Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Más állami szervezetek vezetői a Top 20-ba sem férnének bele az MNB fizetési listáján, a minisztereket, sőt a miniszterelnököt is már szinte megsajnáljuk, ha a jegybank vezetőihez hasonlítjuk a bérüket.
Havi hárommillió forintos fizetést kap Parragh Bianka, a kamarai elnök Parragh László felesége, miután kedden beválasztották a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsába. A jegybank igencsak bőkezű, amikor a vezetői béreiről van szó: legalább húsz olyan vezetője van, aki minimum hárommillió forint bruttó fizetést kap. Ők sokkal jobban keresnek, mint az Állami Számvevőszéken vagy az ügyészek közül akárki, a kormány tagjairól már nem is beszélve.
Pedig a Monetáris Tanács kilenc tagjáról valószínűleg sokan nem tudják, hogy kicsodák, nem gyakran szerepelnek a médiában, de a legtöbb embernek arról sincs sok sejtése, hogy valójában mi is a testület tagjainak feladata. Persze ettől még fontos a munkájuk: ők döntenek az alapkamatról, valamint a kormánnyal közösen meghatározzák az inflációs célokat. Hacsak nem történik valami extrém esemény a gazdaságban, havonta kétszer ülnek össze. A testületben Matolcsy György jegybankelnök és a három alelnöke is tag, ők ezért külön juttatást nem kapnak.
Sajnálni persze nem kell Matolcsyt, aki így is az ország legjobban fizetett állami tisztviselője: az MNB elnökeként tavaly óta havonta ötmillió forintot kap. A parlamenten 2016-ban ugyanis átnyomtak egy váratlanul beadott kormánypárti javaslatot, amivel megduplázták a jegybank vezetőinek fizetését. Az MNB három alelnöke Matolcsy fizetésének 90 százalékára, 4,5 millió forintra jogosult havonta. A jegybank hat ügyvezető igazgatója, köztük a legfőbb ügyész felesége, Polt-Palásthy Marianna ennél is többet, havi bruttó 4,95 millió forintot keres.
A jegybank mellett felügyelőbizottság is dolgozik, ott az elnök 3,5, a többi tag pedig 3 milliót kap havonta. Ezt a testületet Papcsák Ferenc, Zugló volt fideszes polgármestere vezeti. Az MNB legutóbb az ősszel adott ki adatokat, azokból kiderült: az ott foglalkoztatottak havi átlagos alapbére 795 ezer forint volt.
Nem vesződnek sokat a számokkal |
Az MNB elnökének adott fizetés abban is látványosan eltér sok más állami tisztviselő béreitől, hogy a konkrét összegét önállóan, forintra pontosan rendezte a törvény. Más szerveknél általában azt adták írásba, hogy a miniszterek vagy épp államtitkárok fizetésének hány százaléka jár az ottani vezetőknek, de olyanra is láthatunk példát, hogy azt határozzák meg, a minimálbér hányszorosa jár a szervezet irányítóinak. Az MNB-nél nem vesződtek ilyesmivel: akármi is történjen máshol, a jegybankelnök havonta 5 millió forintja fix, a többieké pedig ennek előre meghatározott százaléka. |
Azzal, hogy Polt-Palásthy Marianna az MNB-nél kap majdnem ötmilliós fizetést, a Polt család számít a legjobban fizetett állami dolgozó házaspárnak. Polt Péter legfőbb ügyészként nagyjából havi 1,5 millió forintot kap – a legfőbb ügyész fizetését úgy rendezték, hogy pontosan annyi legyen, mint amennyi a Kúria elnökének jár, ez pedig a köztisztviselői alap 39-szerese.
Polték havi közös 6,5 millójukkal nagy versenyben utasították maguk mögé Matolcsyékat. A jegybankelnök havi ötmilliós fizetése mellett semmi más jövedelmet nem írt be a vagyonnyilatkozatába, felesége, Matolcsy Gyöngyi (akit azzal vádoltak meg, hogy a férjének a strómanja) pedig balatonakarattyai polgármesterként havi 299 ezer forint bruttó fizetést kap. Ezen kívül a tavalyi vagyonnyilatkozata szerint még ő volt a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet Kft. egyetlen alkalmazottja – a cég tulajdonosa Matolcsy György, aki a feleségének mindössze havi bruttó 175 ezer forintos fizetést adott.
A feleségnél jóval jobban keres Vajda Zita, a jegybankelnök új barátnője, igaz, épp tegnap derült ki, hogy megszűnt egy állása, így már csak kettő maradt. Az egyikért járó juttatás nem ismert, a másikért havi bruttó 600 ezer forint jár.
