Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Majdnem depressziós lettem. Gyorsan állás után néztem. Csinálnom kellett valamit, hogy az életemnek legyen valamiféle struktúrája! A példa nem egyedi. Mark Zuckerberg, a Facebook alapító elnöke már régóta dollármilliárdos, de eszébe sem jut, hogy le is állhatna. Jeff Bezos, az Amazon főnöke ugyanígy van ezzel. Warren Buffett, akit az Egyesült Államok legéleseszűbb befektetőjének tartanak, nyolcvanon túl sem lazít. Ugyanígy Soros György, aki már 86 éves, és most Davosba is elmegy a világgazdasági fórumra. Ott találkozhat Jack Mával, az Alibaba alapító elnökével. A dollármilliárdos kínai vállalkozó már nem operatív főnök, de utazó nagykövetként képviseli cége és hazája érdekeit. Legutóbb Donald Trumppal találkozott, aki maga is elmúlt hetven.
A pénz egyáltalán nem játszik olyan nagy szerepet az életben, mint hisszük – ezt állapította meg Floridában egy egyetemi kutatócsoport. Bár sokan sóhajtoznak a munkahelyen, hogy amint nagy pénzhez jutnának, akkor eszükbe sem jutna tovább dolgozni, de a valóságban ez nem így van. Az emberek többségének a munka egyfajta önmegvalósítást jelent. Nem beszélve arról, hogy a társas kapcsolatok jelentős része is a munkahelyhez kötődik. Arról nem is szólva, hogy akinek sok pénze van, az gyakran szeretné befolyásolni a világot. Egyfajta vezető szerepre tart igényt – magyarázzák a szakértők a BBC összeállításában.
A társadalmi szerepek ugyanis a munkához kötődnek. Ha valaki nem dolgozik, akkor könnyen kikerül a társadalmi életből. Ezért van az, hogy a gazdag emberek többsége tovább dolgozik akkor is, ha már régen nincsenek anyagi problémái. Meg persze fontos a verseny is: majdnem mindenki méri magát valakihez. Ebben a versenyben senki sem marad le szívesen még akkor sem, ha dollármilliói vannak a bankban – összegzi a tanulságot a BBC összeállítása.
