A keleti nyitás célja, hogy az exportpiaciainkat földrajzi értelemben színesítsük, de ennek még nem látszik a nyoma – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy hétfői konferencia megnyitóján. Az elmúlt egyéves munka ellenére, 2, 6 százalékos csökkenés történt a forgalomban, ezért el kell gondolkozni a miniszter szerint, hogy megfelelően koncentrálják-e az energiáikat. Oroszország estében például 0,8 százalékkal visszaesett az export, ami a befektetett munka arányában gyenge eredmény. Varga szerint jó az irány, de általánosságban utalt arra is, hogy a keleti nyitás stratégiájának egyes elemei felülvizsgálatra szorulhatnak.
Keleti nyitás, nyugati tartás: inkább a nyugat pörög
A kereskedőházak megnyitásához 2011-ben még hatalmas reményeket fűzött a kormányzat, a keleti nyitás politikájának egyik kulcselemét képviselte a külföldi – keletre irányuló – kereskedő központok megnyitása. A kereskedőházaknak kellene összefogniuk azon magyar kkv-kat, melyek exportképesek, de valamilyen oknál fogva eddig a kivitellel problémáik voltak. Az állam részt vállal a kereskedőházak megvalósításában szabályozással, menedzsmenttel és tőkével, de más szereplők, bankok – az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) vezetője, Töröcskei István fémjelezte Széchenyi Bank is feltűnt például – szerepvállalását is szívesen veszik.
Bár az első kereskedőház – az azerbajdzsáni Bakuban – még csak tavaly decemberben nyílt meg - ezt azóta követte másik kettő Moszkvában, illetve a kazahsztáni Asztanában –, így az azóta eltelt fél év igen kevés idő tapasztalataiból a következtetést még azt gondolnánk, hogy korai lenne következtetéseket levonni, Varga Mihály ugyanakkor ezt mégis megtette. Ennek fényében a Nemzetgazdasági Minisztériumbamn (NGM) pedig minden bizonnyal egyáltalán nem elégedett a kereskedőházak működésével, melyek ráadásul nem is a korábban bejelentett ütemben nyílnak.
A statisztikai adatok Vargát igazolják: az észak-afrikai arab államok egy jelentős részébe (például Marokkóba, Egyiptomba, vagy Jordániába) tavaly csökkent a magyar kivitel, a Délkelet-Ázsia főbb célországaiba irányuló magyar export Kína kivételével csökkent, illetve stagnált. A Dél-Amerikába, amely térségben 2015-ben tervez a magyar kormány kereskedőházakat nyitni, irányuló magyar kivitel ugyanakkor dinamikusan növekedett tavaly, Chilébe például majdnem megduplázódott a hazai export. A keleti nyitás így mintha kissé gellert kapott volna, a nagyfokú erőfeszítések – és beleinvesztált pénz – ellenére mégsem érkeznek a várt eredmények.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
Ez jutott eszébe.
A magyar autósok drágán megfizethetik az izraeli-iráni konfliktus árát.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
