Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az államadósságunk csak tizenöt év alatt csökken a 2011. végi 80 százalék feletti szintről a GDP 59,4 százalékára, változatlan költségvetési politika mellett – derül ki a Magyar Nemzeti Bank kedden megjelent 15 éves államháztartási kivetítéséből. Eszerint hazánk leghamarabb 2026-ra felelhet meg az EU maastrichti előírásainak, ami 60 százalékos adósságrátát ír elő a tagországoknak.
Ahhoz, hogy 2026-ra elérjük az Alaptörvényben rögzített 50 százalékos szintet, további feltételekre lenne szükség: vagy tartósan magasabb növekedésre, vagy a befektetők bizalmát erősítő lépésekre, vagy további költségvetési egyenlegjavításra.
A magyar államadósság nemzetközi összevetésben magas: magasabb annál, amit a befektetők, hitelezők kívánatosnak tartanak. Az adósságszintünk viszont hasonló fejlettségű országokkal összevetve nem magas, azonban az ő finanszírozási költségük jellemzően alacsonyabb. További hátrányunk, hogy az adósságfinanszírozás belföldi forrásai korlátozottak, mert a magyar lakosság megtakarítása alacsony – hangzott el a kivetítés bemutatóján kedden.
A kivetítést készítő elemzők hangsúlyozzák, hogy ez nem előrejelzés, nem a legvalószínűbb jövőbeli állapotot írja le, hanem technikai kivetítés, ami bizonyos feltételezések és jelenleg ismert feltételek alapján megfogalmazott becslés.
Jelentős javulást hoz a Széll Kálmán-terv
A kivetítés szerint az államháztartás egyenlege 2026-ig folyamatosan javul és a GDP 2 százaléka körül stabilizálódik. Ez biztosíthatja az államadósság csökkenését annak ellenére, hogy a jegybank által feltételezett hosszú távú 2,5 százalékos növekedést 0,8 százalékponttal meghaladja az előrejelzési horizonton belül az állam finanszírozási költsége.
Fülöp Máté
A jegybank készített egy részletesebb költségvetési kivetítést is 2012-től 2016-ig, mely szerint a költségvetés hiányát két csomag befolyásolja pozitívan: a Széll Kálmán-terv és azok a nyugdíjváltozások, amiket a kormány eddig meghozott. Ilyen például a korhatár alatti nyugdíjazás szigorítása. Az MNB szakértői feltételezik, hogy a meghozott intézkedések ezen az időtávon már hatással lesznek a költségvetési pályára.
A növekedési ütemünk emelkedni fog: 2012-ben csak 0,1 százalék lesz a GDP-növekedésünk, de 2013-ban már 1,5, 2014-ben 2,3, 2015-ben és 2016-ban is 2,1 százalék lesz. A gazdasági növekedésről azt feltételezték a jegybank szakértői, hogy 2020-ra beáll 2,5 százalékra, az aktivitási ráta növekszik. Várakozásuk szerint az infláció jövőre éri el a jegybank 3 százalékos célját.
A kormány eddig meghozott intézkedései közül hiánycsökkentő hatással jár a bér- és szociális juttatások nominális befagyasztása (például a családtámogatási ellátások), emellett az MNB szakértői feltételezték, hogy megszűnik a bérkompenzáció 2014-re, emelkedik a dohány jövedéki adója, és akkora már megjelenik a korhatár alatti és rokkantnyugdíjellátások változásának hatása is.
Emellett azonban vannak hiánynövelő intézkedések is: a bankadó és különadók kiesése 2013-tól, a félszuperbruttó kivezetése jövőre a személyi jövedelemadó-rendszerből, az idei magánnyugdíj-visszalépők miatt 2012-ben javuló költségvetési bevétel, a pedagógus életpályamodellhez szükséges forrás, a diákhitel 2.0 fokozatos hatása, és a bankszövetséggel kötött megállapodás a devizahitelesek megmentéséről és a hitelezés élénkítéséről.
Nem hoz annyit a Széll Kálmán 2
A jegybank szakértőinek anyagában az eltérés a kormány várakozásaihoz képest a legnagyobb az e-útdíj esetében. Az MNB anyaga szerint 2013-ban csak 39 milliárd forinttal javítja a költségvetés egyenlegét, szemben a kormány 75 milliárdos várakozásával. A gyógyszertámogatások csökkentésétől is kevesebbet vár az MNB: idén 3, jövőre 25, 2014-ben 29 milliárd forinttal javíthatja a büdzsé egyenlegét (a kormány idén 10, jövőre 40 milliárdos megtakarítást tervez).
A telefonadóból körülbelül hasonlóra számít az MNB, mint a kormány: 2012-ben 25, 2013-ban 50 milliárd forint költségvetési bevételnövekedéssel kalkulál, míg a kormány körülbelül 30 és 52 milliárd forintos egyenlegjavulásra számít idén és jövőre.
A biztosítók egységes adójától kevesebbet vár az MNB: csak 5 milliárdos egyenlegjavulásra számít szemben a kormány 15 milliárdos várakozásával. A pénzügyi tranzakciós illetékre jövőre 127, 2014-ben 134 milliárdos bevételnövekedéssel számolnak. Ez a kormány várakozásának az alsó határa: a második Széll Kálmán-tervben a kabinet 130-228 milliárd forintos várakozásról írt.
