Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A bizottság 2015 márciusában indított mélyreható vizsgálatot a 2014 júniusában bevezetett reklámadó miatt, főleg azért, mivel a magas bevétellel rendelkező társaságokat 50 százalékos adóteherrel sújtották, miközben a kisebb cégeknél jóval kisebb, akár 0 százalékos kulcsot állapítottak meg. Amiatt is vizsgálódtak, hogy a törvény szerint az előző évben, 2013-ban veszteséges cégeknek kevesebb adót kellett fizetniük.
A most kiadott közlemény szerint mindkét gyanút igazolták a testület versenyjogászai. Emiatt az Európai Bizottság határozata arra kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014-es reklámadó-törvényen vagy annak uniós kérésre már tavaly módosított változatán alapuló indokolatlan megkülönböztetést a vállalatok között, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.
A reklámadóval kapcsolatos vizsgálat nem egyszerű eljárás volt, a bizottság azt is megtiltotta 2015 tavaszán, hogy beszedjék az adót. Ezt követően, bizottsági nyomásra módosította a parlament a törvényt, amely ugyan kisebb eltérésekkel – a reklámból származó bevétel 0 és 5,3 százalék közötti sávban –, de fenntartotta a progresszivitást.
A bizottság szerint ez „a helyes irányba tett lépés” volt, de oszlatta el teljes mértékben az aggályait. Különösen, hogy a módosítás lehetővé tette a cégeknek, hogy maguk döntsék el, az új vagy a régi szabályok szerint fizetik az adót. Brüsszel azt sem vette jó néven, hogy a törvény módosítását úgy vezették be, hogy arról nem értesítette a kormány a bizottságot, és nem is konzultáltak vele előzetesen.
Mindenki fizet
A magyar hatóságoknak most a Bizottság határozatában meghatározott módszertan alapján meg kell állapítaniuk az egyes vállalatok által visszafizetendő adó pontos összegét (ha vannak ilyen összegek). A vállalatok elkerülhetik a visszafizetést, ha Magyarország igazolja, hogy a kapott előny megfelel a de minimis rendelet kritériumainak.
Az EU-ban a közvetlen adóztatás tagállami hatáskörbe tartozik, így Brüsszel nem is magát a közterhet kritizálta most sem, hanem a megkülönböztetést. Azok, akiknek jóval kevesebbet kellett befizetniük, az uniós logika szerint jogosulatlan előnyhöz jutottak a többiekkel szemben. A bizottság azt a passzust is jogsértőnek tartja, amely alapján az elhatárolt veszteséget le lehetett vonni az adóköteles reklámbevételből.
A kormány kitart
A magyar kormányt nem győzte meg a bizottsági állásfoglalás. A Nemzetgazdasági Minisztérium azt közölte: hazánk még a Brüsszel kérésére sem fog visszamenőlegesen semmilyen közterhet elkérni a reklámadó-mentességben részesülő kisvállalkozóktól.
„A kormány elkötelezett a reklámadó szabályainak megtartása mellett, és mindent elkövet azért, hogy megvédje azt az innovatív magyar kezdeményezést, amellyel a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó” – áll a tárca közleményében.
Ez a Google-adóként emlegetett javaslat a tavaszi adócsomaggal került be a törvénybe, és a bizottság vizsgálatában nem is foglalkozott vele. A HVG-nek akkor több szakember bírálta a jogszabályt, mondván a digitális reklámpiac egyre nagyobb szeletét kihasító Google-t vagy a Facebookot ezzel aligha bírják rá a rájuk eső reklámadó megfizetésére, ám jóhiszemű kis cégeket nehéz helyzetbe sodorhatnak azzal, hogy „becsült adóként” jelentős adót állapítanak meg náluk.
