szerző:
hvg.hu

Gyakorlatilag érvénytelenítené a kormány az Alaptörvénynek azt az előírását, mely szerint nem vehető fel olyan kölcsön, ami növelné az államadósságot. Az új szabály szerint előre nem látható ok miatt mégis nőhetne az adósság.

Jelentősen felpuhítaná a kormány azt az alkotmányos előírást, amelyet ő maga hozott, hogy megakadályozza az államadósság növekedését. A gazdasági stabilitásról szóló törvény módosításával ugyanis gyakorlatilag érvénytelenítené az idén hatályba lépett új alkotmányban rögzített tilalmat, mely szerint „nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne” (Alaptörvény 37. cikk 3. bekezdés).

A gazdasági stabilitásról szóló törvényhez csütörtökön benyújtott költségvetési bizottsági módosító javaslat alapján az Alaptörvénynek ez az előírása nem érvényes arra az esetre, „ha a kölcsön felvételekor, a pénzügyi kötelezettség vállalásakor nem ismert okból a költségvetési év utolsó napján az államadósságmutató meghaladja” a tervezett – az előző évhez képest - csökkenő értéket. Mivel a javaslat úgy került be bizottsági módosítóként, hogy a kormánypárti többség megszavazta, a kormány pedig támogatja a javaslatot, a parlament jövő hétfőn valószínűleg elfogadja a változtatást.

Az adósságcsökkentés továbbra is cél

Az eredeti előírás szerint, ha a kormányzat mégis felvett volna olyan kölcsönt, amely növelte volna az államadósságot, az ügylet érvénytelen lett volna. A most benyújtott módosító indoklása szerint a javaslat biztosítja „az államadósság finanszírozásában közreműködőket a finanszírozási ügyletek adósságkorláttól független érvényességéről”.

©

Az indoklás ugyanakkor kiemeli, hogy a módosítás változatlanul hagyja az államadósság-mutató csökkenését, mint kiemelt gazdaságpolitikai célt, és csak az államadósság-finanszírozás végrehajtási szabályainak pontosítása szükséges.

Mit ír elő az alkotmány?

A módosítással felpuhított szabálynak az új alkotmány szerint addig kellene érvényben lennie, amíg az államadósságunk meghaladja a GDP 50 százalékát (jelenleg meghaladja a 77 százalékot). A szabály alól csak akkor kap felmentést az Országgyűlés, illetve a kormány, ha különleges jogrend - háború, belső zavargások, árvíz stb. - van érvényben, vagy ha a „nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése” áll fenn. Utóbbira jövőre elvileg nem kerül sor, hiszen a kormány 1,6 százalékos GDP-növekedéssel számol 2013-ra, vagyis nem alkalmazható a gazdaság „tartós és jelentős visszaesése” esetére irányadó kivételszabály.

Hátrál a kormány?

A módosítást követően a kormánynak sokkal nagyobb tere lesz arra, hogy előre nem látható okokkal indokolja az államadósság növekedését, vagyis az adósságfék egy üres szabállyá válhat, aminek nincs gyakorlati következménye. A módosítás mögött azonban most nincs ilyen politikai szándék, csupán technikai változtatásról van szó - mondta a hvg.hu-nak egy a javaslat előkészítésére rálátó kormányzati forrás. Elmondása szerint a javaslat azért született, mert egyes állampapírvásárlók attól tartottak, hogy ha év vége felé állampapírt vesznek az Államadósság Kezelő Központtól, akkor az Alaptörvény alapján később érvénytelenné válhat az ügylet. A módosítás a befektetői félelmek csillapítására készült. Meg kell jegyezni, mióta 2011 elején felmerült, hogy a kormány az új alkotmányban szigorú adósságféket rögzít, számos szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a rugalmatlan szabály rosszabb lesz, mintha nem lenne szabály. Az egyik gyakran ismételt bírálat az volt, hogy automatikus és ésszerűtlen megszorítások áldozatává teszi az országot és tartós gazdasági visszaesést idéz elő.

Ha csak technikai módosításról van is szó, a változás elvileg lehetőséget teremt az adósság elleni küzdelem felpuhítására, hiszen ezután nem mond ellent a törvénynek, ha a tervezettnél feljebb alakul az adósságmutató év végén. Ezzel azonban a kormány szembekerülne a tavaly év elején meghirdetett ellentmondást nem tűrő államadósság elleni háborúval (erre a célra épül például a 2011 márciusában meghirdetett Széll Kálmán-terv). Orbán Viktor is számos alkalommal elismételte különböző változatokban, hogy „ha nem győzzük le az államadósságot, akkor az győzi le Magyarországot”. A kormány részben erre építve államosította a magánnyugdíjpénztárban felhalmozott megtakarításokat is. Emellett az államadósság csökkentése volt a kormány hivatkozási alapja akkor is, amikor csorbította az Alkotmánybíróság jogkörét. Mint azt az Alaptörvényben is rögzítette, amíg az 50 százalékos adósságlimit felett vagyunk, Ab az adó- és költségvetési törvények alkotmányosságát csak néhány kitüntetett fontosságú emberi joggal (például az emberi méltóság veszélyeztetésével) összefüggésben vizsgálhatja felül. Az államadósság 50 százalék alá csökkentését 2018-ra tervezte elérni a kabinet, azonban a Magyar Nemzeti Bank várakozása szerint ez 2026-ra sem sikerül.

Az első csatát elvesztettük

Az első csatát a kormány elveszítette az adósság ellen, tavaly év végére ugyanis 80,3 százalék lett a GDP-arányos bruttó államadósság. Pedig a Széll Kálmán-terv 75,5 százalékos bruttó államadósságot ígért 2011 végére, Orbán Viktor és Matolcsy György 73 százalékot akart elérni 2011 végére. A 80,3 százalékos eredmény azért volt nagy kudarc, mert ennyi volt 2010 végén is, pedig a kormány 2011 júniusában az államosított nyugdíjvagyonból közel 5 százalékkal csökkentette az adósságot. Végül azért nem változott a szint, mert a forintgyengülés felduzzasztotta az államadósság devizarészének forintban kifejezett összegét.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
A bíróság és a BVOP sem érzi magát felelősnek a fogolyszökés miatt

A bíróság és a BVOP sem érzi magát felelősnek a fogolyszökés miatt

Bírósági végrehajtás indult a Hell energiaital gyártója ellen

Bírósági végrehajtás indult a Hell energiaital gyártója ellen

És akkor a NER hajója elindult a Balaton felé

És akkor a NER hajója elindult a Balaton felé

Orbánék pápábbak a pápánál, de a csíksomlyói ziccert nemigen hagyhatják ki

Orbánék pápábbak a pápánál, de a csíksomlyói ziccert nemigen hagyhatják ki

Sárgamellényesek tüntetése: antiszemita incidens Párizsban

Sárgamellényesek tüntetése: antiszemita incidens Párizsban

Magyar animációs filmet díjaztak Berlinben

Magyar animációs filmet díjaztak Berlinben