Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Úgy teszi közzé holnap az agrártárca az élelmiszerbotrány miatt indított átfogó vizsgálat eredményeit, hogy a tesztek elvégzését felügyelő hatóságnak még csak most készül jogosultságot adni ilyen ellenőrzések elvégzésére - tudta meg a hvg.hu.
Csak ezután kaphat törvényi felhatalmazást az élelmiszer-biztonsági hatóság arra, hogy összehasonlító termékteszteket végezzen – derül ki a hvg.hu birtokába került előterjesztésből. A földművelésügyi miniszter által jegyzett, nem nyilvános dokumentum ráadásul egészen friss: március 26-án, vagyis múlt vasárnap készült, a kormány még nem tárgyalta meg és tárcaközi egyeztetésen sem járt.
Ehhez képest az agrártárca vezetői holnap délelőtt már sajtótájékoztatón ismertetik a „kettős mérce jelenség feltárása érdekében” mintegy száz termék „átfogó ellenőrzésének” az eredményét. Az előterjesztés azonban rávilágít arra, hogy az illetékes Nébihnek nincs is jogosultsága ennek az ellenőrzésnek az elvégzésére.
A Nébih ellenőrzési hatáskörét az élelmiszer-biztonsági törvény 2008-as, szigorú módosítása határozza meg. Ebben tételesen felsorolták, mire van jogosultsága a hivatalnak és milyen feladatai vannak. Például laborokat működtethet az élelmiszerlánc termékeinek minőségi ellenőrzésére, kockázatelemzés alapján vizsgálatokat kezdeményezhet – ez alapján vizsgálják például minden húsvét előtt a sonkákat. A jogosultságok közé azonban csak most kerülne be az, hogy „összehasonlító terméktesztet és vizsgálatokat végez” és hogy „részt vesz az élelmiszerláncot érintő nemzeti minőségrendszer ellenőrzésében”. (Ilyen termékteszteket a Nébih eddig is végzett: összehasonlítottak kutyatápokat és sült krumplikat is, ezek azonban nem minősültek hivatalos vizsgálatnak.)
Az is újdonság, hogy a jövőben a hatóság ellenőrizheti a termékek „minőségét, összetételét és csomagolását, különös tekintettel arra, ha egy gyártó adott termékének összetétele vagy az összetevők aránya a Magyarországon kívül bármely más országban forgalomba hozott ugyanazon termékéhez képest eltér.” Az előterjesztők szerint mindezt a „lakosság részéről” keletkező igény indokolja.
Mindez aggályossá teszi a most végzett vizsgálat törvényességét, annál is inkább, mivel a Nébihnek arra sincs jogosultsága, hogy a külföldön beszerzett élelmiszereknél végezzen hatósági vizsgálatokat. Ehhez legalábbis egy közös uniós minőségellenőrzési rendszerre lenne szükség, ám az EU-ban sincs egyelőre ilyen. (Sőt, az előterjesztésben is az szerepel, hogy a tervezett szabályozásnak nincsenek európai uniós jogi vonatkozásai.)
A lapunknak nyilatkozó ágazati szakértők szerint más aggályok is felmerülnek a mostani vizsgálattal kapcsolatban, amelyet még a tervezett törvénymódosítás sem orvosol. Azért sem minősülhet szerintük hatósági vizsgálatnak, mert annak elindításáról sem készült hivatalos jegyzőkönyv. Nem csak a közvéleménynek nincs egyelőre tudomása arról, mely termékeken és pontosan mit vizsgálnak, de maguk az érintettek sem tudnak róla. Így arra sincs mód, hogy ellentesztet végezzenek.
Az, hogy a vizsgálat nem törvényes, azt is megakadályozza, hogy a gyártók jogi úton tiltakozzanak, ha nem értenek egyet a hatóság olyan megállapításaival, mint hogy „silány” vagy hogy „több/kevesebb cukrot tartalmaz”. Becsületsértési pert persze indíthatnak, ám ez nem tudná ellensúlyozni a kormány kommunikációját – mondta a hvg.hu-nak egy szakértő. Szerinte az sem reális, hogy – mint az előterjesztésben szerepel – egy terméken feltüntessék, ha más országokban más tartalmaz.
A magyar és az osztrák boltokban azonos néven forgalmazott élelmiszerek közötti különbségek miatt február közepén tört ki botrány. Akkor a Magyar Idők egy két évvel ezelőtti Nébih-vizsgálatról írt, amelyben 24 élelmiszert vizsgáltak ebből a szempontból. Hivatkoztak egy hasonló szlovákiai vizsgálatra is – mindkettő alapvetően érzékszervi különbségeket tárt fel, de bizonyos esetekben az sem volt világos, hogy valóban ugyanazt a terméket vizsgálták-e meg. Ráadásul azt egyik vizsgálatnál sem állapították meg, hogy bármelyik termék fogyasztása veszéllyel járna a fogyasztókra.
Az agrártárca a botrány után rendelt el száz termékre kiterjedő vizsgálatot, miközben nyolc közép-kelet-európai ország az EU vezető testületei előtt indítványozta, hogy uniós szinten kezeljék a minőségi különbségek kérdését.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Egyre több a vendégmunkás, miközben a hazai munkaerő-tartalék – a kormány ígéretével szemben – nem apad. A tartaléksereg aligha aktivizálható, nagyszámú új munkahely pedig nem keletkezik.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Többek között Dés László, Presser Gábor, Spiró György is felszólalt a terroristákat éltető északír raptrió koncertje ellen.