Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Az érdeklődők 29, egyenként 1000-1600 négyzetkilométeres lelőhely feltárására jelentkezhettek, az Adria-tenger Horvátországhoz tartozó északi részén nyolc, középen és a déli részeken pedig 21 lelőhelyre.
Ivan Vrdoljak gazdasági miniszter hétfőn közölte, hogy a hat pályázat alapján az év végére választják ki a nyerteseket és jövő év tavaszán tervezik aláírni a koncessziós szerződéseket. Azt nem árulta el, hogy mely cégek adtak be ajánlatot, mindössze annyit mondott, hogy elégedettek, "nagy, komoly társaságok" pályáztak.
Horvát sajtójelentések a nemzetközi tender iránt 40 cég mutatott érdeklődést, köztük az amerikai Exxon és a Chevron, a holland-angol Shell, az orosz Gazprom és a Lukoil, a francia Total, a magyar Mol érdekeltségébe tartozó horvát Ina és a német RWE.
A horvát kormány arra számít, hogy a következő öt évben a feltárási tevékenységek során mintegy 2,5 milliárd dollárnyi befektetés valósul meg az immár hat éve recesszióban lévő országban. A feltárási koncessziókat öt évre ítélik oda, egy év hosszabbítási lehetőséggel, a kitermelésre pedig 25 évet engedélyeznek.
Előzetes adatok szerint valószínűbb, hogy északon inkább nagyobb földgáz-, míg délen, ahol mélyebb a tenger, nagyobb kőolajtartalékot rejt a föld mélye.
Helyi környezetvédelmi csoportok élesen tiltakoznak a szénhidrogén-lelőhelyek kiaknázása ellen, mondván, hogy a fúrások tönkretehetik az Adriai-tengert és kárt okozhatnak a turizmusnak. A kormány válaszában közölte, hogy a koncessziós engedélyeket megszerző társaságoknak a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat kell betartaniuk.
A zágrábi kormány azt szeretné, hogy Horvátország Délkelet-Európa energetikai központjává váljon. Az adriai olaj- és gázlelőhelyek feltárásának és kitermelésének projektje a tervezett Adria-Jón gázvezetékkel és cseppfolyósgáz-terminállal együtt kiemelkedően fontos tényező az európai energiabiztonság szempontjából Zágráb szerint.
