Két és fél hónappal a Hungária Értékpapír Zrt. rendőrségi lerohanása, két irányítójának és további két alkalmazottjának letartóztatása után, május 19-én hajnali fél hatkor tartottak a nyomozók házkutatást M. Ádám, a brókercég korábbi operatív igazgatója és édesanyja lakásán. A botrány kipattanása után a felmondását benyújtó M. Ádámmal több, mint négymilliárd forintos sikkasztás gyanúját közölte a rendőrség: szerintük ő adott utasítást arra, hogy a Hungária meg nem nevezett üzletkötői az ügyfelek tudta és beleegyezése nélkül eladják négy exkluzív ügyfél állampapírjait, s a pénz nagyobbik részét értéktelen, Hungária Gold kötvényekbe forgassák át. (A Hungária Értékpapír körüli fejleményeket itt olvashatja összegyűjtve.)

Százmilliókat és milliárdokat bukhattak városok

A rendőrségi számvetés alapján a legnagyobb károsult Százhalombatta önkormányzata, amelynek 2,2 milliárd forintját csoportosította át önkényesen a Hungária. Fót és Alsónémedi 1-1 milliárdját veszítette el, míg az agrártárcához tartozó TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. több mint 600 milliója után fut. Dobos Ágnes, Százhalombatta városházi szóvivője pénteken a HVG-nek annyival árnyalta a képet, hogy 200 milliójukat „számlapénz” formájában megtalálták, így azt a Hungária felszámolójától vissza fogják kapni.

Mindehhez képest csekélység a gyanúsításban 40 millióval szereplő ötödik ügyfél, Ceglédbercel önkormányzatának vesztesége, amely egyébként a legrégebben, 2003-ban kötött szerződést a Hungáriával. Utóbbitól 30 millió forintot egy jogosulatlan pénztári kifizetés formájában emelt le a Hungária még 2010-ben – a jelek szerint öt éven át titokban tarthatták a csalárdságot. Az exkluzív károsulti körből csak Fót és a TIG adott felhatalmazást a Hungáriának arra, hogy állampapírokon kívül mást, például vállalati kötvényeket is vásárolhat nekik, ám az egyes ügyletekre nekik is konkrét megbízást kellett volna adniuk. Sajátos, a simlisséget segítő megoldás volt az is, hogy az ügyfeleknek nem rendszeresen, hanem kérésre, alkalmanként küldtek ki vagy adtak át helyben egyenlegértesítőt.

MTI / Szigetváry Zsolt

Vádalkuban reménykedve valaki ellene vallott - gyanítja

„A Hungáriánál folyó kettős könyvelésre védencem ugyanúgy nem látott rá, mint ahogyan a céget folyamatosan ellenőrző felügyelet sem. Konkrét üzletkötésekkel nem foglalkozhatott, nem is tudott azokról, sőt bármilyen átutalást is csak egy másik aláíróval közösen indíthatott” – szögezte le a HVG-nek Pál Helga ügyvéd. A céghez 2001-ben igazolt és 2011-ben igazgatóvá kinevezett M. Ádámot arra kérte fel a Hungária két tulajdonosa és fővezére, S. István és K. Lászlóné, hogy ő tartsa a reprezentációs kapcsolatokat a kiemelt ügyfelekkel, az önkormányzatokkal és állami cégekkel. Felmérte az igényeiket, ajánlatokat is küldött nekik, de az azokból kiválasztott konkrét értékpapír-vásárlásokat már nem vele egyeztették.

A Hungária Értékpapír és az egész cégcsoport (így a saját kötvényeket kibocsátó társaságok) két tulajdonosa, S. és K.-né viszont aktívan részt vett a kiemelt ügyfelek portfoliójának a menedzselésében, az előbbi Budapesten, az utóbbi Cegléden. M. Ádám feltételezése szerint azonban nem ők vallottak ellene, hanem – talán valamiféle vádalkukban reménykedve – olyasvalaki, aki benne volt a konkrét, törvénytelen üzletkötésekben. Hogy a rendőrség az elmúlt tíz hétben kit hallgatott ki, arról nincs sok információ, az viszont kiszivárgott, hogy tanúként meghallgatták Gy. Zsanettet, S. István és K. Lászlóné személyi asszisztensét, akinek a háttérműveleteket (elszámolást, könyvelést) végző részlegre is rálátása volt.

A bíróság többek között azzal indokolta M. Ádám előzetesbe tételét, hogy neki és édesanyjának annyi a vagyona (amit egyébként zároltak), hogy abból megszökhetne. Pál Helga szerint ez nonszensz, hiszen megtehette volna eddig, a zár alá vétel előtt, e helyett OKJ-s képzésen agrárismereteket tanult, mert megcsömörlött a pénzügyektől és gazdálkodni akar. Fő érvként azonban az ügyvéd azt hozta fel az előzetessel szembeni fellebbezésében, hogy a sikkasztásra egyetlen bizonyítékot sem tudott felhozni a nyomozó hatóság, s védence minden egyes gyanúpontra még a letartóztatása napján, azonnal, hatórás vallomásában részletesen reagált.

