A hét, amikor elesett a jegybank
A héten nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány átvette az irányítást a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsában, miután a tanácstagok többsége az inflációs folyamatok ellenére kamatcsökkentésre szavazott. A közgazdászok éves seregszemléjén a gazdaságpolitikai fordulat szükségességéről beszéltek, a Mol ellen pedig újra támadást intéztek horvát politikusok az INA-ban betöltött vezető szerepe miatt. Az Európai Unió déli perifériáján újabb megszorításokat hirdettek: a kézenfekvő válasz, a tüntetés sem maradt el. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Kedden kamatot vágott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az elemzőket egyáltalán nem meglepve 25 bázisponttal, 6,5 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat. Míg korábban a Reuters által megkérdezett elemzők többsége azzal számolt, hogy marad a 6,75 százalékos alapkamat, addig már a döntést megelőző napokban a legtöbb londoni elemző a csökkentést látta valószínűbbnek, ami be is következett.
A monetáris tanács azzal magyarázta a kamatvágást, hogy úgy látták, az európai adósságválságot kezelő intézkedések érdemben javítják a globális pénzügyi piaci környezetet, ami a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelni fogja. Vagyis inkább a pénzügyi kockázatokra, mint a pénzromlásra figyeltek. Az inflációs folyamatok alapján azonban nem lehetett volna kamatot vágni már augusztus végén, és most sem. Az MNB kedden kiadott inflációs előrejelzése szerint ugyanis 2013-ban 5 százalék lehet a pénzromlás mértéke, míg korábban csak 3,5 százalékra számított. Ez valószínűleg inkább a kamatemelést indokolná, nem pedig a kamatcsökkentést, feltéve, hogy a monetáris tanács harcol az infláció ellen.
Már az augusztusi kamatcsökkentést megelőzően kisebbfajta nyilatkozatháború bontakozott ki a sajtóban a monetáris tanács új külső és belső tagjai (a jegybank vezetése) között. Az MNB alelnökei egyaránt felhívták a figyelmet, hogy az inflációs kilátások és az IMF-tárgyalások nem indokolják a jegybanki alapkamat csökkentését, sőt egy túl korai enyhítés a jegybank szavahihetőségének romlásával még vissza is üthet. A külsős tagok azon álláspontja, hogy nem fogják figyelembe venni a kamatcsökkentés objektív akadályait, már kinevezésükkor felmerült, miután a kormánypártok kamatcsökkentés melletti elkötelezettsége ismert volt. A jegybank szakmai vezetését ezzel a mostani lépéssel Farkas Zoltán, a HVG újságírója szerint lényegében félreállították, az MNB függetlenségének tiszteletben tartásának retorikáját így a kormány már egyáltalán nem tudja védeni.
Simorékat a parlamentben is vegzálták
Simor Andrásnak a héten a parlamentben is jelenése volt, ahol a Gazdasági és informatikai bizottság ülésén a 2008-as IMF-megállapodásról és körülményeiről kérdezték az akkori érintett szereplőket. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és egyben a bizottság elnöke arra volt kíváncsi, hogy pontosan mik vezettek az akkori megállapodáshoz és azt milyen feltételek mentén kötötték meg. A szándék nyilvánvaló: az akkori kormány rossz megállapodást kötött a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), és ezt a bizottsági vizsgálat igazolva is látja majd.
Simor szerint indokolt volt az akkori hitelfelvétel, különben 2008-ban fizetésképtelenség következett volna be. Rogán Antal ezzel szemben úgy látta, hogy az IMF-megállapodást elsősorban a bankok megerősítése érdekében kellett megkötni, nem pedig az ország csődhelyzete miatt. A több alkalommal is személyeskedésbe torkolló vitában - melyben valójában mindenki elbeszélt a másik mellett - végül valamennyi résztvevő meggyőződhetett a saját maga igazáról.
Chikán és Mellár is kritizálta a kormányt
A héten Egerben rendezték meg a jubileumi, 50. Közgazdász-vándorgyűlést, ahol a kormánnyal szemben több, egykor a kormányhoz közel álló közgazdász is kemény kritikákat fogalmazott meg. Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere nem először mondta ki, hogy gazdaságpolitikai fordulatra lenne szükség, az IMF-megállapodás szükséges, de nem elegendő feltétel a problémáink megoldásához. Versenyképességünk nem biztató, nem tudunk pozitívat mondani sem a jelenlegi helyzetre, sem a következményekre vonatkozóan. A közgazdász szerint a kormány nem lesz képes elérni a saját céljait sem, mert nem reálisak azok a gazdaságpolitikai célok, amiket kitűzött. Chikán szerint Magyarország másik kategóriába került: a legerősebb közép-kelet-európai országok közül a gyengébbek közé, Románia és Bulgária szintjére. Vagyis a volt szocialista országok között a vezető csoportból az üldöző bolyba kerültünk, bár az üldöző boly kicsit erős, ez ugyanis felzárkózást feltételezne – mondta a közgazdász.
A GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója, Vértes András is gazdaságpolitikai fordulatot sürgetett. A közgazdász szerint nagyon óvatos becsléssel számolva az elmúlt egy évben az államadósság forintkamatain 75 milliárd forintot veszítettünk, és további 220 milliárd forint veszteséget vásároltunk be 2013-15-re a magasabb állampapírkamatok miatt. A devizaárfolyam ingadozása miatt pedig 190 milliárd forint lehet a veszteség. Ha mindent egybeveszünk, félezer milliárd körüli veszteséget meg lehetett volna úszni egy IMF-megállapodással. A GKI vezérigazgatója szerint a magyar gazdaságpolitika elvesztette a hitelességét, jogbizonytalanság, kiszámíthatatlanság jellemzi. Éppen ezért van szükség hitelességimportra az IMF-megállapodással. A kormányzati reakció elmaradt a bírálatra, ugyanis Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára lemondta a vándorgyűlésre ígért előadását.
Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem tanára szerint Magyarország nem csak konjunkturális válságban, hanem strukturális válságban van, stagflációval: stagnál a reálgazdaság és makacsul magas az infláció. A közgazdász úgy véli, a kormány az adósság elinflálására törekszik. Mint mondta, ez lehet az egyik célja az új monetáris politikai rezsimnek, vagyis annak, hogy a monetáris tanács - valószínűleg kormányzati befolyásnak engedelmeskedve - annak ellenére csökkenti az alapkamatot, hogy ezzel nyilvánvalóan növeli az inflációt. Minden egyszázaléknyi infláció fél százalékpontos költségvetési egyenlegjavulást jelent - mondta Mellár Tamás, aki az adósság elinflálásának akadályát is megnevezte: az infláció a forint gyengítésén keresztül emeli a devizában fennálló adósság értékét.
A vándorkonferencián Simor András is felszólalt. A jegybank elnöke szerint a magyar gazdaság már alig képes a növekedésre. A kormánynak javítania kellene a kiszámíthatóságon, és a szabályozási környezetnek legalább valamennyire stabilnak kellene lennie. A jegybankelnök szerint a monetáris tanácsnak is kiszámíthatónak kellene lennie, utalva a keddi kamatdöntésre, mellyel elképzelhető, hogy a monetáris tanács aláásta saját hitelességét.
Az IMF-megállapodás érdekel mindenkit továbbra is
Az IMF-megállapodás kapcsán a Költségvetési Tanács elnöke is megszólalt a héten. Kovács Árpád tudomása szerint az IMF 2,5 százalékos kamattal ad hitelt, és ez 4 százalékponttal alacsonyabb a piaci kamatnál; ez az előny jelenik meg Magyarország oldalán, ha megköti a hitelszerződést. Miután az IMF "áll jót" helyettünk a neki kölcsönzőknél, ezért cserébe lehetnek elvárásai - mondta az elnök. Az IMF-megállapodás miatt ugyanakkor elképzelhető, hogy a kormány segélyplafon bevezetését készíti elő, és ezzel a leginkább rászorulók juttatásai tovább csökkenhetnek. Pedig ahogy arra a hvg.hu rámutatott, már így sem lehet több pénzt kapni segélyből, mint munkából, és nemzetközi összehasonlításban sem ezen a területen költünk sokat. (A Magyar Nemzet a tervezett intézkedésről szóló első híradásában azt sugallta, a nemzetközi szervezetek követelésének felelne meg a kormány a segélyplafonnal. Ez azonban egyrészt nem megbízható információ, tekintve, hogy a Magyar Nemzet éppen az IMF-követelésekről adott ki szeptember elején egy később manipulatívnak nevezett listát. Másrészt, ha szociális területen többet költünk, akkor az a nyugdíjaknál - a munkaviszony hosszától függő - a 70-80 százalékos helyettesítési ráta.)
A horvátok újra nekimentek a Molnak
Horvátországban eközben tovább izzik a levegő a Mol körül. A Mol irányítása alatt lévő horvát olajtársaság, az INA igazgatóságának három horvát tagja keddre a testület rendkívüli ülését hívta össze, ahol azt szerették volna elérni, hogy az igazgatótanács hetente ülésezzen és az üzleti információkat az összes tag ugyanúgy megismerhesse. Horvát részről folyamatosan az a kritika éri a Molt, hogy az nem enged egyenlő beleszólást a horvát állam - amely ugyancsak tulajdonos a vállalatban - képviselőinek a cég vezetésébe, és elhallgatnak előlük bizonyos információkat is. Slavko Linic horvát pénzügyminiszter még augusztus elején olyan kijelentést tett, mely szerint a Mol abbahagyta a horvát vállalatba irányuló befektetést, és a magyar céget "felelőtlen partnernek" is nevezte. Zoran Milanovic horvát kormányfő eközben úgy nyilatkozott, hogy ellenzi, hogy az INA-val kapcsolatos problémákat a nyilvánosság előtt tárgyalják ki, "bárki is szorgalmazza ezt, legyen az az INA igazgatótanácsának horvát vagy bármely más tagja". A miniszterelnök hozzátette, hogy szerinte nem jó különbséget tenni az igazgatótanács horvát és magyar tagjai között, hiszen mindannyian a vállalat tulajdonosainak és alapítóinak érdekében tevékenykednek. Megjegyezte, hogy a tulajdonosok egyik képviselőjeként is beszél, hiszen a horvát kormánynak érdekeltsége van az INA-ban. A miniszterelnök bejelentette: még idén ősszel lépéseket fognak tenni annak érdekében, hogy az INA-részvények ára "emelkedjen és ne csökkenjen".
