Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője azt mondta: a paksi erőmű új blokkjai felesleges energiát állítanának elő drágán, kétszer annyiért, mint amennyiért az árampiacon hozzá lehet jutni. Szerinte a kormány azért kötött megállapodást Oroszországgal, hogy átmenetileg olcsóbban jusson gázhoz, és ebből fedezze a rezsicsökkentést, de cserébe a paksi bővítéssel hosszú időre eladósítja az országot. Ha emiatt duzzasztót kell építeni a Dunán, "bajai gyerekként hadd mondjam azt: csatlakoztam a zöld mozgalomhoz" - fűzte hozzá.

Az Együtt-PM vezetője szerint a paksi bővítés ellentétes azzal a nemzeti érdekkel, hogy Magyarország ne csak Oroszországból szerezze be az energiát. Közölte: nem az oroszokra haragszanak, akiknek üzleti és geopolitikai érdekük a paksi bővítésről szóló megállapodás, hanem Orbán Viktor miniszterelnökre, aki hatalmi céljainak rendelte alá az ország érdekeit.

Szabó Imre (MSZP) volt környezetvédelmi miniszter azt mondta: a paksi erőmű élettartamának meghosszabbítása szükséges, de hosszú távon korlátokhoz kell kötni az atomenergia felhasználását, és a hagyományos erőművek helyett egyre inkább a helyi, megújuló energián alapuló erőművekre kell építeni a hálózati rendszert. A szocialista párt támogatja, hogy a paksi bővítésről népszavazás döntsön - tette hozzá.

Schiffer András, az LMP társelnöke viszont arról beszélt: "nukleáris nagykoalíció" működik, hiszen a paksi erőműbővítés előkészületei már az előző kormányzati ciklusban megtörténtek, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként a paksi kapacitás megduplázását tűzte célul. Az LMP szerint az atomenergiát 30-40 éven belül ki kell vezetni a magyar energiamixből - jelentette ki.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke azt mondta: az áprilisi választáson az emberek arról dönthetnek, atomenergiát és néhány száz vagy ezer új munkahelyet szeretnének, vagy a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését és ennek eredményeként akár százezer új állást.

Reinhard Bütikofer, az Európai Zöld Párt német társelnöke nevetséges hazugságnak, nonszensznek nevezte, hogy a német ipar áramigényének kiszolgálása lenne a magyarázat a paksi atomerőmű tervezett bővítésére. A Magyarország 2014 után: a fenntartható fejlődés útjai - csúcstalálkozó a zöld állásokról elnevezésű konferencia eredeti témája a zöld munkahelyteremtés volt.

Bajnai Gordon arról beszélt: az Orbán-kormány a jövőt felélő politikát folytat, amivel szemben ők fenntarthatóságon alapuló jövőképet kínálnak. Azt mondta: ennek érdekében javítani kell az oktatás színvonalán, meg kell állítani az elvándorlást, haza kell hívni az elmúlt években kivándorolt fiatalokat.

Szólt arról, hogy kormányon energiahatékonysági, szigetelési programot indítanának, amely zöld munkahelyeket hozna létre az építőiparban és a fűtési költségeket is csökkentené.

Az MSZP-s Szabó Imre ennek részleteiről azt mondta: az épületfelújítási program amellett, hogy élénkítené a gazdaságot, legalább százezer embernek adna munkát. Ismertette, hogy a szocialista párt vissza nem térítendő támogatást adna épületek felújítására. Emellett támogatást adnának a hátrányos helyzetű önkormányzatoknak közösségi naperőművek telepítésére, valamint arra, hogy a városi szemétszállító cégek elektromos járművek használatára álljanak át.

Schiffer András arról beszélt: a fenntarthatóság nem a klasszikus közgazdaság egyik tézise, hanem olyan alapelv, amely "hozzásegíti a bolygót a túléléshez", válasz a globális kapitalizmus és az Európai Unió válságára. Szakítani kell a szabad kereskedelemre épülő Európával, korlátozni kell a tőke szabad áramlását, és helyette az emberért, a környezetért és a fogyasztóért viselt felelősséget kell a középpontba állítani - jelentette ki.

Jávor Benedek szerint ha Magyarország az Orbán-kormány által javasolt utat követi, "a harmadik ipari forradalom" vesztese lesz, és végleg leszakad. Szólt arról is, hogy a megújuló energiaforrások felhasználásában 2010 óta nem történt előrelépés, Magyarország ezt a csaknem négy évet átaludta.

Reinhard Bütikofer előadásában arról beszélt: Európában új lendületre, gazdasági növekedésre van szükség, hogy kilábaljon a válságból, de másfajta növekedésre, mint korábban, nem szabad elkövetni újra azokat a hibákat, amelyek a pénzügyi-gazdasági válsághoz vezettek. A német európai parlamenti képviselő szerint a szociális és környezetvédelmi szempontokat, valamint a munkavállalói jogokat is figyelembe vevő zöld "new deal" szükséges.