Bonthatjuk a pezsgőt, bejött Matolcsy tündérmeséje?
Rég nem látott gazdasági növekedési adattal örvendeztetett meg minket csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal. A magyar gazdaság 3,5 százalékkal nőtt éves alapon, ilyen jó eredményre 8 éve nem volt képes a magyar gazdaság. Nő a lakossági fogyasztás, nő az export, de vajon rémálomból tényleg tündérmesévé alakul a magyar gazdaság története?
"A magyar tündérmese, illetve a magyar példa sikeres lesz egy éven belül" – mondta Matolcsy György, akkor még nemzetgazdasági miniszterként egy CNN-es interjúban 2012 nyarán. A magyar gazdaságpolitika irányítója két éve azt közölte, hogy a “válságnak vége”, 2013-ban beindul a robusztus növekedés, az ország pedig rákényszerült a “kreatív” módszerek alkalmazására. Ha az interjú óta eltelt majdnem két évet nézzük, akkor a számok alapján akár igaza is lehet a jelenleg már jegybankelnökként tevékenykedő Matolcsynak.
Tavaly 1,1 százalékkal nőtt a magyar GDP, az idei első negyedévben pedig 3,5 százalékos volt a gazdaság bővülése, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a vártnál kedvezőbb első negyedéves GDP-adatok tükrében a magyar gazdaság 2014-es növekedése 0,3-0,6 százalékponttal meghaladhatja a konvergenciaprogramban prognosztizált 2,3 százalékos mértéket. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is optimista: ő 2,5 százalékos bővülést sem lát elérhetetlennek.
Szinte itt abba is hagyhatnánk az értekezést, és hátra is dőlhetnénk: Magyarország rendben van, újra felívelő pályán vagyunk. Csakhogy hiába a mostani kedvező gazdasági adat, közgazdászok és elemzők egyáltalán nem optimisták a hosszú távú gazdasági kilátásokat illetően – az áprilisi választások előtt sem vélekedtek túl jól a felálló új kormányról –, illetve a különböző versenyképességi rangsorokban sem állunk fényesen. A mostani kedvező GDP-adat tükrében ugyanakkor elképzelhető, hogy tényleg fordulat történt, tényleg egy tündérmese a magyar gazdaság története?
Hiányoznak a magáncéges beruházások
"Úgy gondolom, hogy ez egy egyszeri, kiugró adat, 1,5-2 százalékos lehet a növekedés idén" – fejtette ki a hvg.hu-nak Elek Péter, a Dialóg Alapkezelő befektetési igazgatója. Szerinte azért is "eltúlzott" a mostani szám, mert a fogyasztás rendkívüli mélységekből kapaszkodik fel, az alacsony bázis jelentős szerepet játszik a jó adatban. A beruházások szintje is azért ugrott meg Elek szerint, mivel "rettentő sok" uniós forrást sikerült lehívni az első negyedévben, s ez a második negyedévben is folytatódhat. Ez viszont nem mehet így a végtelenségig – tette hozzá a Dialóg Alapkezelő befektetési igazgatója.
Ami viszont aggasztó Elek szerint, az a magánszektor beruházási rátája. A hosszú távú növekedés fenntarthatóságához beruházásokra van szükség a privát szektorban, ez viszont jelenleg nagyon alacsony szinten van. Aki beruház, az a jövőbe fektet be, vissza szeretné kapni azt a pénzt, amit ide hozott – tette hozzá a Dialóg befektetési igazgatója. Elek szerint az előző négy évben "összevissza szabdaltak" mindent, elbizonytalanították a befektetőket. Amíg nem lesznek beruházások, addig tartós növekedési pálya sincs. Ehhez a befektetési igazgató szerint segítséget nyújthatnának a jegybank hitelprogramjai: míg az első növekedési program viszonylag sikeresnek volt mondható, addig Elek úgy véli, a második programnál már a bankok ódzkodnak kockázatot vállalni, vagyis kevesebb hitelt helyeznek ki. Ezzel pedig bezárul a kör, ha kevesebb a hitelezés, kevesebb beruházás is valósul meg – tette hozzá. A beruházási tételt a növekedés területén borzasztóan instabilnak látja Elek Péter, így a gazdasági növekedés egyik legfontosabb eleme korántsem biztos, hogy jelentősen hozzájárul a GDP-bővüléséhez a következő időszakban.
Alacsony bázisról jövünk felfelé
"Egyrészt igen alacsony bázisról indul a magyar növekedés: mind a lakossági fogyasztás, mind a beruházások mélyponton voltak" – fejtette ki Gabler Gergely, az Erste vezető elemzője. A lakossági fogyasztás 11 éves mélypontról kapaszkodik felfelé, a beruházások volumene reálértéken pedig idén érheti el legalább a 2010-es szintet – 2008-ban majdnem 30 százalékkal több beruházás érkezett, mint 2010-ben, vagyis az akkori számoktól még bőven le vagyunk maradva.