A Mol az INA 49,1 százalékos tulajdonosa, a horvát állam pedig 44,84 százalékkal rendelkezik a társaságban. A hattagú igazgatótanácsban az elnöknek, Áldott Zoltánnak döntő szava van a döntések meghozatalakor.
Mint ismeretes, Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját korábban azzal vádolták meg, hogy 10 millió euróval vesztegette meg Ivo Sanader korábbi horvát miniszterelnököt, hogy a magyar vállalat így jusson irányítói pozícióhoz az INA-ban. Áldott Zoltán ellen pedig az INA felügyelőbizottságának horvát tagjai fogalmaztak meg kritikus levelet pár hónapja. Akkor a horvát kormány is arra az álláspontra helyezkedett, hogy rendezni kell a felügyelőbizottságon belüli helyzetet és kezdeni kell valamit azzal is, hogy a testületben "nyilvánvalóan hiányzik a horvát tagok iránti tisztelet". Eközben zajlik a Mol-csoport irányításának a teljes szervezeti frissítése, melynek során akár 800 munkavállalótól is megválhatnak.
További megszorítások az EU déli perifériáján
Az Európai Unió (EU) déli válságövezetéből ugyanakkor továbbra sem érkeznek jó hírek, Spanyolországban és Görögországban is megszorításokat jelentettek be, hogy így igyekezzenek leszorítani a költségvetési hiányokat, és hogy megállítsák az országok eladósodottságát. Az ibériai államban csütörtökön jelentette be a kormányzat, hogy a kiadásokat 40 milliárd euróval csökkentik 2013-ban, a minisztériumok költségvetése átlagosan 8,9 százalékkal csökken annak érdekében, hogy a kormány teljesíteni tudja a jövő évre tervezett 4,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt. A bejelentett intézkedések között van az állami nyugdíjalap egy részének költségvetésbe irányítása. A mintegy húsz év alatt felhalmozott 66,8 milliárd euróból 3,06 milliárdot költ "államkincstári szükségletek" fedezésére a kormány. Ezen felül létrehoznak egy független intézményt, amely a regionális kormányzatok gazdálkodását felügyeli.
A helléneknél a koalíciós pártok többhetes tárgyalás után egy 13,5 milliárd eurós megszorító csomagról egyeztek meg, így a kormánynak már csak a parlamentet és a nemzetközi hitelezőket kell meggyőznie az újabb, 31,5 milliárd eurós hitelrészlet folyósításához nélkülözhetetlen kiigazításokról. Eközben azonban tízezres tüntetés zajlott Athénban: az első azóta, hogy felállt az új görög kormány.
Rövidhíreink
A hvg.hu a héten interjút készített Barcza Györggyel, a K&H Bank vezető közgazdászával. Barcza szerint akár 2014-ig is elhúzódhat az IMF-megállapodás megkötése, ha egyáltalán létrejön, addig pedig folytatódhat a kormány girbegurba retorikai offenzívája. A közgazdász úgy véli, a mostani kormány igyekszik leszorítani a hiányt, ez jelenleg alacsony is, növekedés viszont nincs, bár az más országban sincsen. Míg a korábbi ciklusokban két évig szorosan kellett tartani a gyeplőt és utána volt lehetőség a lazításra, most azért ez már nem olyan könnyű, mondta Barcza.
A miniszterelnök a héten az Egis Gyógyszergyár gyáravatóján vett részt. Orbán Viktor szerint a munka és az innováció segíti leginkább a magyar gazdaság "meggyógyulását". Az Egis két új kutatási-fejlesztési célú beruházással bővítette budapesti gyártóbázisát, mindkét létesítményt Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel kedden.
Az államháztartás - önkormányzatok nélküli - központi alrendszerének hiánya augusztusban 122 milliárd forint volt, az első nyolc hónapban a pénzügyi mérleg deficitje 559,5 milliárd forintot tett ki, ami az éves előirányzat 97,1 százalékának felel meg - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn a végleges adatokat a honlapján. .
Csehországban a bevezetett szesztilalom miatt jelentős bevételektől estek el az éttermek, a kocsmák, valamint a jövedéki adókiesés miatt maga a költségvetés is. A prágai kocsmákban viccelődéssel igyekeztek elvenni a helyzet élét, és sörrel kezelték a kiszáradt torkokat. A tilalmat időközben részlegesen feloldották, a 2012. január 1-je előtt gyártott töményeket már újra lehet kapni a boltokban.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
