jelent. Ezért a Raiffeisen elemzője hangsúlyozta, nem hiszi, hogy azokat a lépéseket kellene erőltetnünk, amelyek szembe mennek a közös európai intézkedésekkel.