A Parragh házaspár pontos fizetéséről nem tudunk részletes adatokat, azzal, hogy Parragh Bianka most havi hárommilliós juttatást fog kapni, a legjobban kereső párok közé repíti őket. Parragh Lászlóról a nyilvános adatok alapján tudjuk, hogy csak a Mol igazgatótanácsában végzett munkájáért tavaly csaknem 1,2 millió forintot, a részvények után pedig 1,1 milliót kapott havonta.
Szegény Orbán Viktor, szegény miniszterek
Az állami vezetők fizetése az elmúlt években szállt ilyen magasságokba. 2010-ben, a második Orbán-kormány hivatalba lépésekor az első intézkedések között kétmillió forintos bérplafont vezetett be a költségvetési szférában. A miniszterelnök akkor igazságtalanságként és pazarlásként említette, hogy vannak olyan vezetők is, akik havi bruttó 4-5 vagy akár 7 millió forintot keresnek. A legnagyobb pazarlésként Simor András akkori jegybankelnök havi 8 millió forintos fizetését emlegették. Matolcsy kétmillió forint alatti fizetéssel kezdte az MNB-elnöki munkáját, innen vitték fel már ötmilliósra a havi bérét.
Persze már az eredeti törvény alól is többen kaptak felmentést, majd évről évre kiderült, hogy volt, aki ennél többet vitt haza. Végül a kormány 2015-ben adta fel a bérplafont. Erről Domokos László ÁSZ-elnök akkor azt mondta: a piaci viszonyokhoz igazodó javadalmazási rendszert kellett kidolgozni, hogy jól működjenek az állami szervek.
A kormány tagjai mindenesetre még mindig kevesebbet kapnak. A miniszterelnök a hivatalos adatok szerint havi 1,5 millió forint fizetésre jogosult, ezen kívül parlamenti képviselőként 224 ezer forint jár neki. A minisztereknek havonta 1,1 millió forint jár, illetve amelyikük parlamenti képviselő, szintén felvehet még 224 ezret.
Fizet annyit az állam, mint amennyit a piacon adnának |
Az állami vezetők fizetései a magánszférában sem számítanak rossznak. Az OTP következő közgyűlésén például arról dönthetnek, hogy a felügyelőbizottság elnöke 2017-re havi bruttó 2,4 millió, alelnöke 1,9, a többi tag pedig 1,7 milliót kapjon. A Mol igazgatóságában elfoglalt helyért Hernádi Zsoltnak havi bruttó 2,1, Csányi Sándornak 2,7, az ott is dolgozó Parragh Lászlónak pedig 2,3 millió forint havonta a bruttó bére és a részvényeihez kapcsolódó készpénzjuttatása összesen - ez azonban csak az igazgatósági tagság után járó pénzük. |
A gazdaság jó teljesítményéért leginkább az Állami Számvevőszéknél szurkolhatnak. Ott az elnök fizetését úgy határozzák meg, hogy megnézik, mennyi volt a havi átlagos bruttó fizetés az országban, majd azt megszorozzák kilenccel, tehát Domokos László idén 2,36 millió forintot kap havonta. Az alelnököknek a bruttó átlagfizetés 7,5-szerese jár. Ebből nem csak az az érdekes helyzet adódik, hogy ÁSZ-elnöknek lenni jövedelmezőbb, mint miniszterelnöknek, hanem az is, hogy a minimálbér emelésével nagyon jól járhatnak a számvevőszék vezetői is. Idén januárban, miután felemelték a minimálbért és a szakmunkások bérminimumát, az átlagfizetés 10 százalékkal nőtt – ha ez az adat ilyen marad majd az egész évben, akkor súlyos százezrekkel kaphatnak jövőre többet a számvevőszék vezetői.
És ez még mindig rossz fizetésnek számít ahhoz képest, amit az állami cégek vezetői kaphatnak. Az ottani fizetéseket 2016-ra emelték meg csendben: a menedzsmentek több tagja akár két és félszeres fizetésemelést is kapott akkor. Egy korábbi határozatban három nagy kategóriába sorolták az állami cégeket. Az elsőbe a pénzügyi szektor szereplői kerültek – ők kaphatják a legmagasabb, havi bruttó ötmilliós fizetést. Ez magyarázhatja, hogy a nem épp pénzügyi cégnek számító Magyar Posta is bekerült ebbe a körbe, majd később meglepetésszerűen a Szerencsejáték Zrt.-t, a MÁV-ot, az MVM-et és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt is áttették ide. A második körben az energiaszolgáltatók és a kiemelt stratégiai jelentőségű cégek állnak, ahol havi kétmillió forint bruttó járhat, a harmadik, az „egyéb társaságok” kategóriában pedig egymilliós lehet a legmagasabb fizetés.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.