280,40 forinton jegyzik az eurót

Alig változott a forint árfolyama csütörtök délelőtt a bankközi devizakereskedelemben: az eurót a szerda délutáni 280,67 forinttal szemben az éjszaka folyamán 280,75 forint környékén, majd csütörtök délelőtt tíz órakor 280,40 forinton jegyezték.

  • MTI MTI
280,40 forinton jegyzik az eurót

A dollár árfolyama csütörtökre virradóra 229,20 forintra emelkedett a szerda délutáni 228,20 forintról. Csütörtök délelőtt tíz órakor a dollár jegyzése 228,75 forinton állt. 

A Fed kamattartó döntésének szerda esti bejelentését követően a dollár árfolyama a főbb devizákkal szemben erősödött. Az euró árfolyama 1,2290 dollárról 1,2240 dollárra csökkent, majd szerdáról csütörtökre virradóra szűk sávban, 1,2230 dollár környezetében ingadozott. Reggel hét óra után 1,2245 dolláron, délelőtt tíz órakor pedig 1,2260 dolláron jegyezték az eurót. 

A kamatdöntés indoklásaként kiadott gazdasági helyzetjelentésében és monetáris politikai értékelésében a Fed a szokásosnál erőteljesebb szóhasználattal hangsúlyozta a gazdasági növekedés ütemének lassulását, és fejezte ki szándékát gazdaságösztönző intézkedések meghozatalára szükség esetén. 

A svájci frank árfolyama 233,20 forint csütörtök délelőtt, míg szerdán délután hat órakor 233,62 forinton állt a jegyzés. A japán jen árfolyama 2,9155 forint a szerda délután hat órai 2,9177 forintos jegyzéssel szemben. 

A devizapiacok kivárásra rendezkedtek be az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntő ülését követő tájékoztatóig. Ettől Mario Draghi EKB-elnök múlt heti ígéretének megfelelően átütő erejű intézkedések bejelentését várják az euró védelmében, a spanyol és az olasz szuverén törlesztési terhek enyhítésére.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?