Csak ezután kaphat törvényi felhatalmazást az élelmiszer-biztonsági hatóság arra, hogy összehasonlító termékteszteket végezzen – derül ki a hvg.hu birtokába került előterjesztésből. A földművelésügyi miniszter által jegyzett, nem nyilvános dokumentum ráadásul egészen friss: március 26-án, vagyis múlt vasárnap készült, a kormány még nem tárgyalta meg és tárcaközi egyeztetésen sem járt.

Ehhez képest az agrártárca vezetői holnap délelőtt már sajtótájékoztatón ismertetik a „kettős mérce jelenség feltárása érdekében” mintegy száz termék „átfogó ellenőrzésének” az eredményét. Az előterjesztés azonban rávilágít arra, hogy az illetékes Nébihnek nincs is jogosultsága ennek az ellenőrzésnek az elvégzésére.

A Nébih ellenőrzési hatáskörét az élelmiszer-biztonsági törvény 2008-as, szigorú módosítása határozza meg. Ebben tételesen felsorolták, mire van jogosultsága a hivatalnak és milyen feladatai vannak. Például laborokat működtethet az élelmiszerlánc termékeinek minőségi ellenőrzésére, kockázatelemzés alapján vizsgálatokat kezdeményezhet – ez alapján vizsgálják például minden húsvét előtt a sonkákat. A jogosultságok közé azonban csak most kerülne be az, hogy „összehasonlító terméktesztet és vizsgálatokat végez” és hogy „részt vesz az élelmiszerláncot érintő nemzeti minőségrendszer ellenőrzésében”. (Ilyen termékteszteket a Nébih eddig is végzett: összehasonlítottak kutyatápokat és sült krumplikat is, ezek azonban nem minősültek hivatalos vizsgálatnak.)

hvg.hu

Az is újdonság, hogy a jövőben a hatóság ellenőrizheti a termékek „minőségét, összetételét és csomagolását, különös tekintettel arra, ha egy gyártó adott termékének összetétele vagy az összetevők aránya a Magyarországon kívül bármely más országban forgalomba hozott ugyanazon termékéhez képest eltér.” Az előterjesztők szerint mindezt a „lakosság részéről” keletkező igény indokolja.

Mindez aggályossá teszi a most végzett vizsgálat törvényességét, annál is inkább, mivel a Nébihnek arra sincs jogosultsága, hogy a külföldön beszerzett élelmiszereknél végezzen hatósági vizsgálatokat. Ehhez legalábbis egy közös uniós minőségellenőrzési rendszerre lenne szükség, ám az EU-ban sincs egyelőre ilyen. (Sőt, az előterjesztésben is az szerepel, hogy a tervezett szabályozásnak nincsenek európai uniós jogi vonatkozásai.)

A lapunknak nyilatkozó ágazati szakértők szerint más aggályok is felmerülnek a mostani vizsgálattal kapcsolatban, amelyet még a tervezett törvénymódosítás sem orvosol. Azért sem minősülhet szerintük hatósági vizsgálatnak, mert annak elindításáról sem készült hivatalos jegyzőkönyv. Nem csak a közvéleménynek nincs egyelőre tudomása arról, mely termékeken és pontosan mit vizsgálnak, de maguk az érintettek sem tudnak róla. Így arra sincs mód, hogy ellentesztet végezzenek.

AFP / Alexandr Kryazhev

Az, hogy a vizsgálat nem törvényes, azt is megakadályozza, hogy a gyártók jogi úton tiltakozzanak, ha nem értenek egyet a hatóság olyan megállapításaival, mint hogy „silány” vagy hogy „több/kevesebb cukrot tartalmaz”. Becsületsértési pert persze indíthatnak, ám ez nem tudná ellensúlyozni a kormány kommunikációját – mondta a hvg.hu-nak egy szakértő. Szerinte az sem reális, hogy – mint az előterjesztésben szerepel – egy terméken feltüntessék, ha más országokban más tartalmaz.

A magyar és az osztrák boltokban azonos néven forgalmazott élelmiszerek közötti különbségek miatt február közepén tört ki botrány. Akkor a Magyar Idők egy két évvel ezelőtti Nébih-vizsgálatról írt, amelyben 24 élelmiszert vizsgáltak ebből a szempontból. Hivatkoztak egy hasonló szlovákiai vizsgálatra is – mindkettő alapvetően érzékszervi különbségeket tárt fel, de bizonyos esetekben az sem volt világos, hogy valóban ugyanazt a terméket vizsgálták-e meg. Ráadásul azt egyik vizsgálatnál sem állapították meg, hogy bármelyik termék fogyasztása veszéllyel járna a fogyasztókra.

Az agrártárca a botrány után rendelt el száz termékre kiterjedő vizsgálatot, miközben nyolc közép-kelet-európai ország az EU vezető testületei előtt indítványozta, hogy uniós szinten kezeljék a minőségi különbségek kérdését.