Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Kocsis István segített abban, hogy a korábban megfeneklett orosz-magyar atomerőmű-tárgyalásokat tető alá hozza az orosz Roszatommal Orbán-kormány – állítja a Népszabadság.
A lap felidézi, hogy Kocsis a Tocsik-ügy idején az abban érintett ÁPV-nél dolgozott, a 2003-as paksi üzemzavar idején az atomerőmű vezérigazgatója volt, később a BKV-vezérként szivárogtatott információkat a Hagyó-ügyről, a Magyar Villamos Művek vezetőjeként azonban az ügyészség szerint ör társával együtt 15 milliárdos hűtlen kezelést követett el.
Fazekas István
Kocsis már 2003-ban üzletelt a Roszatommal, amikor a paksi üzemzavar elhárítására annak leánycégét, a Tvelt kérte fel, pedig az akkor egymilliárdért elvállalt munkálatok máig nem fejeződtek be – emlékeztet a Népszabadság, amely úgy tudja, hogy amikor 2007-től kezdődően a paksi bővítést célzó előkészületek elkezdődtek, több alkalommal is személyesen tárgyalt a Roszatom vezetőivel.
A napilap forrásai szerint Orbánéknak Kocsis abban segített, hogy az oroszok végre komolyan vegyék az orosz részvételű bővítést és finanszírozást akaró magyar felet. Ez gyorsan megtörtént, a Népszabadság szerint viszont ennek az volt az ára, hogy a Németh Lászlóné fejlesztési miniszter által aláírt szerződés az orosz fél elképzeléseit tükrözi. A lap forrása szerint erre utal, hogy a parlament honlapján szereplő paksi bővítésről szóló törvény magyarul annyira suta fordulatokat tartalmaz, hogy az eredetije vélhetően orosz nyelven íródott.
"IMF-hitel" Moszkvából?
A napilap szerint okkal elkapkodott a magyar-orosz megállapodás. A Népszabadság arról írt, az Orbán-kormány nem atomerőművet, hanem egy legalább ötmilliárd eurós szabad felhasználású hitelt szeretett volna, Oroszország viszont mindenképpen össze akarta kötni a projektet a paksi bővítéssel, így született meg az a szerződés. Ez alátámasztja a HVG egy évvel ezelőtti értesüléseit, amiről viszont a kormánykommunikáció akkor még azt mondta, hogy "hírlapi kacsa".
A hetilap 2013. februárjában arról számolt be, a feltételeket előíró Valutaalap helyett Moszkvával akart megállapodni a miniszterelnök. A hetilap tárgyalásokra rálátó forrásai tavaly azt mondták, a magyar kormány több mint 10 milliárd dollárnyi adósság finanszírozásáért cserébe felajánlotta, hogy tovább erősítse Oroszország a pozícióit a magyar energiaszektorban.