Úgy tűnik, a rendőrség eleve eldöntötte, hogy nem mérlegeli a vallomásban elmondottakat, mivel azonmód, a jegyzőkönyv lezárásakor közölték, hogy a bíróság mikor dönt az előzetesről. Vagyis előre kitűzették a tárgyalás időpontját, ami a büntetőeljárásban meglehetősen szokatlan. Közben S.-t, K.-nét és a két másik, velük egyszerre letartóztatott munkatársat (egy pénztárost és egy belső ellenőrt) csupán egyetlen, 300 milliós jogosulatlan pénztári kiutalással gyanúsítják, a milliárdos sikkasztásban bármilyen részvételt egyiküknek sem róttak még fel. Az ominózus, a ceglédi központban végrehajtott pénztári művelettel egy ismert – többek között ingatlan-fejlesztésekben érdekelt és önkormányzatokkal is dolgozó – vállalkozót rövidítettek meg (aki szintén VIP-es lehetett, mert S. a börtönből, a saját, zárolt vagyonára jegyeztetett be a javára jelzálogjogot), ám hogy, hogy nem, ezt épp aznap sikerült elkövetniük, amikor az MNB ellenőrei váratlan helyszíni vizsgálatra toppantak be.

Svájcban a hungáriások pénze?

Segélykiáltó levéllel fordult május végén a Hungária Értékpapír Zrt. 500, zömmel ceglédi és környékbeli károsultja által alkotott Befektetési Érdekérvényesíti Szervezet (BÉSZ) Orbán Viktor miniszterelnökhöz, Áder János köztársasági elnökhöz, a pártok vezetőihez, az Országgyűlés tisztviselőihez, valamint bírósági, ügyészségi és rendőrségi vezetőkhöz, közreműködésüket kérve körülbelül 15 milliárd forintnyi káruk enyhítésében. (A BÉSZ egy tíz éve működő egyesülethez, a Szakszerűségért Egymásérthoz csatlakozva látja el a károsultak érdekképviseletét). Szerintük ugyanis – hiába terjesztették ki a minap törvénymódosítással a bűncselekménnyel megrövidített befektető-ügyfelek javára zárolható vagyonok körét – a Hungária és a köréje felépült cégcsoport két tulajdonosa, S. István és K. Lászlóné külföldre menekített vagyona kicsúszhat a kezük közül. Ismereteik szerint a pénzek egy része – egy német ingatlanfejlesztő társaság közbeiktatásával – Svájcban landolt, de azt már nem tudják, hogy pontosan hol, épp ennek a felderítését várnák a nyomozó hatóságoktól.

Orosz Pál, a BÉSZ elnöke a levélben azzal a jól értesültségét bizonyító adalékkal érvelt, hogy S. Svájcból akarta visszapótolni az ominózus 300 millió forintot, aminek a jogtalan felvételével gyanúsítják, de már nem volt rá ideje. Orosz meggyőződése, hogy a pénz Svájcból nem utazhatott tovább egzotikus helyekre, mivel a két brókervezetőre váratlanul csaptak le a rendőrök, nem hagyva nekik hosszú heteket kusza ügyeik elsimítására, mint tették azt a Buda-Cash vagy a Quaestor esetében.

„Én voltam az első ügyfél, akit a Magyar Nemzeti Bank meghallgatott. S.-ék letartóztatásának a másnapján felhívtak, hogy azonnal menjek be és mondjam el, amit tudok a cégről” – mesélte Orosz a HVG-nek. A mérnök-közgazdász vállalkozó egyik érdekeltsége, az általa ügyvezetett ceglédi Tetthely Mérnöki Iroda Kft. több százmillió forintot fektetett be a Hungáriánál állampapírokba. Orosz a jegybanki meghallgatásakor még nem tudta, hogy a számlájuk mínuszban van. „Meglepő módon hozta később a rossz hírt a tudomásomra a felügyeleti biztos – emlékezett vissza a HVG-nek –, felhívott, és azonosító adatnak a mobiltelefonom titkos kódját kérte, még szerencse, hogy eszembe jutott.” A mobilok kódját elvileg senki, még a szolgáltató sem tudhatja. A pénzügyi ügyfelek telefonos azonosítására három különböző személyes – jogszabályban rögzített – adatot szoktak használni, például az édesanya nevét, a születési időt és a helyet.  A HVG érdeklődésére az MNB egyelőre nem adott magyarázatot arra, hogyan s milyen okból fordulhatott ez elő, s arra sem, hogy a jegybank alá tartozó Pénzügyi Stabilitási Nonprofit Zrt. által alkalmazott felügyeleti biztosok és pénzügyi felszámolók eljártak-e így más esetekben is.

A ceglédi Tetthely Kft. esetére a rendőrség is felfigyelt. Legalábbis erre enged következtetni, hogy M. Ádámnak, a Hungária sikkasztással gyanúsított, a minap előzetesbe vetett korábbi operatív igazgatójának első kihallgatásakor nekiszegezték a kérdést, hogy mit tud róla. Nem tudott semmit, s Orosz is azt állította a HVG-nek, hogy M. Ádámmal sosem találkozott, az egyes értékpapír műveleteket nem vele beszélte meg. Orosz szerint azért is figyelnek külön rájuk, mert a BÉSZ képviseletében bement a készenléti rendőrségre, és elmondta mindazokat az információkat, amelyeket az érdekvédelmi szervezet tagjaitól és az általuk felkért szakértők „magánnyomozásaiból” összeszedtek – már csak ezért is hiányolja a hatékonyabb fellépést a vagyon visszaszerzéséért.

Az egyesületbe tömörült károsultak egy része egyébként azok közül kerül ki, akiket a Cegléden és vidékén közismert K. Lászlóné által toborzott, s akik a szintén a két Hungária-tulajdonos által gründolt Biztonság-Trade Kft.-nek adták kölcsön a pénzüket extrahozamra. Az engedély nélküli bankolásban forgó milliárdok egy része, legalábbis a HVG-hez több forrásból eljutott információk szerint, lehet, hogy sosem szerepelt az érintettek adóbevallásaiban, ezért – akár megtérül valami a kárukból, akár nem – alighanem számíthatnak az adóhatóság érdeklődésére.