szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ha a kormány a jelenlegi költségvetési pályán halad tovább, még 2026-ban is az Alaptörvényben rögzített szint felett lesz az adósságunk. Így az államadósság elleni háborút még 15 év múlva sem nyerjük meg, derül ki a jegybank technikai kivetítéséből. Az MNB szakértői ugyanakkor döntően pozitívnak tartják a Széll Kálmán-terv költségvetési hatásait, bár a legújabb adókból valószínűleg nem lesz annyi bevétele a kormánynak, mint amennyire számít.

Az államadósságunk csak tizenöt év alatt csökken a 2011. végi 80 százalék feletti szintről a GDP 59,4 százalékára, változatlan költségvetési politika mellett – derül ki a Magyar Nemzeti Bank kedden megjelent 15 éves államháztartási kivetítéséből. Eszerint hazánk leghamarabb 2026-ra felelhet meg az EU maastrichti előírásainak, ami 60 százalékos adósságrátát ír elő a tagországoknak.

Ahhoz, hogy 2026-ra elérjük az Alaptörvényben rögzített 50 százalékos szintet, további feltételekre lenne szükség: vagy tartósan magasabb növekedésre, vagy a befektetők bizalmát erősítő lépésekre, vagy további költségvetési egyenlegjavításra.

A magyar államadósság nemzetközi összevetésben magas: magasabb annál, amit a befektetők, hitelezők kívánatosnak tartanak. Az adósságszintünk viszont hasonló fejlettségű országokkal összevetve nem magas, azonban az ő finanszírozási költségük jellemzően alacsonyabb. További hátrányunk, hogy az adósságfinanszírozás belföldi forrásai korlátozottak, mert a magyar lakosság megtakarítása alacsony – hangzott el a kivetítés bemutatóján kedden.

A kivetítést készítő elemzők hangsúlyozzák, hogy ez nem előrejelzés, nem a legvalószínűbb jövőbeli állapotot írja le, hanem technikai kivetítés, ami bizonyos feltételezések és jelenleg ismert feltételek alapján megfogalmazott becslés.

Jelentős javulást hoz a Széll Kálmán-terv

A kivetítés szerint az államháztartás egyenlege 2026-ig folyamatosan javul és a GDP 2 százaléka körül stabilizálódik. Ez biztosíthatja az államadósság csökkenését annak ellenére, hogy a jegybank által feltételezett hosszú távú 2,5 százalékos növekedést 0,8 százalékponttal meghaladja az előrejelzési horizonton belül az állam finanszírozási költsége.

©

A jegybank készített egy részletesebb költségvetési kivetítést is 2012-től 2016-ig, mely szerint a költségvetés hiányát két csomag befolyásolja pozitívan: a Széll Kálmán-terv és azok a nyugdíjváltozások, amiket a kormány eddig meghozott. Ilyen például a korhatár alatti nyugdíjazás szigorítása. Az MNB szakértői feltételezik, hogy a meghozott intézkedések ezen az időtávon már hatással lesznek a költségvetési pályára.

A növekedési ütemünk emelkedni fog: 2012-ben csak 0,1 százalék lesz a GDP-növekedésünk, de 2013-ban már 1,5, 2014-ben 2,3, 2015-ben és 2016-ban is 2,1 százalék lesz. A gazdasági növekedésről azt feltételezték a jegybank szakértői, hogy 2020-ra beáll 2,5 százalékra, az aktivitási ráta növekszik. Várakozásuk szerint az infláció jövőre éri el a jegybank 3 százalékos célját.

A kormány eddig meghozott intézkedései közül hiánycsökkentő hatással jár a bér- és szociális juttatások nominális befagyasztása (például a családtámogatási ellátások), emellett az MNB szakértői feltételezték, hogy megszűnik a bérkompenzáció 2014-re, emelkedik a dohány jövedéki adója, és akkora már megjelenik a korhatár alatti és rokkantnyugdíjellátások változásának hatása is.

Emellett azonban vannak hiánynövelő intézkedések is: a bankadó és különadók kiesése 2013-tól, a félszuperbruttó kivezetése jövőre a személyi jövedelemadó-rendszerből, az idei magánnyugdíj-visszalépők miatt 2012-ben javuló költségvetési bevétel, a pedagógus életpályamodellhez szükséges forrás, a diákhitel 2.0 fokozatos hatása, és a bankszövetséggel kötött megállapodás a devizahitelesek megmentéséről és a hitelezés élénkítéséről.

Nem hoz annyit a Széll Kálmán 2

A jegybank szakértőinek anyagában az eltérés a kormány várakozásaihoz képest a legnagyobb az e-útdíj esetében. Az MNB anyaga szerint 2013-ban csak 39 milliárd forinttal javítja a költségvetés egyenlegét, szemben a kormány 75 milliárdos várakozásával. A gyógyszertámogatások csökkentésétől is kevesebbet vár az MNB: idén 3, jövőre 25, 2014-ben 29 milliárd forinttal javíthatja a büdzsé egyenlegét (a kormány idén 10, jövőre 40 milliárdos megtakarítást tervez).

A telefonadóból körülbelül hasonlóra számít az MNB, mint a kormány: 2012-ben 25, 2013-ban 50 milliárd forint költségvetési bevételnövekedéssel kalkulál, míg a kormány körülbelül 30 és 52 milliárd forintos egyenlegjavulásra számít idén és jövőre.

A biztosítók egységes adójától kevesebbet vár az MNB: csak 5 milliárdos egyenlegjavulásra számít szemben a kormány 15 milliárdos várakozásával. A pénzügyi tranzakciós illetékre jövőre 127, 2014-ben 134 milliárdos bevételnövekedéssel számolnak. Ez a kormány várakozásának az alsó határa: a második Széll Kálmán-tervben a kabinet 130-228 milliárd forintos várakozásról írt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A Golf GTI 45. születésnapját 300 lóerős limitált szériával ünnepli a VW

A Golf GTI 45. születésnapját 300 lóerős limitált szériával ünnepli a VW

Több országból korlátozás nélkül be lehet lépni Magyarországra

Több országból korlátozás nélkül be lehet lépni Magyarországra

Sacha Baron Cohen rasszistának nevezte Donald Trumpot

Sacha Baron Cohen rasszistának nevezte Donald Trumpot