A kormánybiztos ezt a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadása előtt mondta szerdán újságíróknak. Budai Gyula szerint "Oszkó Péternek mint volt pénzügyminiszternek nem lett volna szabad belépnie a Wizz Air igazgatóságába, és nem lett volna szabad részvényesként ott szerepelnie".

Oszkó Péter szerdán jelentette be lemondását a Wizz Airben meglévő igazgatósági tagságáról, egyúttal kommunikációs bakinak nevezte, hogy a tagsága nem volt köztudomású. Emiatt szerinte számos "buta és érdemtelen vád" érte, holott pénzügyminiszterként 100 százalékban a Malév érdekeit védte. Blogjában azt is jelezte, hogy "sosem volt jelentősebb, pláne nem tulajdonosi" kötődése a társasághoz. Mint írta, "kétségtelen, hogy egy kommunikációs baki, az igazgatósági tagságom bejelentésének elmulasztása buta támadási lehetőséget adott a személyemmel szemben olyan politikai gengszterek számára, akik nem szégyellnek bármilyen abszurd vádakkal befeketíteni olyanokat, akiktől valamilyen rejtélyes okból féltik a hatalmukat. Ezzel együtt sem gondolom, hogy valós kérdések felmerülhetnének azzal kapcsolatban, hogy a Wizz Airben igazgatósági tagságot töltöttem be, hiszen az a pénzügyminiszterségem után egy évvel történt, amikor vállaltan az üzleti életben végeztem számos társaságban a tevékenységem. Ráadásul a korábbi pénzügyminiszterségem alatt én személyesen a Malév visszaállamosításával éppen hogy megmentettem az akkori összeomlástól és ezzel túléléshez segítettem a nemzeti légitársaságot, tehát igen csak izzadtságos és egyben átlátszóan nevetséges próbálkozásokkal lehet igyekezni azt elhitetni, hogy a társaság 2012-es összeomlása nem a jelenlegi kabinet szerencsétlenkedése, hanem az én közrehatásom miatt következett volna be."

A volt pénzügyminiszternek már akkor le kellett volna mondania igazgatósági tagságáról, amikor az nyilvánosságra került, és nem akkor, amikor a Wizz Air már a repülési jogok jelentős részét megszerezte - vélekedett Budai Gyula. A kezdeményezésére létrejött, a Malév és a Budapest Airport privatizációjának, valamint a légitársaság visszaállamosításának körülményeit vizsgáló parlamenti bizottság munkája kapcsán Budai Gyula kifejtette: az alapprobléma továbbra is változatlan, vagyis a Malév csődhelyzetét a 2007-es privatizáció és a 2010 februári visszaállamosítás alapozta meg.

Oszkó Péter

Stiller Ákos

Azt ugyanakkor, hogy a 2010-ben hivatalba lépő kormány milyen intézkedéseket tett a Malév működőképességének megtartására, nem a vizsgálóbizottság feladata áttekinteni - mondta. A kormánybiztos felhívta a figyelmet arra, hogy amikor az Európai Bizottság idén döntött arról, hogy a Malévnek mekkora összeget kell visszafizetnie a magyar állam részére, akkor egyértelműen a 2007 és 2010 közötti állami támogatás visszafizetésére kötelezte a légitársaságot.

Budai Gyula elmondta: a vizsgálóbizottság alelnöke az a Veres János, aki pénzügyminiszterként lényegében felügyelte a privatizációt, "és innentől kezdve érdekes, hogy őt a bizottság milyen minőségében fogja meghallgatni". Veres János meghallgatása elkerülhetetlen ebben a kérdésben - hangsúlyozta a kormánybiztos. A bizottságnak konkrétan meg kell neveznie azokat, akik "tevőlegesen is részt vettek abban, hogy a magyar légitársaság csődbe ment".

Elmondta: az általa a vizsgálóbizottságnak átadott több 100 oldalas vizsgálati jelentésből világosan látszik, hogy olyan kormányzati döntések születtek 2007-ben és 2010-ben, amelyek egyértelműen a Malév csődjéhez vezettek. Emlékeztetett arra, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz az ügyben.

Budai Gyula jelezte: tiszteletben tartja a vizsgálóbizottság azon döntését, hogy a 2010-es esztendőre is kiterjesztik a vizsgálódást, de úgy vélekedett, hogy "nagy meglepetések nem fogják érni a bizottságot. A jelenlegi kormány próbálta fenntartani a Malév működőképességét".