Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Történelmi lépésre szánta el magát a Fed - kommentálta Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény csütörtöki bejelentését. A Fed havi 40 milliárd dollárért jelzáloglevél vásárlásokat hajt végre addig, amíg a munkaerőpiaci helyzet nem javul. Ezzel láthatóan átszakadt minden gát, az eddigi fix lejáratú és összegű pénzmennyiség-növelő intézkedésekkel szemben a Fed egy időben és összegszerűségében nem limitált programot jelentett be.
A bejelentés szerint 2015 közepéig marad az alacsony kamat és ami különösen fontos: szükség esetén újabb monetáris ösztönző eszközök jöhetnek. A vártnál jóval erősebb a lépés - ezt mutatja a tegnap esti és ma reggeli piaci reakció is, ami a befektetői kockázatkeresés jelentős javulásáról árulkodik.
Mi áll a háttérben?
A Fed elnöke Ben Bernanke Jackson-Hole-i beszédében már utalt arra, mekkora aggodalmat jelent számukra az, hogy a munkanélküliségi ráta "beragadt" a 8 százalék feletti szinten, ráadásul a tartósan munkanélküliek magas aránya negatív hatással van a potenciális GDP-re és a társadalmi kohézióra is. A Fed pedig kettős mandátumának megfelelően (nemcsak az inflációra, hanem a növekedésre is tekintettel kell lennie) nem volt elégedett ezzel a helyzettel. Ugyanakkor magán a központi bankon belül is jelentős vita folyt arról, hogy érdemes-e egy újabb mennyiségi lazítást bejelenteni és hatékony tud-e ez lenni, nem erősebbek-e az inflációs kockázatok a potenciálisan magasabb növekedés nyújtotta előnyöknél? Móró Tamás szerint ezeket az aggályokat sikerült leküzdenie a döntéshozóknak.
Valószínűleg nem akarta a Fed, hogy a befektetők állandóan azzal foglalkozzanak, mikor mekkora mennyiségi lazítást vet be, ezért meghirdettek egy időben és összegben "végtelen", csak a munkaerőpiaci helyzet (és talán, remélhetőleg az infláció) által limitált lazítást. A monetáris lazítást (Quantitative Easing, QE program) válságkezelő eszközként kezdte el alkalmazni a Fed 2010-ben, és az első program lényegében azt jelentette, hogy a jegybank azzal növelte a gazdaságban levő pénz mennyiségét, hogy a gazdasági szereplők helyett nagy mennyiségű állampapírt vásárolt. A csütörtökön bejelentett már a harmadik Quantitative Easing, és ezúttal csak jelzáloglevél várálásról lesz szó.
A Fed az intézkedéssel egyidejűleg - annak hatásosságában bízva - megemeli a GDP növekedési várakozásait 2013-tól kezdődően. Vélhetően a lépés emeli a hosszú távú inflációs várakozásokat és magát az inflációt is – írja Móró Tamás. A Fed ezzel szeretné a gazdaság erőteljesebb stimulálását elérni, ugyanakkor a megemelkedő inflációs várakozások egyes országokban kamatemeléshez is vezethetnek - jó példa és előjel erre a tegnapi orosz központi banki lépés. Egyelőre azonban a fejlett országokban az inflációs adatok nyomottak, nem látszanak a jelei a klasszikus ár-bér spirálnak, ez pedig komoly muníció a Fed-nek.
Csökkent az IMF-megállapodás esélye
A bejelentés után komoly rally volt látható a fejlett piacokon is, de az emelkedés mértéke - valószínűleg az idei jó teljesítménynek köszönhetően is - nem haladta meg a 2 százalékot tegnap és ma reggel. A nemesfémekre is ráugrottak a spekulánsok, de itt sem látható elszállás – összegzi a Concorde vezető stratégája.
A Fed döntése segíthet a magyar eszközöknek is. Az 5 százalék alatti magyar dolláros hozam ráadásul azt is jelenti, hogy a devizalapú piaci finanszírozás nem lenne sokkal drágább az IMF/EU páros által nyújtott hitelnél és a kötvénybefektetők jelenleg nem kérdeznek sokat. Így a megállapodás esélye tovább csökkent (eddig sem volt túl nagy), ugyanakkor a piaci finanszírozás működhet - azaz létezhet az a bizonyos "vékony ösvény". Erősödhetnek viszont a további kamatcsökkentési várakozások, így a forinot nem várjuk tartósan 280 alá az euróval szemben. A magyar devizakötvények felárai továb szűkülhetnek – véli Móró Tamás.