Másfelől a nettó export az import növekedése ellenére továbbra is bővülni tudott az első negyedévben, ebben a hazai autóiparnak komoly szerepe van Gabler szerint. Az autógyártás azért is tudott komoly mértékben bővülni, mert olyan gépjárműtípusokat gyártanak Magyarországon, amelyekre jelenleg nagy a kereslet a világon. Mindent összevetve az Erste elemzője szerint az látszik, hogy a gazdaság egyik része megkezdte a talpra állást, másfelől pedig az export megugrása tudott nagymértékben hozzájárulni a jó növekedési adathoz. Egészségesebb lett ugyanakkor a GDP szerkezete, nem csak egy-egy szektor megugrása ad lendületet – tette hozzá az elemző.
Az is látszik azonban Gabler szerint, hogy a továbbiakban már ennél lassabb lehet a növekedés üteme. A második negyedévben még elképzelhető 3 százalék feletti növekedés, ám a harmadik negyedévre az Ersténél már 2 százalék körüli éves növekedést várnak, mivel akkor a tavalyi év hasonló időszakában is erőteljesebb volt a bővülés. Az idei év egészében ugyanakkor kijöhet 2,5-3 százalékos növekedés, sőt, ha a lakossági fogyasztás jobban erőre kap, úgy ennél nagyobb bővülés is elképzelhető, mivel a GDP-növekedés igen érzékeny a lakossági fogyasztásra. Ehhez azonban már a hitelezés komoly talpra állására is szükség lenne, és ez egyelőre még nem látszik a bankszektor problémái miatt.
Az tény Gabler szerint, hogy bár tavaly az állam volt felelős a beruházások egyharmadáért, az uniós pénzek lehívásának volumene csökkenhet 2015-ben, akkor ugyanis már nem hívhatók le a korábbi hétéves ciklus bennmaradt pénzei. Ám ha addigra a lakossági fogyasztás és a vállalati beruházások is magukra találnak, akkor az állam növekedésben betöltött szerepét e területek részben átvehetik. 2015-ben 2,2, 2016-ban 1,6 százalék lehet a gazdasági növekedés üteme az Erste vezető elemzője szerint, ez ráadásul nem csak amiatt lesz alacsonyabb, mivel kevesebb uniós pénzt tudunk lehívni, hanem amiatt is, hogy már magasabb bázishoz viszonyul majd az akkori növekedés.
Az Erste elemzője emellett hangsúlyozta, hogy a magyar potenciális növekedés üteme 1 százalék alatti, a jegybank is 0,8 százalékot becsült legutóbbi inflációs jelentésében. Vagyis hosszú távon nem vagyunk képesek komolyabb bővülésre, pedig felzárkózó országként Gabler szerint arra lenne szükség, hogy például 10 évig éves szinten 3-4 százalékkal növekedjünk. "Erre volt is példa Magyarországon a kilencvenes évek közepétől, ám most még úgy fest, ilyennel nem igazán lehet számolni" – tette hozzá az Erste elemzője.
Idén és jövőre meglehet a 2,5 százalékos plusz
A befektetői várakozásokhoz képest plusz 1 százalékos növekedés részleteit még nem ismerjük, ám az látszik, hogy az uniós pénzek gyorsított felhasználása növelte a beruházásokat, emellett pedig az autóiparban is komoly bővülés volt – mondta Samu János, a Concorde makroelemzője. Samu hangsúlyozta, hogy a lakossági fogyasztásra vonatkozó adatokat lesz majd érdemes figyelni, mivel esetleges bővülése megerősítheti az éves szinten 2,5-3 százalékos növekedési várakozásokat.
| Mi volt még a tündérmesében? |
| Matolcsy CNN-es interjújában a tündérmese, sikersztori részének tekintette még a költségvetés állapotát (ami a lezárt években azért rendben volt), illetve az új munkahelyeket is. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a költségvetés hiánya az utóbbi időszakban bőven a bűvös 3 százalék alatt maradt, tavaly ki is kerültünk az uniós túlzottdeficit-eljárás alól. Ezt ugyanakkor csak sorozatos kiigazításokkal sikerült elérni, folyamatosan érkeztek a kormányzati megszorító csomagok (melyek döntően a vállalatok terheit növelték). Az új munkahelyekkel kapcsolatban pedig hozzá kell tenni, hogy új munkahelyek leginkább a közmunkaprogramoknak köszönhetően jöttek létre, a foglalkoztatottság is emiatt bővült jelentősen (illetve a kivándorló magyarok is javítják a statisztikákat). |
A Concorde makroelemzője emellett kiemelte, hogy a magyar gazdaság nem igazán tud eltérni az európai fősodortól, mivel hazánk számára fontos az export, így ha az uniós piacokon kedvezőek maradnak a gazdasági folyamatok, akkor nálunk is folytatódhat a kivitel bővülése. Ha azonban ez nem így lesz, akkor a magyar növekedés is lassulhat. A 3,5 százalékos növekedést illetően így sok a kérdőjel, a 2,5 százalékos idei és 2015-ös GDP-növekedés ugyanakkor összejöhet Samu szerint. Hozzátette: a beruházások összetételében jelentős részt képviselnek az uniós pénzekből finanszírozott fejlesztések, a gyorsított felhasználás ugyanakkor az idei második félévben már lassulhat, és jövőre is kevesebb pénz juthat Magyarországra. Emellett a hosszú távú növekedés alakulásában még a feldolgozóipar, illetve a szolgáltatási szektor teljesítményének alakulása adhat támpontot a növekedés tartósságára.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
