Pár héten belül nagytakarítás lesz az adóhatóság vezetőségében, miután a szervezetet begyűrték a kormány alá. Az átalakítással megbízott Tállai András nem számol majd az elnöki jogkört jelenleg gyakorló elnökhelyettes, Varga Árpád munkájával, és úgy tudjuk, egy másik elnökhelyettes is szedheti a sátorfáját, de akár 160 vezetői pozíció is megszűnhet, ezért óriási a feszültség és a bizonytalanság a hatóságnál. Az átalakítás célja, hogy hatékonyabb és kevésbé bürokratikus adóhatóság jöjjön létre.

Sokan megrettentek, mert a kormány kötelezővé tenné az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, hogy járadékot kínáljanak nyugdíjba lépő tagjaiknak. Ezt már most is teljesíti a piac, de - a magánnyugdíjpénztárak négy évvel ezelőtti bedarálása után talán érthető, hogy - felütötte a fejét a félelem az újabb beavatkozás miatt, és azért, mert esetleg a történet vége az egyösszegű kifizetések tilalma lesz. A most tervezett változtatásban ez nincs benne, de egyértelmű, hogy a kormány és a Magyar Nemzeti Bank jobban örülne, ha többen választanák a pénztári járadékot. A pénztártagok többsége viszont pontosan ezt nem szeretné.

Azok után, hogy az elmúlt héten két kérdéskörben is uniós vizsgálat indult az új paksi atomerőmű-építési projekttel kapcsolatban, és Brüsszelből melegen ajánlják az előkészítési munkálatok azonnali leállítását, csütörtökön újabb "atombomba" robbant. Jávor Benedek uniós parlamenti képviselő a blogján kiposztolta a Brüsszelben, az Európai Bizottságnál lévő paksi paksaméta főbb megállapításait. Jávor az iratok átolvasására hivatalos engedélyt kapott – mint ismeretes, idehaza az ugyanezt célzó próbálkozásai nem jártak érdemi eredménnyel. Jávor így láthatta a magyar kormány által titkolt EB-levelezést, az egyre terebélyesedő ügyben a Bizottság hivatalos kérdéseit, az azokra adott magyar válaszokat, valamint a Bizottságnál lévő belső feljegyzéseket is, összesen 200 oldal dokumentumot. Az uniós képviselő ezek alapján kilenc – egyenként is akár a beruházás egészét megkérdőjelező – tételben foglalta össze a látottakat. A paksi beruházáshoz tartozik, hogy mindeközben az Energiaklub másodfokon is pert nyert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (MNV) szemben, így jogerős ítélet mondja ki, hogy az MNV-nek nyilvánosságra kell hoznia a Paks II Zrt. felvásárlásáról szóló, eddig titkolt szerződést is. És az is, hogy az Adatvédelmi Hatóság hivatalos vizsgálatot indított a Paks II. titkosított szerződései ügyében.

Nagy ötlettel álltak elő a szocialisták: fizetésemelésről szóló aláírásgyűjtési kezdeményezésük kissé komolytalan, miközben a közszféra béremelésének követelése aktuális és jogos. A magyar államot működtetők évek óta nagyon keveset keresnek, aminek következményeit a romló közoktatásban, a közegészségügyben és a közpolitika riasztó állapotában, a közszolgák külföldi munkavégzésében, majd kialvatlanságában láthatjuk viszont. Akkor kerülhet lépéskényszerbe a kormány, ha sok tíz-, de inkább százezer ember írja alá az íveket demonstrálva, hogy nemcsak a közszolgák kérnek maguknak több pénzt, hanem a versenyszektorban dolgozók szerint is tarthatatlan a mostani állapot. A kormány azonban már nekikezdett a bérrendezésnek - leszeletelve ágazatokat, azokon belül pedig munkaköröket.

Közeli hozzátartozó helyett a közös háztartásban élő hozzátartozó kifejezés került be a közbeszerzési összeférhetetlenségről szóló jogszabályi passzusokba. A változtatást – amelyet az Átlátszó szúrt ki – a NAV átalakításáról szóló törvénymódosításban rejtették el. A módosítás azt jelenti, hogy ezentúl például elindulhatnak és nyerhetnek is közbeszerzésen például Orbán Viktor hozzátartozóinak cégei is, feltéve, hogy ezek a hozzátartozók nem élnek egy háztartásban a kormányfővel. Hasonló elbírálás alá esnek az államfő, a miniszterelnök-helyettes, a miniszterek, az Országgyűlés és a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy a NAV-elnök, valamint a pályázat kiírásában részt vevők rokonainak cégei is. A módosítás ráadásul már visszamenőleg, november 1-től hatályba is lépett. Így a pályázatok kiíróin kívül jószerivel bárki könnyen hozzáférhet nagy tömegű közpénzhez. A kormány olvasatában a módosítás persze ellenkező hatású, szerintük szigorítottak.

Mentesülnének a kiskereskedelemben tervezett kötelező foglalkoztatási kvóta alkalmazása alól azok a nagyáruházak, amelyekben a vásárlók kiszolgálására alkalmas csemegepultokat tartanak fenn. Ez azt jelentené, hogy a 400 négyzetméteresnél nagyobb boltokat üzemeltető vállalatok közül csak az önkiszolgáló jelleggel működő diszkontláncokra vonatkozik majd a szigorítás. Ezek számára előírnák, hogy a nyitvatartási időben hetven négyzetméterenként legalább egy olyan dolgozónak kell az eladótérben tartózkodnia, aki kereskedelmi tevékenységet folytat.

A Facebook alapítója "az emberiség érdekében" lemond a családja birtokában lévő Facebook-részvények 99 százalékáról. Mark Zuckerberg és Priscilla Chan a váratlan lépést egy nyílt levélben jelentette be, amit Max Chan Zuckerbergnek, most megszületett első gyermeküknek címeztek. Zuckerberget azonban kritikusai betámadták, mondván, a jótékonykodással csak a nyereségadóból szeretné leírni az összeget. A Facebook alapítója reagált a kritikus hangokra, hogy miként tervezi az adományozást és a jótékonykodást adózás mellett. Magyarázata szerint azzal, hogy nem egy alapítványhoz, hanem egy gazdasági társasághoz forgatja át vagyonát, már önmagában meggátolja, hogy leírhassa az összeget az adózás során. Azzal, hogy a vagyon a részvénypiacról átkerül a társasághoz, sokkal nagyobb mozgásterük lesz a kitűzött célok finanszírozására. Leszögezte, hogy a családi társaság is fog nyereségadót fizetni, ha értékesítette a részvényeket.

A hét képe:

Loptak - lényegében ezt írta válaszában Polt Péter arra a hivatalos kérdésre, igaz-e, hogy a Questor-ügyben egyesek pénzt vettek ki a befektetők pénzén hizlalt alapból

MTI / Beliczay László